Közös gyógyszeripari kutatást végez a Richter az SZTE-vel és az akadémiával

A Richter Gedeon Nyrt., a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) közös gyógyszeripari kutatás-fejlesztési projekten dolgozik, nőgyógyászati és biotechnológiai témában. A tavaly év végén indult, 4,89 milliárd forint költségvetésű közös projekt 2,83 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében.

A Richter hétfői tájékoztatása szerint a SZTE mintegy 671 millió forint, az MTA SzBK 268 millió forint támogatást kapott. A Richter 1,897 milliárd forint támogatás mellett több mint 2 milliárd forint saját forrással vesz részt a közös projektben.  A közlemény szerint a konzorciális együttműködésben megvalósuló kutatás olyan K+F technológiák kifejlesztését tervezi, amelyek hozzájárulnak a biotechnológiai úton előállított fehérjegyógyszerek hatásmechanizmusának, illetve a fellépő mellékhatások kialakulásának megértéséhez. A célok között szerepel egy a már Richterben meglévő licenc alapján történő rekombináns hormon, illetve egy gyógynövény alapú nőgyógyászati készítménycsalád fejlesztése is. A sikeres preklinikai fejlesztést követően klinikai vizsgálatok végzését is tervezik.

Forrás: MTI

Az Abszurdia című táncjáték bemutatója

Szegedi balett bemutatója az Abszrudia táncjáték
Abszurdia táncjáték

Egy jelenet a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös, Abszurdia című produkciójának próbáján a szegedi Kisszínházban 2017. február 16-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Egy elképzelt európai meseország, Abszurdia lakóinak sajátos viszonyaiba enged bepillantást groteszk humorral és naiv lírával a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, melyet pénteken mutatnak be a Tisza-parti városban. Juronics Tamás, a társulat művészeti vezetője, a darab koreográfusa elmondta, az együttes történetében több produkció is akadt, amely ironikus hangvétellel, humorral reflektált a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra. Ilyen volt 1996-ban a Homo ludens, melyet 16 évig játszott a társulat és a Homo hungaricus 2009-ben, mely egy falusi történetbe bújtatva mesél a 20. századi magyar sorsról.

Az Abszurdia egy elképzelt társadalom képét rajzolja föl, a közönség ráismerhet azokra a viszonyokra, melyek a saját magyar valóságunkra is igazak. A darabnak nincs összefüggő cselekménye, a produkció elkészültének nehézségét is ez adta, az alkotók beszélgetései során választották ki azokat a szituációkat, melyek a színpadra kerülnek – közölte a koreográfus. Bár a darab összességében lesújtó véleményt fogalmaz meg, a táncosok megpróbálják ezt vidám csomagolásban előadni, erős, “elrajzolt” képi világot létrehozva. A fehérre festett arcú, kopaszra maszkírozott, fekete öltönnyel, erős sminkekkel “uniformizált” művészek a cirkusz hangulatát idézik meg, de mint egy jó bohóc, az igazsággal játszanak – fogalmazott a táncművész.

Az egykori Szovjetunióban született Alfred Schnittke több mint hetven filmzenét szerzett, muzsikája nagyon jól szolgálja a darab hangulatát. A produkcióhoz felhasználták egy kifejezetten balettnek írt művét és a Clowns und Kinder című filmhez szerzett zenéjét – mondta Juronics Tamás.

A darabot a március 1-jén, a Budapest Táncfesztiválon mutatják be a Müpában.

Forrás: MTI

(Frissítve: 2017.02.17.)

Naperőműbe fektet be az Alteo

Az Alteo csoport naperőművekkel bővíti portfolióját: szerződést írt alá a Domaszék2MW Naperőmű Kft. megvásárlásáról az EOGEN Csoporttal, így 800 millió forint értékű zöldmezős beruházás keretében 2 megawattos naperőművet létesít a Szeged melletti Domaszék külterületén – közölte az Alteo csoport csütörtökön az MTI-vel.  A fejlesztés révén az Alteo megújuló erőművi portfóliójában az alternatív gázos egységek, valamint a víz- és szélerőművek mellett megjelenik a naperőművi energiatermelés is – tették hozzá.

A közlemény szerint a domaszéki naperőmű négy, egyenként 495 kilowatt teljesítményű részerőműből áll majd. Az erőmű  rendszer kialakítása egyszeri beruházást igényel, ezt követően megbízható módon 25 éven át biztosítja a klímabarát energiatermelést, miközben karbantartási igénye minimális, működtetése pedig távfelügyelettel is megoldható. A közleményben ifj. Chikán Attila, az Alteo csoport vezérigazgatója kifejtette: a teljes, 2 megawatt kapacitású naperőmű évi 2400-2600 megawattóra áramot termel majd, amelyet a fejlesztés megtérüléséig a Kötelező Átvételi Rendszer keretein belül értékesít a cég a MAVIR részére.

Az Alteo csoport 2008 márciusában kezdte működését, részvényei 2010. októbere óta forognak a Budapesti Értéktőzsdén. A vállalat 2015-ös árbevétele meghaladta a 10 milliárd, nettó eredménye pedig az 1 milliárd forintot. Az Alteo csoport részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájában kereskednek. A részvény legutolsó, február 15-i záróára 4700 forint volt. Az elmúlt egy év alatt a legmagasabb ára 5200 forint, a legalacsonyabb 4251 forint volt.

Forrás: MTI

Költségvetése felét fejlesztésre fordítja idén a szegedi önkormányzat

51 milliárd forintos főösszeggel elfogadta a szegedi önkormányzat 2017-es költségvetését a szegedi közgyűlés pénteken. A büdzsé felét a tervek szerint fejlesztésre fordítják. A költségvetést a közgyűlés 17 igennel, 7 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el. Tartózkodott a szavazásnál Binszki József, a DK helyi elnöke is.

Az előterjesztés vitájában Botka László (MSZP) polgármester azt mondta, hogy idén is folytatódik a forráskivonás az önkormányzati szektorból, működtetésre 5 milliárd forintot ad az állam, 540 millióval kevesebbet mint 2016-ban. A bevételekből 13 milliárd forint helyi adókból folyik be, 2 milliárd az önkormányzati cégek befizetéseiből, osztalékából származik – ismertette. A politikus kiemelte, hogy Szeged lassan az utolsó olyan nagyváros, ahol a lakosság nem fizet helyi adót. Az önkormányzat nem kap állami forrást a szociális támogatásokhoz. A költségvetés része az 500 millió forintos szociális alap, amelyen belül növelik a lakhatási és a gyermekvédelmi támogatást – jelezte.

Botka László közölte, folytatódik az országban egyedülálló szociálisbérlakás-program, amelyben a piaci díj harmadáért juthatnak albérlethez a rászorulók. A város az üzlethelyiségek bérleti díjából felújítja az önkormányzati lakóingatlanokat, idén 400 millió forintot szánnak erre a célra. A költségvetés része egy 500 millió forintos alap, amely a város tulajdonában lévő 14 gazdasági társaság 2700 munkavállalója számára teszi lehetővé a fizetések növelését. Az alap kisebbik része szolgálja csak a kötelező béremeléseket – mondta a polgármester.

Uniós forrásból egész városrészeket érintő fejlesztések indulnak, emellett az önkormányzat egymilliárd forintot fordít út- és járdafelújításra – ismertette a polgármester. Póda Jenő (KDNP) kifejtette: a beruházásokat ösztönző önkormányzati költségvetésre lenne szükség, a vállalkozások helyiadó-terhelése azonban nem csökken. A párt képviselői – a közgyűlés által is elfogadott – módosító indítványaikkal emelték a kulturális, idegenforgalmi, ifjúsági, közlekedésbiztonsági támogatásokat. Javasolták egy 50 millió forintos egyházi keret létrehozását is, ez azonban nem kapott többséget.

Forrás: MTI

Zsigmond Vilmos Filmfesztivál: Már több mint kilencven alkotást neveztek

Már több mint kilencven alkotást neveztek a tavaly elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztiválra, melyet első alkalommal májusban rendeznek meg Szegeden – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A fesztivál rendezői a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkájuk jelentőségére kívánják irányítani a figyelmet, lehetőséget teremtve a fiatal művészek bemutatkozására. A magyar operatőriskola jó fél évszázada – Illés György óta – világhírű, tanítványai számos érdemet szereztek a világ különböző országaiban. Az újabb és újabb nemzedékek – követve és megújítva a hagyományokat -, szintén egyre több elismerés birtokosai. A rendezvény másik kiemelt célja, hogy Zsigmond Vilmos emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek is átadja.

A fesztiválra filmművészetet tanuló, rendező és operatőr szakos, közép-európai egyetemi hallgatók, illetve a közelmúltban végzett, pályájukat kezdő alkotók nevezhetnek március 1-jéig. A fesztivál szervezői öt műfajban hirdettek pályázatot: nagyjátékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, kísérleti film és animáció kategóriákban. A beérkezett nevezések alapján a kisjátékfilm és a dokumentumfilm szekciók a legnépszerűbbek, ezek teszik ki a beérkezett pályaműveknek több mint a felét. A régión kívül várhatóan Európa majd minden országából érkeznek majd filmek, továbbá amerikai, argentin, venezuelai, indiai és libanoni alkotók is jelezték részvételi szándékukat. Előválogatás után a versenyfilmek közül nemzetközi zsűri választja ki a legjobbakat. A zsűribe olyan alkotók kaptak meghívást, akiknek többségét baráti vagy munkakapcsolat fűzte a fesztivál névadójához. A zsűri elnöke Szabó Gábor, az egyetlen Zsigmond Vilmos által rendezett film (Tékozló apa, 1991) operatőre lesz.

A május 10-én kezdődő fesztivált számos kísérő program színesíti: a Magyar Operatőrök Társasága és az ASC (American Society Cinematographers) operatőreinek vezetésével a szakmabelieknek műhelyfoglalkozásokat, a laikusoknak szabadegyetemet rendeznek, a filmek alkotóival közönségtalálkozót szerveznek, kerekasztal-beszélgetést tartanak az az egyes országokban folyó filmes képzésekről. Kísérő rendezvényként retrospektív sorozatot mutatnak be Zsigmond Vilmos alkotásaiból, valamely alkotói korszakának egy-egy kiemelt filmjére koncentrálva, illetve kiállítást rendeznek a művész fotóiból.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Utoljára látható a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Utoljára látható nyáron a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a népszerű ABBA-musicalre már hónapokkal ezelőtt elfogytak a jegyek, így új előadást hirdettek meg július 6-ra – tájékoztatta a fesztivál sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Fábián Barbara közölte, hogy a Mamma Mia! abszolút rekorder a Dóm téren: 2014 óta, az idei estékkel együtt összesen 17 alkalommal várják a nézőket a produkcióra, ráadásul egymást követő években. Ez azt jelenti, hogy összesen mintegy 70 ezer ember láthatja a fesztiválon a sikerdarabot – ez egy teljes Szabadtéri-évad nézőszáma. A musical 1999. áprilisi ősbemutatója óta a világon először Szegeden került színre non replica változatban, vagyis saját rendezői koncepcióval. A darab a londoni West Enden és a New York-i Broadway-n is hatalmas sikerrel fut, 2008-ban pedig film készült belőle. Világszerte csaknem 180 városban, több mint 54 millió néző előtt játszották már az ABBA 27 slágerét felvonultató darabot. Elhangzik benne többek közt a Dancing Queen, a Knowing Me Knowing You, a Super Trouper és a Mamma Mia! is. A produkció hazai kőszínházi premierjét 2014 szeptemberében tartották a Madách Színházban.

A nagy sikerű musical plusz előadására bérletek válthatók három konstrukcióban. A Vízkereszt, vagy amit akartok július 30-i, harmadik előadásával párban a musical mellett olyan sztárokat is láthatnak a nézők a Shakespeare-vígjáték szerepeiben, mint Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Hernádi Judit, Görög László vagy épp Elek Ferenc. A Mamma Mia! mellé választható a tavalyi szuperprodukció, az Ének az esőben és az egyik legjobban várt idei bemutató, a Veréb Tamás, Muri Enikő és Vágó Bernadett főszereplésével készülő A Notre Dame-i toronyőr is – jegyezte meg a sajtóreferens.

Forrás: MTI

Kántor Ágnes alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Kántor Ágnes szegedi festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Határérzet címmel csütörtökön a Reök-palotában.

Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán elmondta, hogy az idén tízéves Regionális Összművészeti Központ fölvállalta a helyi képzőművészek támogatását és bemutatását, évente egy-két alkotó rendez önálló kiállítást a szecessziós palotában.

Kántor Ágnes a Szegedi Tudományegyetem rajz és művészettörténet tanszékének oktatója, rendszeres résztvevője a szegedi Nyári Tárlatoknak és a Táblaképfestészeti Biennáléknak. Festészete túlmutat a klasszikus táblaképfestészet keretein, rendszeresen készít installációkat, térbeli projekteket – közölte a szakember. Hozzátette: a kiállításon hét teremben csaknem száz, az elmúlt tíz évben készült alkotást láthat a közönség, nem időrendi, hanem tematikus elrendezésben. A festőművész elmondta, hogy munkái technikailag változatosak, gyakran használ akrilt vásznon, sokszor készít formázott képeket, de ha úgy megfelelő, fából hoz létre munkákat vagy rajzokkal egészíti ki a látványt. Több külföldi rezidenciaprogramon vett részt, ezeken és különféle kiállításokra is készített nagyobb sorozatokat, ezek közül is bemutatnak néhányat.

A művészt az utóbbi években a digitális terek kezdték foglalkoztatni, az egyik teremben kiállított festményein napjaink vizuális világának mintázatait igyekszik visszaadni. Több kép alapjául helyszínelést megörökítő fotók szolgáltak, az ezeken szereplő figurákat a művész kiragadta eredeti környezetükből, és szürkés kék, perspektíva és horizont nélküli háttérbe helyezte. Az egyik teremben a Viselhető identitás című installációt láthatja a közönség. Kántor Ágnes elárulta, a 2011-ben Mariborban készített projekt alapját az a felismerés adta, hogy az emberek szeretik kifejezni magukat öltözködésükkel, de általában csak olyan dolgokat mutatnak meg, melyekről szeretnék, hogy mások is tudjanak. A festett ruhadarabokon a művész olykor intim vagy teljesen hétköznapi személyes történeteket örökített meg.

Forrás: MTI