Modern gyógyszerészeti kutató laboratóriumot alakítanak ki Szegeden

A bőr égési sérülései, a szkleroderma és a nem gyógyuló végtagfekélyek gyógyításában várnak előrelépést abban az új gyógyszerészeti laboratóriumban tervezett kutatásoktól, melyet 180 millió forintos uniós és hazai alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a fejlesztéseknek köszönhetően az egyetem hatékonyabban kapcsolódhat be a nemzetközi gyógyszerkutatásokba például a ritka betegségek, a gyermekgyógyászati vizsgálatok, a bioterápia és a genetikai ismeretekre alapozott orvoslás területein. Az SZTE-n kialakítandó kutatólaboratórium a jelenlegi fejlett terápiás készítményeket kombinálja majd a klasszikus farmakológiai vizsgálatokkal. A laboratórium eszközei alkalmasak lesznek primer, ős- és elődsejtek, szövetek elkülönítésére, valamint tenyésztésére. Az új kutatóhelyen modern, nagy áteresztőképességű rendszerekkel történik majd a sejtek és szövetek vizsgálata. Emellett lehetőség nyílik a potenciális gyógyszerhatóanyagok speciális, szövet és sejtspecifikus tesztelésére, illetve olyan új biológiai útvonalak azonosítására, melyek a klasszikus gyógyszertani kutatások során használt rendszerekben eddig nem voltak vizsgálhatóak.

Az új laborban helyet kapnak fejlett sejttenyésztő és elkülönítő berendezések, egy a változásokat valós idejű követésére alkalmas fluoreszcens mikroszkóp alapú digitális képalkotó rendszer, illetve a gén és fehérje expressziós szinten végezhető molekuláris biológiai módszerekhez szükséges eszközök. A technológia alkalmas lesz ipari méretű gyógyszerhatástani mérések gyors és pontos, nagy adatmennyiséget szolgáltató méréseinek elvégzésére, az adott sejtek szövetregenerációs potenciáljának vizsgálatára és a sejtek differenciálódási képességének folyamatos követésére is – áll a közleményben.

Forrás: MTI

 

70 éves a szegedi bábszínház

Hetvenéves a szegedi Kövér Béla Bábszínház, az évfordulót több előadással és kiállítással is köszöntik vasárnap.

Kövér Béla Bábszínház, Szeged
Kövér Béla Bábszínház, Szeged

Kövér László igazgató emlékeztetett arra, hogy 1946. december 24-én mutatta be néhány lelkes középiskolás a János vitéz című bábdarabot Szegeden, és ezzel kezdetét vette a bábszínház története a Tisza-parti városban. Az évad során még négy darab került színre: Moliere A botcsinálta doktor, Arany János A bajusz és A Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyi című műve. Ezzel a szegedi az ország legrégebb óta folyamatosan működő bábszínháza. Az évente mintegy kétszáz előadást bemutató színház már a negyedik generáció számára nyújt szórakozást, tanulást a városban és a régióban – közölte az igazgató.

Az évfordulót három előadással köszöntik vasárnap. A Kamarateremben a legkisebbeknek szóló Göcögő című darabot játsszák, ezt a Nagyteremben Szabó Attila Sötétben nem látok aludni című meséje követi, délután pedig A három kismalacot láthatja a közönség. Ezen a napon kiállítás is várja az érdeklődőket, este pedig Gyuris György színháztörténész beszél a szegedi bábjátszás történetéről.

i > Kövér Béla Bábszínház

Forrás: MTI

 

Nőtt a Csongrád megyei vállalkozások árbevétele

A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2015-ben 2004,3 milliárd forint nettó árbevételt értek el, ami 2,2 százalékkal haladta meg az előző évit – derül ki a száz legnagyobb helyi céget bemutató kiadványból, amelyet pénteken mutattak be.

Az árbevétel 59 százalékát a TOP 100 vállalkozás érte el, ezeknek köszönhető az árbevétel növekmény. A megyei cégek nettó árbevételének közel háromnegyede három nemzetgazdasági ágból – kereskedelem, gépjárműjavítás, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás – származik. A nettó árbevétel egyötödét az export teszi ki, ami 2015-ben 415,8 milliárd forint volt, 6,5 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az export árbevétel több mint háromnegyede egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye, a növekedéséhez a legnagyobb részben a gumi-, műanyagtermék gyártása és az élelmiszer, ital, dohány gyártása járult hozzá.

Csongrád megye legnagyobb exportőrei ágynemű-garnitúrák, textíliák, gumi- és műanyagipari termékek, nyers és feldolgozott sertés- és baromfitermékek, tejtermékek, gabonafélék, szaniterek, gépek, villamosipari termékek kivitelét végzik, jellemzően Szerbia, Oroszország, a Közel- és Távol-Kelet országai felé. Az importforgalom jellemző árukörei: élelmiszer ízesítők, adalékanyagok, gumiipari alapanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, szaniteráruk. Az áruk származási helyei Szerbia, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok.

Csongrád megyében 2015-ben a legnagyobb, nettó 109,655 milliárd forintos árbevételt az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. érte el, a második 98,267 milliárd forinttal az EDF DÉMÁSZ Zrt., a harmadik 73,699 milliárd forinttal a PICK Szeged Zrt. – derül ki a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi főosztálya, valamint az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodája együttműködésében készült kiadványból.

Forrás: MTI

Tömörkény Istvánra emlékeznek a szegedi múzeumban

Szakmai előadásokkal, kiállítással, műsorral és a nevét viselő díj átadásával emlékeznek a százötven éve született Tömörkény Istvánra pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban – tájékoztatta Hegedűs Anita, a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

“Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása (ritkasága) és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. [.] Világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz” – az utód, Móra Ferenc gondolata jól mutatja, mekkora hatással volt a szegedi múzeumra az egykori igazgató, Tömörkény István (1866-1917).

Főként íróként, újságíróként ismert: legendás alkotásain nemzedékek nőttek fel, kevesebben tudják, hogy Tömörkény István könyvtáros, néprajzkutató, természettudós és régész is volt, óriási szerepet játszott a szegedi múzeum fejlődésében, megerősödésében. Igazgatóként létrehozta a néprajzi és természettudományi tárat, és megnyitotta az érdeklődők előtt a múzeum épületét minden vásár- és ünnepnapon 10-13 óra között. Tömörkény István idén lenne 150 éves: a kerek évforduló alkalmából Tömörkény-napot rendez a szegedi Móra Ferenc Múzeum pénteken. Délelőtt néprajztudósok idézik fel munkásságát, és legnépszerűbb írásaiból hallhatók majd részleteket. Az emléknapon adják át a 2016-os Tömörkény-díjat, a múzeum szakmai elismerését, és délután nyílik az Aki a valóság párnáján álmodott. című Tömörkény-emlékkiállítást. A tárlaton bemutatják azokat a régészeti és néprajzi tárgyakat, melyeket ő gyűjtött-ásott, valamint kiállítják íróasztalát és róla készült fotókat, kéziratokat is.

Forrás: MTI

 

Hálózatosodás az egészég területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Csongrádinfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)

Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI