Hely, avagy a terjesztési stratégia a marketingben

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A marketing helynek számos neve van. A helyet csatornának, terjesztésnek vagy közvetítőnek is nevezik. Ez az a mechanizmus, amelyen keresztül az áruk és / vagy szolgáltatások a gyártótól / szolgáltatótól a felhasználóhoz jutnak.

Például, ha egy kiskereskedelmi üzlettel rendelkezik, akkor az értékesítési lánc önnel ér véget, és közvetlenül az ügyfeleknek szállít. Amennyiben a gyár tulajdonosa, akkor fennáll az a lehetőség, hogy a termékeit közvetlenül értékesíti, vagy pedig a kiskereskedőknek vagy a gyártóknak értékesíti, disztribúciós stratégia alapján.

A közvetlen értékesítés jó kiindulópont lehet, különösen akkor, ha a termékkínálat korlátozott, vagy csak szezonális termékeket árusít. A termékek közvetlen értékesítésének egyik előnye, hogy személyesebb piaci érzetet kelt, mivel közvetlenül kapcsolatba lép az ügyfelekkel, így könnyedén alkalmazkodhat a változásokhoz. Másik lehetőség, hogy ellenőrizze a termék árazását és az eladási módszereit. A terjesztési módszereket magukban foglalhatják, de nem korlátozódhatnak csupán ezekre. Feltéve, hogy közvetlenül szeretne eladni, rendelkeznie kell kiskereskedelmi felülettel, a célügyfelek számára. Elektronikusan vagy személyesen is eladhat, ugyanakkor, ha nem működik az Ön számára, akkor fontolóra kell vennie az eladást egy viszonteladón vagy közvetítőn keresztül.

Abban az esetben, ha szélesebb körű disztribúciót szeretne biztosítani a termékére, akkor eladhatja azt harmadik fél, akár kiskereskedő, akár nagykereskedő révén, aki ezt követően eladja a terméket vásárlóinak. Ez az elosztási stratégia csökkenti a disztribúciós rendszer működtetésének nyomását is. A viszonteladói értékesítés csökkenti a termékkészletekhez szükséges tárhelyet is. Elveszíti azonban az ügyfelekkel való személyes kapcsolatot és egyes esetekben akár a vállalati identitást is. Egyes viszonteladók kérhetik, hogy termékeit saját márkájuk alatt értékesítsék.

A közvetítők konkrétan meg is határozhatják az ellátási áramlást, mielőtt kezelhetik az Ön termékeit viszonteladás céljából. Azt szeretnék, ha a termék egész évben elérhető lenne. Ez sok stresszt okozhat a gyártósoron, különösen, ha csak szezonálisan gyárt. Hogyha elfogadja ezt, akkor mérlegelheti a közvetítőkön keresztül történő értékesítést disztribúciós stratégiájaként.

A piaci lefedettség arra utal, hogy milyen széles vagy változatos terméket szeretne forgalmazni. Ez vonatkozik akár közvetlen értékesítésre, akár közvetítőkön keresztülire is. Háromféle piaci lefedettség létezik, amelyeket érdemes elfogadni.

Az első az intenzív forgalmazás, mely biztosítja a termékének vagy szolgáltatásának a lehető legszélesebb körű terjesztését. Termékeit a lehető legtöbb helyszínen vagy piacon értékesíti, azonban gyakran csökkentenie kell árait. Ez az a módszer, amelyet a nagyvállalatok vagy a gyártók leggyakrabban használnak az ügyfelek elérésére országos vagy akár globális szinten is. Ezen elosztási stratégia alkalmazásával hatékonyan elosztott termékek példái a kényelmi termékek vagy a rendszeresen vásárolt dolgok, például édességek vagy rágógumi.

Lehet, hogy csak néhány kiválasztott vállalkozásnak vagy ügyfélnek szeretne eladni. Ezt szelektív forgalmazásnak nevezik, és az a magas színvonalú termékek értékesítésében általánosan alkalmazott stratégia, amelyet csak a kiváló minőségű termékekkel foglalkozó viszonteladók adnak el. A disztribúciós stratégia segítségével könnyebb megteremteni a fogyasztói kapcsolatokat az intenzív disztribúcióhoz képest.

Az exkluzív forgalmazás során a termék forgalmazását csak egy viszonteladóra korlátozza. A viszonteladónak kizárólagos joga van a termék vagy szolgáltatás eladására, és cserébe Ön is az egyetlen szállító. Ez hatékonyabban működik azokkal a speciális termékekkel, amelyeket Ön egyedi és különleges termékként hirdethet, mivel Ön az egyetlen szállító, és a közvetítő az egyetlen viszonteladó.

Egyéb figyelembe veendő tényezők az alábbiak. A termékértékesítés mennyisége és jellemzői befolyásolják, hogy milyen készleteket kell fenntartania, valamint azt is, hogy a termékeket hogyan kell szállítani. Dönthet úgy, hogy nagy mennyiségű szállítást küld országszerte, vagy kiskereskedelemben, egyének számára. Amennyiben gyártási tevékenységet folytat, akkor gondosan figyelnie kell a teljes költségeket, figyelembe véve a gyártáshoz szükséges összes tényezőt, például az anyagok beszerzését és a választott disztribúciós stratégiát.

Minden disztribúciós stratégiának megvannak a sajátosságai, előnyei és hátrányai. Válasszon egyet, amely a legjobban illik a termékére és vállalkozására.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

Ergonómiai szakértői vizsgálat, munkavállalói felmérés


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyi ergonómiai ellenőrzési módszerek közül a szakértői vizsgálattal kezdjük.

Erről a módszerről azt érdemes tudni elsőként, hogy először az adott munkahely ergonómiai szempontból releváns helyeit határozzák meg és rögzítik egy listában.

Az ellenőrzési pontok kiválasztását befolyásolja, mit kívánnak értékelni és milyen tényezőkkel kapcsolatos felhasználható eredményeket várnak a szakemberek a vizsgálat végeztével.

Az értékelés célja többek között: az emberre ható terhelés felmérése, terhelés csökkentési lehetőségeinek felfedése, munkafolyamat hatékonyságának növelése, dolgozó biztonságának, kényelmének biztosítása, fokozása, egészségkárosodás veszélyének kiküszöbölése, csökkentése.

A lista elkészültét követően egy szakértő járja be munkakörnyezetet a listában kijelölt ergonómiai ellenőrző pontok mentén és pontosítja, kiegészíti a listát szükség esetén. Ezzel a lehető legpontosabb helyzetfelmérés biztosított, a problémafeltárásra begyűjtött legtöbb információ áll így rendelkezésre, mely az ergonómiai vizsgálat végeredményét a leghatékonyabbá teszi.

Ezután a munkafolyamatokról videofelvételt készítenek, amelyet ergonómiai team elemez a továbbiakban a vizsgálati eredmények elérése érdekében. Mindenekelőtt a team, elemzőcsoport megállapítja, egyáltalán van-e probléma, amelyet orvosolni, kezelni kell. Rögzíti az alaphelyzetet, amelyet alaposan kielemez, különböző megoldási módszereket vesz sorra, melyek közül a legjobbat kiválasztja és ezáltal behatárolja a változtatási irányt, s a megvalósítás módszerét illetően is javaslatot tesz.

A megoldási javaslatok kivitelezése, foganatosítását követően utóellenőrzés révén kísérik figyelemmel, meghozza-e a kívánt pozitív hatást az intézkedés, esetleg lehet-e még rajta javítani.

Létezik a 80:20-as Pareto-szabály, mely szerint csak kevés probléma megoldása nehéz feladat, a legtöbb gond viszonylag kis erőbefektetéssel orvosolható. Ebből következően: az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a problémák 20%-ának kezeléséhez az erőfeszítések 80%-ával.

Ezen elv figyelembevételével kell mérlegelni, milyen problémákat, milyen sorendben és milyen eszközökkel érdemes kezelni, javítani. Tehát a helyes helyzetértékelés és arányos eszközhasználat a garanciája annak, hogy az ergonómiai beavatkozások kellően optimálisak legyenek.

A hatékonyság növelhető a munkavállalók ergonómiai vizsgálatba való fokozott bevonásával kérdőív segítségével, amelyet statisztikai és szövegelemzési módszerekkel dolgoznak fel és azok eredményeit felhasználják az ergonómiai változtatások érdekében.

Irodai munkahely esetén mindkét taglalt vizsgálati módszer hatékonyan alkalmazható.

Cikksorozatunkat a kellemetlenséget értékelő lappal folytatjuk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A gyermeki szerepjáték mögöttes értelme

Szenzomotoros fejlesztőjáték – Gravitab

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunk előző írásában a szerepjáték gyermekpszichológiai fogalmát taglaltuk, kitérve a felnőtt-szórakozások hasonnevű, de más tartalmú fogalmára is, érintve az ilyenfajta (RPG-, vagyis role-playing game-) időtöltés változatait.

              A már korábban is többször szóbahozott gyermeki szerepjátékokról eddig általában az intrinzik motivációt hangsúlyozva beszéltünk, vagyis a tisztán belsőleges, önjutalmazásra hajló késztetés, a cselekvési örömelv dominanciáját emelve ki, amikor tehát nincs jelen határozott célképzet, külsőleg formalizálható eredmény várása, kívülről érkező jutalom reménye vagy egyéb külső ösztökélés (extrinzik motiváció). Amikor maga a cselekvésfolyamat nyújtja az örömöt. De ennek az örömnek érdemes azért mögéje nézni, megkérdezni, ugyan mi okozza azt az örömöt, ha pedig így teszünk, kiderül, hogy a gyermeki szerepjáték fontos funkciókat teljesít anélkül, hogy magában a gyermeki tudatban értelmeződnék ez a haszon.

            A kellemes, vagy fokozottabban kellemes élmény keresése – az intrinzik motiváció legalapvetőbb összetevője – rávezeti a jóideig csak gyakorlójátékokat folytató kisgyereket a kreatív (alkotó) mozzanatokat tartalmazó tevékenység nyújtotta erőérzet, hatékonyságérzet, kompetencia-érzet élvezetére. Közben kíváncsiság is hajtja: értek-e már annyit, felfedeztem-e már annyit az utánzásra ingerlő jelenségek tartalmaiból, hogy fel tudjam idézni azokat a magatartásokat. Először a saját viselkedését vetíti át játékholmikra, babára, plüssállatra, mintha azok sírnának, örülnének, ennének stb. Ezután következnek a tárgy-felcseréléses, -behelyettesítéses szórakozások, mígnem a kisgyerek már önmagát kezdi játékból asszimilálni más személyekhez vagy tárgyakhoz. Ez később kombinatív társas (csoportos) foglalatossággá válik, teljes jelenetek dolgozódnak ki, a kombinációk a közös szimbólumalkotás során egyre rendezettebbekké és pontosabbakká válnak. Mindez –  nem nélkülözhetően – előkészíti a szabály-játékokra és a szívesen gyakorolt fejlesztőjátékokra történő áttérést. (A preformált szabálytudatból tízéves-kori valódi, de gyakorlati oldalán még akadozó szabálytudat lesz, majd a 12 évesek letisztult szabálytudata már gördülékenyen alá tudja rendelni a szabályokat a játéknak: viszonylag könnyedén intézett megegyezéses szabálymódosítások történnek a játék jobbítása érdekében).

             A kisgyerekkori szerepjátékok előkészítő funkcióját akkor értjük meg jobban, ha közben nem feledkezünk meg az eredeti mozgató funkcióról, hisz a kisgyerek nem akar semmit sem előkészíteni. A kellemes élmény keresése a játék által egyben kiútkeresést jelent valami kellemetlenből. Az ösztönök kiélése a reális környezetben minduntalan akadályoztatásba, késleltetésekbe, részlegesítő tényezőkbe ütközik, ezért – megintcsak ösztönösen – kerülőutakat, pótmegoldásokat alkalmazunk, enyhítendő a szervezet és a környezet egyensúlyzavarát.  A fejlődés-szakaszok vágyai, kollíziói, frusztrációi, sérelmei, aggodalmai valamint a szokatlanabb környezeti események, szituációváltozások is feszültség-csökkentő kifejeződést, és részben feldolgozást nyernek a szimbolikus, áttételező típusú játékokban.  A játékos modellalkotásban befogadhatóvá, a gyerek lényéhez igazítottá válnak amúgy nyugtalanító dolgok, és jóvátehetőnek, feloldhatónak mutatkoznak nyilvánvalóan rossz dolgok: a játék által a gyerek már nem csupán passzív elszenvedő.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)

 

Termék dizájn és tervezési folyamata egy termék fejlesztésénél

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A termék dizájn egy új termék létrehozásának folyamata, amelyet egy vállalkozás értékesíteni fog az ügyfeleknek. Az ötletek hatékony és eredményes generálása és fejlesztése egy olyan folyamaton keresztül, amely új termékekhez vezet.

Az új termék tervezésének folyamatát, vagy a meglévő jellemzőinek frissítését, általában az általuk létrehozott termékkel foglalkozó emberek, tervezők vagy szakértők csoportja, vagy a termék egy meghatározott alkotóelemének szakemberei fejezik be. Ezek az emberek alapvetően meghatározzák a termék minden tulajdonságát. A folyamat magában foglalja a szükséges kitalálást, a lehetséges ötletek összegyűjtését, a prototípusok létrehozását, majd a termék előállítását. Ezen a ponton a terméktervezőknek továbbra is végre kell hajtaniuk az ötletet, valódi termékké kell alkotniuk, majd ki kell értékelniük annak sikerét és megvizsgálni, hogy szükség van-e fejlesztésre.

A terméktervezők mérlegelik és értékelik az ötleteket, és kézzelfogható termékekké alakítják őket. Feladatuk a művészet, a tudomány és a technológia egyesítése, hogy olyan jelenlegi vagy új termékek tulajdonságait hozzák létre, amelyeket mások használhatnak. Fejlődő szerepüket megkönnyítették a digitális eszközök, amelyek most nagyobb szabadságot adnak nekik az ötletek kommunikálására, megjelenítésére és elemzésére.

A tervezési folyamat egy iránymutatást követ, és három fő részből áll, az elemzés, a koncepció és a szintézis – egy folyamatos visszacsatolási körben. Az attribútumok és funkciók mindhárom szakaszban szerepet játszanak.

Az elemzés szakaszában a tervezők úgy döntenek, hogy vállalják a projektet és megoldást találnak a felmerülő problémára. Összevonják erőforrásaikat annak eldöntésében, hogyan lehet a feladatot a leghatékonyabban megoldani. A csapat minden tagja megkezdi annak kutatását, hogy a terméknek hogyan kell kinéznie a cél elérése érdekében.

Az elképzelés szakaszában meghatározzák az ügy kulcsfontosságú kérdéseit. A probléma feltételei célokká válnak, a helyzet korlátozása pedig azokra a paraméterekre koncentrálódik, amelyek között az új tervezést meg kell építeni. A koncepció szakaszában az új funkciókkal kapcsolatos ötleteket veszik figyelembe.

A szintézis fázisában a tervezők különböző megoldásokat találnak az ötleteknek, a tervezési problémáikra. Miután szűkítették ötleteiket néhány kiválasztott csoportra, felvázolhatják a termék elkészítésének tervét. A prototípusok felépítésre kerülnek, az előző lépésben körvonalazott terv megvalósul, és a termék valódi objektummá válik.

Az értékelési szakaszban a terméket tesztelik, majd onnan fejlesztik. Bár ez az utolsó szakasz, ez nem jelenti azt, hogy a folyamat véget ért. A kész prototípus valószínűleg nem működik olyan jól, mint ahogy remélték, ezért új ötleteket kell előállni.

Az elemzés, a koncepció és az szintézis folyamatán keresztül tervezték meg a termékeket, sajátos tulajdonságokkal kiegészítve annak érdekében, hogy a termék felhasználási értéke maximális legyen a végfelhasználó számára.

A különféle termékek különféle kifinomultságúak lesznek a funkciókkal kapcsolatban. Például a svájci hadsereg kés. Különböző modellek léteznek, különböző szerszámkombinációkkal a mindennapi használatra tervezett feladatokhoz. A legegyszerűbben eladott modell csak egyetlen pengét tartalmaz, a legbonyolultabb modell számos kiegészítő szerszámot tartalmaz, például: egy kisebb második pengét, csipeszt, fogpiszkálót, dugóhúzót, konzervnyitót, palacknyitót, hasított / laposfejű csavarhúzót, körömreszelőt, ollót, fűrészt, nagyítót, golyóstollat, stb.

 Az „óriás” svájci kést, 2006-ban hozták létre, mely magában foglalja a társaság minden eddiginél komplexebb eszközét. 87 szerszámmal és 141 különféle funkcióval bír. Habár kiterjedt funkciókkal rendelkezik, nem olyan hordozható, mint más kések.

A svájci kés fejlődését jó példának tekinthetjük abból a szempontból, hogy a termék folyamatos bővítése és új tulajdonságainak hozzáadása történt a termékhez. A kiegészítő szolgáltatások túlmutatnak a termék alapvető funkcióin, és így túl bonyolulttá válhatnak, elveszítik az egyszerű kinézetüket. Úgy tűnik, hogy az extra vagy szükségtelen funkciók a kezdeti célokat meghaladó mértékben kúsznak a rendszerbe.

A jellemző kúszás leggyakoribb oka az a vágy, hogy a fogyasztó számára hasznosabb vagy kívánatosabb terméket biztosítson az értékesítés vagy a forgalmazás növelése érdekében. Ha azonban a termék eléri azt a pontot, ahol mindent megtesz, amelyre tervezték, akkor a gyártónak lehetősége van arra, hogy szükségtelen funkciókat adjon hozzá, néha a hatékonyság árán, vagy ragaszkodjon a régi verzióhoz, a javulás észlelt hiányát szem előtt tartva. Noha a funkciók kúszása pozitív hatásokkal jár, költségek túllépéséhez és a termék törléséhez is vezethet, mivel a gyártók elfelejtik az eredeti célt.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

A marketing alapja a termék

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Általában egy terméket a „munka vagy erőfeszítés által előállított dolog”, vagy a „cselekedet vagy folyamat eredményei” határozzák meg. A „termék” szó a „termelni” igéből származik, a latin produce „vezetni vagy előhozni” szóból származik. 1575 óta a „termék” szó minden gyártott termékre utal.

A marketingben egy termék bármi, amelyet fel lehet ajánlani a piac számára, és amely kielégíthet egy igényt. A kiskereskedelemben a termékeket áruknak nevezzük. A gyártás során a termékeket nyersanyagként vásárolják, és késztermékként adják el. Az áruk általában a nyersanyagok, például fémek és mezőgazdasági termékek, de a kifejezés utalhat a nyílt piacon széles körben elérhető bárminemű dologra. A projektmenedzsment során a termékek a projekt céljainak formális meghatározásai.

Az áruk, szolgáltatások vagy ötletek közötti különbségek. Az áruk olyan fizikai termékek, amelyek szállíthatóak a vevőnek, és magukban foglalják a tulajdonjog átruházását az eladótól a vásárlóig. A szolgáltatás nem anyagi tevékenység, amely a szolgáltató által mérhető állapotváltozást eredményez a vevő számára. Az ötletek (szellemi tulajdon) az értelem bármely olyan teremtése, amelynek kereskedelmi értéke van, de csak ötletként adják el vagy értékesítik, nem pedig ebből eredő szolgáltatásként. Ide tartoznak a szerzői jog által védett ingatlanok, például irodalmi vagy művészeti alkotások, valamint az ötleti vagyonok, például a szabadalmak, az eredet megjelölések, az üzleti módszerek és az ipari folyamatok.

A termék anyagként vagy immateriálisan osztályozható. A kézzelfogható termék olyan fizikai tárgy, amelyet érintéssel lehet érzékelni, például egy épület, jármű vagy eszköz. A legtöbb áru kézzelfogható termék. Például a futball-labda kézzelfogható termék.

Az immateriális termék olyan termék, amelyet csak közvetett módon lehet felismerni, például egy biztosítási kötvény. Az immateriális adattermékeket tovább lehet osztályozni virtuális digitális termékekké, amelyek gyakorlatilag egy számítógépes operációs rendszeren helyezkednek el, és a felhasználók számára hozzáférhetők szokásos fájltípusokként, például JPG és MP3 formátumban. A virtuális digitális áruk további alkalmazás-feldolgozást vagy átalakító munkát igényelnek a programozók számára, így felhasználásuk engedélyhez és / vagy digitális átviteli joghoz köthető. Másrészt valódi digitális termékek létezhetnek egy adatprogram prezentációs elemeiben, a szokásos fájltípustól függetlenül. A valódi digitális termékeket általában 3D-s objektumoknak vagy prezentációs elemeknek tekintik, amelyek felhasználói ellenőrzés vagy virtuális átvitel tárgyát képezik ugyanazon a vizuális médiaprogram-platformon belül. A szolgáltatások vagy ötletek immateriálisak.

A termékcsalád a következő altípus, mely olyan termékcsoport, amely szorosan összekapcsolódik, akár azért, mert hasonló módon működnek, ugyanazon vevőcsoportok számára kerülnek értékesítésre, ugyanolyan típusú üzletekben forgalmazzák, vagy az adott ártartományba esnek. Számos vállalkozás olyan termékskálát kínál, amelyek egyediek lehetnek egyetlen szervezeten belül, vagy amelyek a vállalat iparágában közösek lehetnek. Előnyök és megoldások

Ami talán a legfontosabb értékesítési szempont, az a vásárlók elégedettsége és a fő haszon jelentése. A fő haszon az, amit a fogyasztók úgy éreznek, hogy megszereznek egy termék vásárlásakor.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

A szerepjáték-ágazat

Szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Szerepjáték címén a különböző tanulmányok, könyvek, magazincikkek, árusítóhely-prospektusok meglehetősen különböző jelenségeket tárgyalnak, gyakran meg sem említve, hogy a kifejezés igencsak más jelentéstartalommal is használatban van. Cikksorozatunk előző írásában, mint a gyermekkori pszichikus fejlődéshez szorosan kapcsolódó fogalmat emlegettük a szerepjátékok fázisát, szinte szinonimájaként a 2–7 éves koron belül dominanciára jutó szimbolikus játszási gyakorlatnak. A szórakoztatóüzleti érdekeltség szerinti szerepjáték-kategória eléggé más lapra tartozik.  De az általunk eddig kitüntetett, pedagógiai érdekű szóhasználat is elnagyolt, félreérthető, ha nem járul hozzá differenciáló magyarázat, hiszen pedagógiailag legalább három szerepjátéki ágat szükséges számontartani, és akkor még nem beszéltünk a később esedékes műveleti vagy szabály-játékoknak a szerepjátéki jegyekkel társuló formáiról.

              A kicsinyekre specializálódott játékboltok egyetlen szerepjátéki ágat ismernek. Ennek pedig úgy tudnak megfelelni, ha szetteket, készleteket kínálnak felnőtt foglalkozási eszközök ártatlanított másaiból, játékholmi-verzióiból, és egyéb, felnőttek által forgatott tárgyak, illetve általuk használatos járművek, építmények többé-kevésbé kicsinyített, többé-kevésbé karikaturisztikus replikáiból. Igen jelentősen eltér az így segített szerepjátékoktól az a fajta szerepjáték, amelyben gyerekek egy-egy csoportja szimbolikus beszédaktusok, gesztusok által újraalkot felnőtteknél tapasztalt viszonylatokat, akár anélkül, hogy az utánzott valóság bármely fogható vagy foghatatlan eleme jelen volna.  Az ilyen spontán szerepjátékokban fontos helye szokott lenni a fantazmatikus tárgy-alkalmazásoknak, hiszen ahogy strandpapucsot jobb híján kinevezhetünk (nem is csak szimbolikusan) pingpongütőnek, úgy partvisnyél is lehet (legalábbis szimbolikusan) uralkodói vagy főpapi díszbot, vállratett puska és így tovább, nem szólva a rendelkezésre álló öltözeti darabok átmanipulálási lehetőségeiről.  Harmadik szerepjátéki ág a drámajáték, a nem spontán, hanem a kompetencia-alapú nevelés részét képező dramatikus pedagógiai eljárás gyakorlata, amikor azonosítható mesék, irodalmi művek forrásanyagként támogatják a pedagogikusan terelt játszást.

             A szórakoztatási bizniszben emlegetett „szerepjátékok” egyben szabályzat-követést megkívánó, valamint a szenzomotoros-ügyességi és kognitív képességeket mozgósító, sokszor strategikus, nyerésre–vesztésre kihegyezett, gondosan megtervezés után szolgáltatott játékok. A „szerepjáték” elnevezésnek itt az a magyarázata, hogy a játszóknak egy meghatározott kínálatból egyenként karaktert kell választaniuk, magukra venniük. Az összes ilyen játékot, akár asztali-táblás, akár konzoligényes-digitális, akár kártyacentrikus, akár fórum-jellegű, akár beöltözést megkövetelő élő (például erdei helyszínű) játékról beszélünk, elsősorban felnőttek számára tervezik.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)

Árképzés a marketingben – Vállalkozásfejlesztés

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Az árképzés meghatározza azt az értéket, amelyet a termelő áruk és szolgáltatások cseréje során kap. Egyszerűen, az árazási módszert alkalmazzák a termelő ajánlatainak árának meghatározására, mind a termelő, mind a vevő szempontjából.

Minden üzlet elsődleges célja a profitszerzés, és ugyanez valósítható meg a cégek által alkalmazott árképzési módszerekkel.

A termék vagy szolgáltatás árának meghatározásakor a következő szempontokat kell szem előtt tartani. A termék vagy szolgáltatás jellege, továbbá a hasonló termék vagy szolgáltatás ára a piacon. A célközönség, azaz akik számára a terméket gyártják (magas, közepes vagy alacsonyabb osztályba tartoznak). A gyártási költségeket, nevezetesen munkaerőköltség, nyersanyagköltség, gépköltség, tranzitköltség stb. Végül a külső tényezők, például gazdaság, kormányzati politikák, jogi kérdések stb.

Az egyszer kitűzött cél megadja az utat az üzleti élethez, azaz hogy milyen irányba halad. Az alábbiakban az árképzési célok tisztázzák a célokat.

A túlélés, ugyanis bármely cég legfontosabb árképzési célja az optimális ár meghatározása, amely segíti a terméknek vagy szolgáltatásnak a piaci életben maradását. Minden cég szembesül a veszéllyel, hogy kizárták a piacról, mivel az erős verseny, egy érett piacon vagy változást az ügyfél ízlése és preferenciái, stb. A túlélésnek rövid távú célkitűzésnek kell lennie, mihelyt a vállalkozás megkapja a piacot, és törekednie kell a kiegészítő nyereségre. A piacra lépő új vállalkozások ezt a fajta árképzési célt fogadják el.

A jelenlegi nyereség maximalizálása. Sok cég megpróbálja a jelenlegi nyereségét maximalizálni azáltal, hogy megbecsüli az áruk és szolgáltatások keresletét és kínálatát a piacon. Az árazást a termék vevői igényeinek és az igény kielégítésére rendelkezésre álló helyettesítőknek megfelelően végzik. Minél magasabb a kereslet, annál magasabb az ár. Az áruk és szolgáltatások szezonális kínálata és igénye a legjobb példa erre.

Hatalmas piaci részesedés megragadása. Sok cég alacsony árakat számít fel kínálatáért, hogy megszerezze a nagyobb piaci részesedést. Az árat alacsony szinten tartásának oka az, hogy a skálagazdaságból származó megnövekedett árbevétel következik be. A magasabb értékesítési volumen hosszú távon alacsonyabb termelési költségeket és megnövekedett nyereséget eredményez. Ezt az árképzési módszert általában akkor alkalmazzák, ha erős a verseny és az ügyfelek ár érzékenyek.

A következő árképzési cél a piaci korlátozás. A piac leépítése azt jelenti, hogy magas árat számítanak fel az innovatív és modern technológiát alkalmazó cégek által kínált termékekre és szolgáltatásokra. Az árakat viszonylag magasan tartják a modern technológia miatt felmerült magas termelési költségek miatt. A mobiltelefonok, az elektronikus modulok a legjobb példák a túlzott árképzésre, amelyeket nagyon magas költségekkel indítanak, és idővel olcsóbbak.

Végül sok cég áruk és szolgáltatások árait az ügyfelek által észlelt minőségnek megfelelően tartja fenn. Általánosságban elmondható, hogy a luxuscikkek magas színvonalú, ízléses képet alkotnak azoknak az ügyfeleknek a gondolataiban, akiknek hajlandóak magas árakat fizetni. Az olyan luxusautók, mint a BMW, a Mercedes, a Jaguar stb., kiváló minőséget és jó állapotú képet alkotnak az ügyfelek körében.

Így minden cég végső célja a nyereség, ezért egy termék árát úgy kell meghatározni, hogy szem előtt tartsa a gyártás során felmerülő költségeket, valamint az általa kínált előnyöket, amelyekért az emberek hajlandóak többet fizetni.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)