Kántor Ágnes alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Kántor Ágnes szegedi festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Határérzet címmel csütörtökön a Reök-palotában.

Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán elmondta, hogy az idén tízéves Regionális Összművészeti Központ fölvállalta a helyi képzőművészek támogatását és bemutatását, évente egy-két alkotó rendez önálló kiállítást a szecessziós palotában.

Kántor Ágnes a Szegedi Tudományegyetem rajz és művészettörténet tanszékének oktatója, rendszeres résztvevője a szegedi Nyári Tárlatoknak és a Táblaképfestészeti Biennáléknak. Festészete túlmutat a klasszikus táblaképfestészet keretein, rendszeresen készít installációkat, térbeli projekteket – közölte a szakember. Hozzátette: a kiállításon hét teremben csaknem száz, az elmúlt tíz évben készült alkotást láthat a közönség, nem időrendi, hanem tematikus elrendezésben. A festőművész elmondta, hogy munkái technikailag változatosak, gyakran használ akrilt vásznon, sokszor készít formázott képeket, de ha úgy megfelelő, fából hoz létre munkákat vagy rajzokkal egészíti ki a látványt. Több külföldi rezidenciaprogramon vett részt, ezeken és különféle kiállításokra is készített nagyobb sorozatokat, ezek közül is bemutatnak néhányat.

A művészt az utóbbi években a digitális terek kezdték foglalkoztatni, az egyik teremben kiállított festményein napjaink vizuális világának mintázatait igyekszik visszaadni. Több kép alapjául helyszínelést megörökítő fotók szolgáltak, az ezeken szereplő figurákat a művész kiragadta eredeti környezetükből, és szürkés kék, perspektíva és horizont nélküli háttérbe helyezte. Az egyik teremben a Viselhető identitás című installációt láthatja a közönség. Kántor Ágnes elárulta, a 2011-ben Mariborban készített projekt alapját az a felismerés adta, hogy az emberek szeretik kifejezni magukat öltözködésükkel, de általában csak olyan dolgokat mutatnak meg, melyekről szeretnék, hogy mások is tudjanak. A festett ruhadarabokon a művész olykor intim vagy teljesen hétköznapi személyes történeteket örökített meg.

Forrás: MTI

 

Duray Tibor alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Duray Tibor több mint öt évtizedes pályáját ismerhetik meg a látogatók az 1988-ban elhunyt művész alkotásaiból Emberi, túlságosan is emberi címmel a szegedi Reök-palotában pénteken nyíló tárlaton.

Duray Tibor kiállítás
Kukla Krisztián művészettörténész, a Duray Tibor műveit bemutató kiállítás kurátora a szegedi Reök-palotában 2017. január 25-én. Az 1988-ban elhunyt művész mintegy százhúsz alkotásából 2017. január 27-én nyílik kiállítás Emberi, túlságosan is emberi címmel. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Kukla Krisztián művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán úgy fogalmazott, hogy Duray Tibor, akit a 30-as évek kiugró tehetségeként tartottak számon, ma a 20. századi magyar festészet újra felfedezendő alakjai közé tartozik. Aba-Novák Vilmos festőiskolájában tanult, majd a mester segédjeként dolgozott, részt vett az 1937-es párizsi világkiállításra festett pannó készítésében is. Római ösztöndíjat kapott, majd aktív szerepet vállalt a világháború utáni művészeti életben, az 50-es években azonban visszavonult műtermébe, ám eszményeihez és a figuralitáshoz mindvégig ragaszkodott – tette hozzá a tárlat kurátora.

Kukla Krisztián elmondta, hogy a tárlaton a művész hagyatékának tetemes részét gondozó BDO-gyűjteményből, illetve a Magyar Nemzeti Galériából összesen százhúsz festmény és grafika látható. A tematikusan csoportosított alkotásokat hét teremben mutatják be, láthatók a korai art deco hatását tükröző képei, a második világháború, illetve az 1956-os forradalom ihlette szuggesztív képei, a finom kezű grafikus tusrajzai, a Hunyadi téri műterem ablakából feltűnő világot megörökítő tájképei, a korábban soha ki nem állított színpadkép-tervei, nagyon színes, ugyanakkor tagolt üvegablaktervei, valamint zsánerképei és portréi is.

A március második feléig látható kiállításon hosszú évtizedek után újra bemutatják Duray Tibor Aranykor című monumentális festményét. A művész megbízás nélkül kezdte el festeni a hatalmas faliképet, amely 2-szer 10 méteres méretével jóval nagyobb lett, mint műterme, így elkészültéig ő maga sem láthatta egészben. A festményt csupán egyszer, 1982-ben állították ki a Műcsarnokban, restaurálása pedig a szegedi kiállításra fejeződött be.

A tárlathoz számos kísérőprogram kapcsolódik, melyek közül Kukla Krisztián a március 7-i divatbemutatót emelte ki, ahol Duray Tibor üvegablakai által ihletett ruhákban gyönyörködhetnek az érdeklődők.

Forrás: MTI

Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd címmel nyílik kiállítás a Móra-múzeumban

Moholy-Nagy László grafikáiból és a művész szegedi pályatársainak alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön a Móra Ferenc Múzeumban – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Hegedűs Anita kiemelte, hogy az egyik legismertebb magyar származású képzőművész, Moholy-Nagy László több szállal is kötődik Szegedhez. Az alkotó a városban járt középiskolába, majd a háború után, 1919 augusztusában újra visszatért. Ekkor ismerkedett meg Gergely Sándor képzőművésszel, akivel úgy döntöttek, hogy külföldön folytatják életüket. Az emigrációhoz azonban tőkére volt szükségük, ezért kiállítást rendeztek Gergely Sándor műtermében, hogy az eladott képekből finanszírozhassák útjukat.

Hattula Moholy-Nagy, Moholy-Nagy László
Hattula Moholy-Nagy, Moholy-Nagy László lánya, MTI Fotó: Rosta Tibor

Moholy-Nagy közeli barátságot ápolt Juhász Gyulával, így nem meglepő, hogy a tárlatot a költő nyitotta meg, az eseményt pedig a Délmagyarország hasábjain is “hirdette”: “Műteremkiállítás. A legmodernebb művészeti irány két fiatal, tehetséges képviselője mond búcsút Szegednek. Gergely Sándor szobrász és a rövid ideje itt tartózkodó Moholy-Nagy László készülnek külföldre. Távozásuk előtt Szegeden készült műveikből kiállítást rendeznek a Gizella tér 3. sz. alatt lévő műteremben.” Ez volt Moholy-Nagy első és egyúttal egyetlen, életében megrendezett magyarországi kiállítása.

A Móra Ferenc Múzeum Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd című tárlatán is megjelennek olyan alkotások, melyeket bemutattak az 1919-es kiállításon. Moholy-Nagy grafikái mellett Gergely Sándor, Csáky József és Bánszky Sándor műveit láthatja a közönség a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében.

A tárlat megnyitója előtt az egykori szobrászműterem épületén felavatják Moholy-Nagy László domborműves emléktábláját, Székó Gábor alkotását.

Forrás: MTI

Frissítve: 2016.11.24. 20:22