Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Kézilabdacsarnok épült Mórahalmon

Szabványos méretű kézilabdapályával rendelkező sportcsarnok épült Mórahalmon.

Mórahalom Kézilabdacsarnok
Melegítő játékosok az új mórahalmi sportcsarnokban 2017. január 17-én. Az 508 millió forintból épült csarnok szabványos méretű kézilabdapályával rendelkezik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Mocsai Lajos, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) tiszteletbeli elnöke az átadóünnepségen elmondta, a kézilabda Magyarországon vitathatatlanul a második legnépszerűbb sportág. Olyan sport, amely gyermekek fizikai képességeinek javítása mellett komolyan hozzájárul szellemi fejlődésükhöz.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere hangsúlyozta, a sportcsarnok elkészülte mérföldkő a település sportfejlesztési koncepciójának megvalósításában. Első lépésként három labdarúgópálya készült el a kiszolgáló létesítményekkel, most pedig felépült a kézilabda utánpótlásbázisául szolgáló csarnok. Hozzátette, még az első félévben elkezdődik az uszoda építése, amely a vízilabda- és az úszósportot szolgálja majd. A tervek szerint jövőre pedig regionális utánpótlás-nevelési központként a cselgáncs is sportcsarnokot kap Mórahalmon. A politikus korábban közölte, hogy a gyermekek tervszerű tehetséggondozásához a szakmai hátteret a szakszövetségek biztosítják. A létesítményekben a járás gyermekei mellett várják a vajdasági fiatalokat is, Szabadka – az ásotthalmi átkelőn keresztül – csupán félórányira van Mórahalomtól.

Az 1900 négyzetméteres csarnok kivitelezője a Ferroép Zrt. volt. A hét hónap alatt megvalósult beruházás 508 millió forintos költségéből 348 millió forintot az MKSZ által jóváhagyott TAO-támogatás fedezett, az önkormányzat önereje 152 millió, a Tisza Volán SC hozzájárulása mintegy 8 millió forint volt.

Forrás: MTI

 

Szegeden megkezdődött a jégtörés

Elrendelte a jégtörés megindítását az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője, az első jégtörő hajó a szegedi medencés kikötő bejáratánál dolgozik – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint a jégtörés elrendelését a következő napokban várható jelentős lehűlés indokolja. A jégtörést egyelőre azokon a helyeken rendelte el a törzs vezetője, ahol a vízi létesítmények védelméért szükséges a jég terelése, a vízi közlekedés fenntartása. A jég törése vagy terelése ott is indokolt, ahol a jég zajlik hogy ne alakulhassanak ki jégtorlaszok – olvasható a tájékoztatásban. Az első jégtörő hajó a szegedi medencés kikötő bejáratánál dolgozik. A Dunán még nem alakult ki olyan helyzet, amely jégtörést igényel.

Az országban a káros jégjelenségek megelőzéséért a Dunán és a Tiszán azonnal bevethető 18 jégtörő hajó, további 2 jégterelő hajó pedig trailerrel tetszés szerinti helyre szállítható.

Forrás: MTI