Az ágy fogalmi dualizmusa

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban azt a rétegzett tematikát igyekszünk áttekinteni – illetve összetevőit behatóan ismertetni –, amely magának a programnak a kialakítása során elmélyült figyelmet követelt.  A cikksorozatunkban legutóbb rászorultunk a civilizáció lényegének alkalmi felvázolására. Az ott elmondottakhoz bútortörténeti átekintésünk szempontjából sem fölösleges hozzátennünk azt, hogy a jelenkorban is léteznek Földünkön a civilizációtól befolyásolatlan emberlakta területek, bár épp háborítatlannak nevezni félrevezető volna ezeket.  Nem horda-életmódú kisnépek élnek ezeken a zárvány-területeken, hanem olyan őstársadalmi jellegű közösségek, amelyek igen régen „civilizációt” képviseltek volna más kisnépek életmodelljéhez képest – ha már létezett volna akkor ez a szó. Ernst Bloch, 20. századi teoretikus, megkülönböztette az óra mutatta időt és az eltérő korszakokat hordozó különböző terek idejét. Az időt flexibilis nagyságnak tekintve „látszólagos egyidejűségről” beszélt annak kapcsán, hogy „a mai napon”, pontban 11 órakor egyszerre mozognak a világban  – mondjuk, Dél-Amerika tájait véve csak figyelembe – a neolitban élő emberek, a haladott ókorban élők és a modern korban élők. De más párhuzamossági játékai is mutatkoznak a szokástörténetnek. Fekvőbútorok hozzávetőlegesen számítva    öt- , öt és félezer éve léteznek, ám a földön alvás (nem a puszta földön) mégis csupán három évszázada számít szükségmegoldásnak Európában.  A szükségmegoldás nem jelent eleve ritkaságot is: a magyar Alföldön  a 20. század jelentős részében még elég elterjedt volt a  szezonális udvarra-ágyazás, derékaljjal, nem szólva a pásztorbundákról. A keleti (ázsiai) lakószokások pedig jómódú hajlékokban is máig őrzik az ősemléket, illetve a földön alvás ókori és középkori fejlesztett módjainak emlékét (párnázott gyékények stb.).

             Az „ágy” szót az újkor elején Európa népei még olyannyira kettős értelemben használták, hogy az angol „bed” elsősorban a földre is helyezhető alvóprémeket és textíliákat, szalma-, lomb-, és tollzsákokat jelentette, együtt a hálót a nappali lakótértől elválasztó függönyökkel. Ha a bútort akarták felemlegetni, „bed stead”-et kellett mondani, az viszont csupán az üres fekvőbútor-szerkezetre vonatkozott.  A ma is élő „ágyat vet” kifejezés maga is a földre ágyazás gyakorlata felől származik. Magyarországon – mint Zentai Tünde etnográfus ágytörténeti könyve informál erről (2002, Pannónia Könyvek) – még 1970-ben sem kevés olyan falusi, idős ember élt, aki az „ágy” szót kizárólag „ágynemű”-értelemben használta. A folklorikus rituálékban a „viszik a menyasszony ágyát!”-felkiáltás a dísz-ágynemű hurcolását, a falunépnek történő bemutatását hírelte, mely vagyonholmi az eljárás végeztével  állványra vagy nyoszolyára került.  A dekoratívan felpolcolt-megadjusztált ágynemű és a megtartó nyoszolya falusi együttesét, amelynek a „tisztaszobában” kellett állnia, „vetett ágynak” nevezték.

              A matrac – az ágybetét – ágyszerkezet nélküli, mintegy bútorpótlékként történő használata nem számít földön-alvásnak, másképpen mondva, a matrac, bár eredetileg ágytartalom, de mégsem ágynemű (mint a pokróc, a lepedő, a paplan, a párna). Az ágy: ma elsődlegesen bútort jelent, mégpedig ez a jelentés a betéttel együttesen értett kemény ágyszerkezetet foglalja magába (az ágy-váz még nem ágy). Olyan bútor ez, amelynek a hosszanti szélére éppúgy ráülhetünk, mint egy székre (vagyis amikor az ágyon-ülésből felállunk, nincs különösebb szükség kézi támaszkodásra, fogódzásra, kecmergésre). A különállóan használt matrac tehát csak amolyan ágyhelyettesítő. A megágyazás azonban (mely cselekvés gyakorlatilag „ágyneműzést” jelent), „nincs ágyhoz kötve”.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Ágy-elméletek

A fekhely funkciós spektruma

Az ősidők fekhelyei

(X)
ERFA logo EU

Az ősidők fekhelyei

SmartForm Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban azt a rétegzett tematikát igyekszünk áttekinteni – illetve összetevőit behatóan ismertetni –, amely magának a programnak a kialakítása során elmélyült figyelmet követelt.  A kapcsolódó cikksorozatunkban eddig úgy írtunk az ágy, mint bútordarab jelentőségéről, funkciós csomópont-jellegéről az emberi életben, hogy adósak maradtunk az ágy nem filozofikusan elvont, hanem tárgyias meghatározásával. A meghatározáshoz indokolt először is szemügyre vennünk az elemi ágy-alapforma kialakulását. Az emberi ősidők nagy részében ugyanis nem létezett még ágy, mint az állati alvóhelyektől nyilvánvalóan megkülönböztethető objektum.

              A mai állattartásban sem merült még feledésbe az alom fogalma. Az almozás haszonállatok számára történő pihenőhely-képzés, illetve pihenőhely-frissítés: szalma leterítése, nem ritkán tőzeg, csutkahalom, falevél-halom hozzávegyítésével, arra is gondolva, hogy az alomanyag az ürüléket is felfogja – a madárfészekhez hasonlóan, de a fészeknél könnyebben cserélhetően, megújíthatóan.  Amikor egy vadon élő állat magának alakít ki alomszerű alvóhelyet, kuckófélét, annak eredménye a kotorék. Az ember is sokáig kotorékokon, kotorékokban aludt, de ma is megesik, hogy az erdős hegyekben éjszakázó vadász alvókuckót épít magának ágakból, levelekből.   Az őskori vadászat kibontakozásával a hidegebb átlag-klímájú térségek lakói a növényi eredetű kotorékhalomra állatbőröket, szőrméket is helyeztek, amelyekkel takarózni is tudtak. Az éjjeli őrtállók tűz vagy parázs mellett figyeltek az alvóknak az állatok általi veszélyeztetettségére.  De akár a szabadban, akár odvakban, barlangban aludtak egy törzs tagjai, a talajnedvek, valamint a rovarok, hüllők, kis rágcsálók elleni védekezés igénye kiváltotta a fekvőhely megemelésének gyakorlatát is: lábazatszerű tuskók, fahasábok, ágcsomók alkalmazását.  A barlangokban kihasználták a természetes kő-padkák nyújtotta lehetőségeket, sőt, mesterségesen is törekedtek a falmelléki padkákat szélesíteni, vagy kisebb kitüremléseket padkákká alakítani. A neolit kor kunyhóiba földet hordtak és fahasábokkal fazonírozott földrakásokra helyezték az alomjellegű réteget és az állatbőrt. Amikor már víziházakat is ácsoltak – a tó vizéből kiálló cölöpökre nehezedő faépítményeket – , a háztartó cölöpök, illetve tartógerendák,  tartókeretek, léc-bordázatok gondolata természetesen már átvetült a korabeli „belsőépítészetbe” is, és előálltak a civilizációt hirdető korai, kezdetleges ágyak.

             A civilizáció olyan „magas fejlettséget” jelent egy adott kor viszonylatában, amelyhez más emberlakta tájak még nem zárkóztak fel. Kezdeti megjelenései a Földön a ciklikus humánszexualitáson túliak, de mégsem antropológiai, hanem eszköztechnikai vagy – szélesebb értelemben – technikai- kulturális fejlettségről van szó, amelyhez olyan társadalmi szokásgyakorlat, szervezettség tartozik, amelyet az őshordák rendszeres viselkedésétől megkülönböztetni nem ütközik nehézségekbe. A mai ágyak rézkőkori változatai már civilizációs termékek voltak, és ezek rekonstrukciói ismeretében már meg kéne tudnunk adni az ágy definícióját, ám a pontosság megköveteli –  amint ez következő cikkünkből ki fog derülni – , hogy előbb tegyünk még egy utolsó kerülőt.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Ágy-elméletek

A fekhely funkciós spektruma

(X)
ERFA logo EU

A fekhely funkciós spektruma

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban azt a rétegzett tematikát igyekszünk áttekinteni – illetve összetevőit behatóan ismertetni –, amely magának a programnak a kialakítása során elmélyült figyelmet követelt.  A kapcsolódó cikksorozatunk előző írásában feltettük azt a kérdést, hogy mi az értelme, vagy van-e egyáltalán valami különösebb értelme ágynak nevezni az emberi fekhelyet is, és ültetett növények

meggyökerezési és növekedési mikro-terepét is.  A kérdés, ha kibontjuk, így szól: van-e közös lényegi vonás a valamit „beágyazó”, megkötő közeg és az egyszerűen ágynak nevezett bútor közt, amelyet normális esetben kötetlenül használunk (nem ő „ágyaz be” minket, hanem mi „ágyazzuk meg” őt a magunk tetszése szerint).

                 Mivel a kérdést Vilém Flusser ágy-teóriája kapcsán tettük fel, először Flusser szövegében igyekszünk a válaszhoz támpontot találni. Ott pedig hamar beleütközünk abba a definitív állításba, amely az emberi fekhely általános fenoménjára nem úgy mutat rá, hogy azonnal szóbahozná a fekvést, mint fizikai helyzetet. Ehelyett arra a rendkívül sajátos pszichikai helyzetre világít rá, amely az egyes embert és az ő megszokott ágyát, intimitási bázisát láthatatlan szálakkal összeköti. Az ágy Flussernél az otthon, a lakhely, a lakozás lényegi magva. Ha a ház, lakás bebútorozása késik, de ágy már van benne, vagy ha elviszik a székeket, asztalokat, szekrényeket, de az ágy megmarad, a lakozás lényegileg lehetségessé válik, vagy nem lehetetlenül el; ha viszont fekhely nincs a házban, az amúgy bútorozott ház nem lakhely.  Hamvas Béla azt írja: „a ház az ágy héja”. Flussernél ezt olvassuk: „a szó szigorú, szoros és pontos értelmében ágyban lakunk”.  „A világ ábécé, amit megfejtünk. A lakhely az alfa és az omega.” „A világ lakhelyünk környezete. Lakhelyünk az, ami a világot megszilárdítja. Az élet (…) közlekedés lakhelyünk és a világ közt. Pulzáció a horizont és a középpont közt.”

                 A virágágy kifejezés eszerint annyit tesz, mint az ültetett virágokat, palántákat a nekik való otthonos létben megtartó közeg, a körömágy pedig a körmöt lakoztató biológiai foglalat – és ehhez képest mellékes, hogy a virágok a maguk „ágyában” nem fekszenek, hanem az ég felé nyújtózva állnak, vagy hogy a gördülőcsapágyba foglalt fémrészek nem pihennek a csapágy hasznosulásakor.

                 Az ágy azonban, mint alapvető bútordarab, nem csupán az emberi feltöltődéshez nélkülözhetetlen mélypasszivitás, időnkénti teljes testi és lelki ön-elengedés legalkalmasabb, vagy egyetlen igazán alkalmas mikro-helyszíne, hanem az alvás és a heverésző ejtőzés mellett a szülés/születés és a halál („alfa és omega”), valamint a szexuális együttlétek legnormálisabbnak számító helyszíne is. Amikor Flusser felsorolja az ágy-centrumú élményi/tapasztalási köröket, a sort a szülőágyi körrel nyitja (hosszan kitérve a bölcsőre is, mint külön figyelmet érdemlő holmira) és a halál körével zárja (hangsúlyozva, hogy itt ő az agóniáról és mások halálának túlélői megtapasztalásáról beszél, vagyis nem hisz

abban, hogy maga a legszűkebb értelemben vett saját halál megélhető volna.) A kettő közt a következő köröket tünteti fel: „olvasás, alvás, szerelem, álmatlanság, betegség”. Az ágyban-olvasást Flusser jelentősen más természetűnek tekinti, mint az ágyon kívülit.  Mások esetleg az olvasást, meg mondjuk, az álmatlanságot fel sem vennék a listájukra, viszont bevonnák megbeszélendő témaként az ágyban-tévézést, ágyban-reggelizést vagy ágyban-ábrándozást, meditálást. Megint mások az olvasást illetően föltétlenül kitérnének a kényelmi karosszékek témájára; ezt Flusser nem teszi meg, és nem helyezi el elméletében a strandnyugágyakat sem, illetve a fekvőpadokat, és a homokra, vagy fűre terített plédeket.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Ágy-elméletek

(X)
ERFA logo EU

Ágy-elméletek

SmartForm Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban azt a rétegzett tematikát igyekszünk áttekinteni – illetve összetevőit behatóan ismertetni –, amely magának a programnak a kialakítása során elmélyült figyelmet követelt.

A kórházi felszereltség egyik legalapvetőbb eleme a kórtermi ágy, helyesebben mondva a kórtermi ágyak együttes állománya egy-egy adott kórházban. Mivel nemcsak egyáltalán az ágyfajták köre változatos, hanem szűken a kórtermi ágyaknak is sok változatuk van, egy adott kórházban rendelkezésre álló ágy-állomány akkor is heterogén többé-kevésbé, ha csak a normál funkciójú, korszerű kórtermi ágyakat tekintjük. Azért az állomány nagyobbrészt szeriális képet kell mutasson, vagyis nem helyes az esetleges okú, feltűnő kevertség az ágymodellek tekintetében. Tervezett összetettségre viszont – speciális modellű ágyakra, egymástól funkcionálisan elkülönböződő ágy-szekciókra –  annál inkább szükség van.  Jelen cikksorozatunk egy ilyen bútorfajta, egy bizonyos különleges gyógyászati ágymodell, mint új termék ügyéhez kapcsolódik: az YYY programhoz. Mielőtt azonban egészségügyi és kifejezetten gyógyászati témákra, majd ezek nyomvonalán az idetartozó bútor-innovációkra térnénk, érdemes néhány írás erejéig elidőznünk az orvoslástól elvonatkoztatott bútortörténet egyes állomásainál. Az ágyak, székfélék normaváltozásainak története termékeny szempontokat vet fel mindenfajta fekvő- és ülőalkalmatosság jelenkori innovációja számára is. Egyáltalán, az ágy mibenlétét a fekvőalkalmatosságok koronkénti sok változatának áttekintésével lehet teljes egészében megérteni. Már a modern kor ágy-elméleteit a későbbiek során nem fogjuk tárgyalni cikkeinkben, de mostani, bevezető írásunkban és közvetlen folytatásában szóbahozzuk ezeket is.

              Vilém Flusser, prágai születésű, csehül, németül, portugálul, franciául és angolul író filozófus (aki 21 évesen, 1940-ben Brazíliába települt, a ’70-es években pedig Franciaországba költözött), főleg médiaelmélettel foglalkozott, de mellékesebben szinte bármivel – abban az értelemben, hogy kis időtartamokra gyakran kötött ki igen különböző témák teoretikus vizsgálatánál. Műveit magyarul csak 1990-től kezdték kiadni; a második nálunk kiadott könyve ezt a címet viselte: Az ágy. A cím valamelyest megtévesztő, amennyiben a kötet öt különböző tárgyú esszét és egy szerzői interjút tartalmaz; a válogatás címadó írása mindössze húszegynéhány oldalnyi.  Mégis, első publikációja óta ez a rövid tématanulmány nagyszámú hivatkozást szerzett. Például a kortárs képzőművészet metairodalma is számontartja, ugyanis a plasztikai ágy-ábrázolás, „ágy-szobrászat”, illetve használt ágyak művészeti objektté alakítása egész vonulatot képez az utóbbi ötven-hatvan év képzőművészetében.

              Anélkül, hogy Flusser ágyfilozófiai fejtegetései során külön boncolgatna szóhasználati érdekességeket, arra a kérdésre is adnak valamiféle szándéktalan magyarázatot, hogy miért is beszélünk virágágyról, körömágyról, csapágyról stb.  Hamvas Béla ágy-felfogása nem Flusser-hatásra fogalmazódott meg (a              Patmosz I.-ben), és az ő idevágó szövege a kérdésre szintén nem közvetlenül, hanem indirekten válaszol, de válasza – mint következő írásunkból kitűnik – hasonló tartalmú.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

(X)
ERFA logo EU