Egy germán harcos sírját találták meg a régészek Hódmezővásárhely közelében

Egy rendkívül nagy termetű, erős csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben Hódmezővásárhely közelében. Varga Sándor ásatásvezető régész pénteken a helyszínen elmondta, a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során egy szarmata település három részletét találták meg.

Germán harcos sírja Hódmezővásárhelynél
Varga Sándor ásatásvezető régész egy germán harcos sírját tisztítja 2017. március 24-én. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során találták meg a germán férfi sírját egy 2-3. századi szarmata településhez tartozó temetőben. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A legérdekesebb egy nagy termetű germán harcos sírja, amely ugyan tájolását és a temetési rítus alapján illeszkedik a szarmata temetőbe, de jóval mélyebben található annál. Ebben a térségben ugyan éltek germánok, de jelenlegi ismereteink szerint csak később, a gepida királyság idején az 5. században. Arra későbbi kutatások deríthetnek fényt, miért temették el a germán férfit a szarmaták közé – tudatta a szakember. Varga Sándor közölte, noha a sírt korabeli rablók megbolygatták – több értékes, különleges tárgy is előkerült: egy ezüstből készül érme, ezüst övcsat, szíjvég, illetve egy szíjelosztó karika. Ez utóbbi ötvösmunka ebből a korszakból egyedülálló a Kárpát-medencében, hasonló tárgyak csak jóval északabbról a mai Lengyelország, Németország, illetve a Baltikum területéről kerültek elő. A sír tudományos fontosságát növeli az eredeti helyzetben megmaradt, közel 40 centiméter hosszú vaslándzsa, és a harcos pajzsának vasból készült maradványa is.

A régész elmondta, elsősorban a harcossal együtt eltemetett tárgyak alapján következtetnek a férfi származására, de az embertani jellemzők is erre utalnak. A férfi csontozata rendkívül vaskos, és termete is kiemelkedik a szarmaták közül. Bár pontos becslés csak az alaposabb embertani vizsgálatok alapján adható, a férfi testmagassága elérhette a két métert – közölte az ásatásvezető.

Forrás: MTI

 

A gyógyszeripart segítő kutatás-fejlesztési program indult Szegeden

Vállalkozások és az akadémiai szféra együttműködésével a gyógyszeripart segítő kutatás-fejlesztési program indult Szegeden uniós támogatással – tájékoztatta a konzorciumot vezető Solvo Biotechnológiai Zrt. az MTI-t,

A Solvo Biotechnológiai Zrt., a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. és a Biospirál-2006. Fejlesztő és Tanácsadó Kft. alkotta konzorcium mintegy 594 millió forint uniós támogatást nyert gyógyszerfejlesztések során alkalmazható reagens és szolgáltatáscsomag kialakítására. A közlemény szerint a gyógyszerkutatás egyik legkritikusabb fázisát az úgynevezett ADME-vizsgálatok jelentik, melyeken kiderül a legtöbb gyógyszerjelölt-vegyületről, hogy alkalmas-e további fejlesztésre. A kutatók ilyenkor azt vizsgálják, hogy a tervezett gyógyszermolekula felszívódik-e, illetve ezt követően milyen szervekbe kerül, hogyan bomlik le, és mennyi idő alatt hagyja el a szervezetet. Ezekben a folyamatokban a biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást szabályozó, úgynevezett transzporter fehérjék kulcsszerepet játszanak.

A 738,32 millió forintos összköltségvetésű projekt keretében a Solvo Zrt. partnereivel olyan új, biztonságosabb gyógyszerfejlesztési módszereket dolgoz ki, amely segítségével hatékonyabban lehet vizsgálni a gyógyszermolekulák és transzporter fehérjék kölcsönhatását, és így jobban megérthetők e folyamatok lehetséges következménye. A Solvo Biotechnológiai Zrt. egy háromfős garázscégből lett Magyarország legnagyobb független biotechnológiai vállalkozása. Fő tevékenysége a különböző, fejlesztési fázisban levő gyógyszermolekulák és a gyógyszer-rezisztenciáért felelős fehérjék kölcsönhatásának vizsgálata. A cég által világszerte forgalmazott tesztrendszerek használatát immár az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) és európai megfelelője (EMA) is előírja a gyógyszerkutató cégek számára, óriási piaci előnyt biztosítva ezzel a vállalkozásnak.

A Solvo Zrt. negyven országban több mint 500 ügyféllel és 130 termékkel és szolgáltatással mára saját területén világviszonylatban is piacvezető. A cég foglalkoztatotti létszáma több mint nyolcvan fő, a kutatók fele PhD-fokozattal rendelkezik. A Solvo Zrt. 2015-ös árbevétele meghaladta az 1,4 milliárd forintot, 2016-ra ezt mintegy 16 százalékkal növelte.

Forrás: MTI

Újra megrendezik a fizika napját

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE): szombaton a résztvevők betekinthetnek a laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, megismerkedhetnek az intézményben folyó tudományos, oktatási tevékenységgel, és kiderül az is, hogy az órákon megszerzett tudás milyen széles körben hasznosítható a munkaerőpiacon – közölte Szalai Tamás, az SZTE Fizikai Intézet közkapcsolati felelőse az MTI-vel.

Az SZTE Fizikai Intézetének Dóm téri épületében tizenöt standon mutatnak be látványos és többségében kipróbálható kísérleteket, szimulációkat. A látogatók – akik közt a korábbi esztendőkben a diákok mellett szép számmal akadtak szülők és más idősebb érdeklődők – megismerkedhetnek színes optikai jelenségekkel, a kvantumfizika rejtélyeivel, láthatnak elektrosztatikus “villám-show-t” és végezhetnek okostelefonos méréseket is. A vendégek bepillantást nyerhetnek a csillagrobbanások, gravitációs hullámok és fekete lyukak világába. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai a mikrovilág titkaiból tárnak föl néhányat, fény és élet témakörben pedig interaktív biofizikai foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklődők. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar udvarán tavaly felállított, monumentális, 11 méter magas légnyomásmérő eszköz, a Torricelli-cső működése is megfigyelhető majd.

Szabó Gábor akadémikus, az egyetem rektora látványos előadáson mutatja be kedvenc kísérleteit, Szatmáry Károly professzor pedig Élet keresése az Univerzumban címmel beszél az űrkutatásról. Ezen a napon az egyetem fizikai laborjai közül is bepillanthatnak néhányba  a vendégek, így például a Nagy Intenzitású Lézer Laboratórium kisebb csoportokban fogadja majd a látogatókat.
A fizika napján részt vesznek korábbi fizika szakos hallgatók, akik beszámolnak arról, milyen széles körben hasznosítható az egyetemen szerzett tudás: a diákok találkozhatnak Junior Prima díjas kvantumfizikussal, orvosi képalkotó berendezéseket fejlesztő cég munkatársával, illetve fizikusként a pénzügyi szférában dolgozó fiatal szakemberrel is. Emellett a szegedi lézerközpontot működtető ELI-ALPS Kft. és a Hobré Laser Technology Kft. is bemutatja standjain a karrierlehetőségeket és az egyetemmel való együttműködésüket.

Forrás: MTI

 

 

Modern gyógyszerészeti kutató laboratóriumot alakítanak ki Szegeden

A bőr égési sérülései, a szkleroderma és a nem gyógyuló végtagfekélyek gyógyításában várnak előrelépést abban az új gyógyszerészeti laboratóriumban tervezett kutatásoktól, melyet 180 millió forintos uniós és hazai alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a fejlesztéseknek köszönhetően az egyetem hatékonyabban kapcsolódhat be a nemzetközi gyógyszerkutatásokba például a ritka betegségek, a gyermekgyógyászati vizsgálatok, a bioterápia és a genetikai ismeretekre alapozott orvoslás területein. Az SZTE-n kialakítandó kutatólaboratórium a jelenlegi fejlett terápiás készítményeket kombinálja majd a klasszikus farmakológiai vizsgálatokkal. A laboratórium eszközei alkalmasak lesznek primer, ős- és elődsejtek, szövetek elkülönítésére, valamint tenyésztésére. Az új kutatóhelyen modern, nagy áteresztőképességű rendszerekkel történik majd a sejtek és szövetek vizsgálata. Emellett lehetőség nyílik a potenciális gyógyszerhatóanyagok speciális, szövet és sejtspecifikus tesztelésére, illetve olyan új biológiai útvonalak azonosítására, melyek a klasszikus gyógyszertani kutatások során használt rendszerekben eddig nem voltak vizsgálhatóak.

Az új laborban helyet kapnak fejlett sejttenyésztő és elkülönítő berendezések, egy a változásokat valós idejű követésére alkalmas fluoreszcens mikroszkóp alapú digitális képalkotó rendszer, illetve a gén és fehérje expressziós szinten végezhető molekuláris biológiai módszerekhez szükséges eszközök. A technológia alkalmas lesz ipari méretű gyógyszerhatástani mérések gyors és pontos, nagy adatmennyiséget szolgáltató méréseinek elvégzésére, az adott sejtek szövetregenerációs potenciáljának vizsgálatára és a sejtek differenciálódási képességének folyamatos követésére is – áll a közleményben.

Forrás: MTI

 

Új antibiotikum-terápia fejlesztésén dolgoznak szegedi kutatók

Új módszert fejlesztenek ki az egyre komolyabb veszélyt jelentő antibiotikum-rezisztencia ellen a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei egy közelmúltban indult kutatási programban, amely több mint 815 millió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t

Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz, 2050-re pedig a vezető halálokok egyike lehet az antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak.

Az SZTE és az MTA SZBK közös programjában a Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően megvizsgálják, hogy az antibiotikum kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják “becsapni” a baktériumok védekező rendszereit és kivédik rezisztenciát.

A kutatók célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék. A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek több molekula egyidejű alkalmazásán alapulva a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá teheti.

A Martinek Tamás professzor, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője által irányította programba nyolc új kutatót vonnak be. A projekt célja a tudományos utánpótlás nevelése is: várhatóan 27 fiatal kap lehetőséget, hogy a kutatási témához köthető értekezéssel fokozatot szerezzen – áll a közleményben.

Forrás: MTI