Munkahelyek számítógépes ergonómiai értékelése


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyek ergonómiai értékelését lehetővé tevő módszerek között szerepel a számítógépes antropometriai értékelés is. Az antropometria az emberi test méreteivel foglalkozó tudomány, azaz emberméréstan.

Alapvető kiindulópont, hogy az emberi test méretei határozzák meg a munkahely kialakításának méretezéseit, azaz emberi léptékűvé lehet/kell tervezni ezáltal a munkakörülményeket, részben az optimális munkateljesítmény, részben a dolgozó ember egészségének védelme érdekében.

Ehhez a kialakításhoz ma már rendelkezésre állnak a legkorszerűbb számítógépes rendszerek, amelyekkel modellezni lehet az ember és környezete kölcsönhatásait.

Antropometriai méréseken alapuló embermodelleken tanulmányozhatják a kutatók az elérési tartományokat, a látótér megjelenítését, a mozgások lehetőségeit. Ily módon elvégezhetők a szükséges erőkifejtés bio-mechanikai számításai vagy a különböző mozgások szimulációi. Amíg korábban ezeknél az értékeléseknél élő tesztszemélyeket alkalmaztak és a valóságban meg is építették a környezeti modelleket, addig a szimulációs modellekkel mindez kiküszöbölhető. Ez a módszer képes a környezet gyors átalakításával, a mérethibák gyors felderítésével és újra értékelésével felgyorsítani a tervezési folyamatokat, azonban mégsem biztosítja teljes mértékben a helyes környezetkialakítást. Ugyanis az élő ember közvetlen tapasztalata, észlelései, megfigyelései hiányoznak a mesterséges, szimulációs módszerekből. Ezért a tervezés során elkövetett hibákat a kockázatelemzés szabályai szerint a számítógépes modellezés után valós tesztszemélyekkel is ellenőrzik, így a berendezések biztonsága szavatolt. A különböző testhelyzetekben ellenőrzik az ütközéseket, a biztonsági helyzeteket, a látás zónáit, stb. A számítógépes embermodell alkalmazásakor dokumentálják a művelet célját, az ergonómiai használat korlátait, és az értékelési eljárást is.

Nagyon fontos, hogy a modellezés a munkafeladat és a méretek szükségességének megfelelő pontossággal készüljön el. Az embermodellel történő vizsgálat pontosságát befolyásolja az, hogy a modell mennyire felel meg a helyes antropometriai adatoknak, mennyire képes imitálni az emberi test működését, de szükséges az az alaposság és tudás is, amivel a testtartást beállítják és alkalmazzák a modellezéskor. Ez azért nehéz, mert a testméreteket szabványos, egyenes testhelyzetben mérik, a modellezésnél viszont ezek az adatok megváltoznak. A helyes mérés érdekében ezeket a változásokat figyelembe kell venni. Külön figyelemmel kell lenni a méréseknél az emberi test kemény és lágy szöveteire, mint a csontok és izmok. A 3D modellezések legfontosabb szempontja viszont a testhelyzetváltozásokkal összefüggő elasztikus változások figyelembe vétele.

Ennek feltétele, hogy a test kiválasztott pontjainak egymáshoz viszonyított távolságát pontosan kell bejelölni a modellen és követni a változásokat. Az ízületek mozgása avagy mozgatása szintén befolyásolja a modell antropometriai pontosságát. Ebben az esetben is szükség van az élő tesztszeméllyel történő ellenőrzésre. Ezekhez a modellezésekhez és mérésekhez nagy teljesítményű számítógépes rendszerek állnak a szakemberek rendelkezésére.

Az irodaszékek tervezése során különösen jó eszköz a számítógépes antropometriai értékelés módszerének alkalmazása, mert az emberi ülőtevékenység meglehetősen ismert és viszonylag kevés változó jellemzővel kell számolni, valamint már korábbi ergonómiai tapasztalatok is rendelkezésre állnak.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)