Hódmezővásárhely kerámiaművészetéről és kerámiaiparáról nyílik kiállítás a Vigadóban

Hódmezővásárhely Európában is kivételes gazdagságot mutató kerámiaművészetéről és kerámiaiparáról nyílik kiállítás Budapesten, a Vigadóban pénteken – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Hódmezővásárhely térségéből az őskortól napjainkig minden korszakból nagyszámú és nagyon jó minőségű régészeti tárgy került elő. A város a neolitikus kerámiakultúra világhírű lelőhelye. A mázas kerámia a 17. században kezdett elterjedni. Az 1800-as évek végén 240 önálló fazekas dolgozott Vásárhelyen. 1912-ben a Művészek Agyagipari Majolika Telepét hozták létre a művészek. 1963-ban megalapították az Alföldi Porcelángyárat, Európa legnagyobb kerámiagyárát. A vállalatot 1989-ben három egységre bontva privatizálták, utódai a mai napig sikeresen működnek. A hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi cégekkel közösen 1997-ben hozta létre a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot, amely évente 14-16 művésznek biztosít lehetőséget arra, hogy öt-hat héten át a legmodernebb anyagokkal, technológiákkal dolgozhasson.

A március 18-ig látható tárlat időrendben mutatja be a hódmezővásárhelyi kerámiaművészet értékeit. Bemutatják a Tornyai János Múzeumban őrzött neolitikus kerámiatárgyak másolatait, számos népi kerámiát a 18-20 századból. Az érdeklődők megfigyelhetik a majolika mint a 20. század eleji kortárs iparművészeti kísérlet produktumait, és a húszéves kerámia szimpóziumon készült művek legjavát.

Forrás: MTI

Egy germán harcos sírját találták meg a régészek Hódmezővásárhely közelében

Egy rendkívül nagy termetű, erős csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben Hódmezővásárhely közelében. Varga Sándor ásatásvezető régész pénteken a helyszínen elmondta, a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során egy szarmata település három részletét találták meg.

Germán harcos sírja Hódmezővásárhelynél
Varga Sándor ásatásvezető régész egy germán harcos sírját tisztítja 2017. március 24-én. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során találták meg a germán férfi sírját egy 2-3. századi szarmata településhez tartozó temetőben. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A legérdekesebb egy nagy termetű germán harcos sírja, amely ugyan tájolását és a temetési rítus alapján illeszkedik a szarmata temetőbe, de jóval mélyebben található annál. Ebben a térségben ugyan éltek germánok, de jelenlegi ismereteink szerint csak később, a gepida királyság idején az 5. században. Arra későbbi kutatások deríthetnek fényt, miért temették el a germán férfit a szarmaták közé – tudatta a szakember. Varga Sándor közölte, noha a sírt korabeli rablók megbolygatták – több értékes, különleges tárgy is előkerült: egy ezüstből készül érme, ezüst övcsat, szíjvég, illetve egy szíjelosztó karika. Ez utóbbi ötvösmunka ebből a korszakból egyedülálló a Kárpát-medencében, hasonló tárgyak csak jóval északabbról a mai Lengyelország, Németország, illetve a Baltikum területéről kerültek elő. A sír tudományos fontosságát növeli az eredeti helyzetben megmaradt, közel 40 centiméter hosszú vaslándzsa, és a harcos pajzsának vasból készült maradványa is.

A régész elmondta, elsősorban a harcossal együtt eltemetett tárgyak alapján következtetnek a férfi származására, de az embertani jellemzők is erre utalnak. A férfi csontozata rendkívül vaskos, és termete is kiemelkedik a szarmaták közül. Bár pontos becslés csak az alaposabb embertani vizsgálatok alapján adható, a férfi testmagassága elérhette a két métert – közölte az ásatásvezető.

Forrás: MTI

 

Akvarellek alapján készült üdvözlőlap-sorozat jelenik meg Hódmezővásárhelyről

Szabó Klára Petra képzőművész a várost és környékét egyedi nézőpontból megörökítő akvarelljei alapján készült üdvözlőlap-sorozat jelenik meg Hódmezővásárhelyről.

A 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíjával és számos más elismeréssel kitüntetett vásárhelyi képzőművész, Szabó Klára Petra kísérletező alkat és minden új munkájában, sorozatában a hagyományos kereteket feszegeti, tágítja. Rendszeres résztvevője külföldi rezidencia- és ösztöndíjprogramoknak. Számos külföldön szerzett inspirációját, ötletét itthon valósítja meg vagy teljesíti ki.

2014 nyarán kezdett bele képeslapméretű vizuális naplósorozata festésébe, mellyel az elmúlt évek külföldi és itthoni élményeit, látványait, érzeteit veszi számba. A sok utazás alatt felhalmozódott élményanyagot kezdte el „kifesteni magából”, melyek egyfajta ablakként, visszatekintésként definiálhatók. Mint az MTI-nek elmondta, ez a vizuális napló – eddig hetvendarabos kollekció készült – az itthon-otthon érzésének kettősségét hivatott ábrázolni: Vásárhely hiánya a távollét alatt, illetve a külföldi emlékek felidézése a szülővárosban.

A dél-koreai utazásokat felelevenítő akvarellekből már született egy képeslap-sorozat, amely a művész őszi, a Koreai Kulturális Központban nyílt önálló kiállítására jelent meg.

Szabó Klára Petra idén kezdett el dolgozni vásárhelyi képeslapjain, amelyeket először a külföldi barátainak szánt egyedi ajándékként. Olyan helyszíneket, épületeket, pillanatokat örökített meg, amelyek inspirálóan hatnak rá, vagy amelyeket büszkén mutat meg nemcsak a városba érkező látogatóknak, hanem a vásárhelyieknek is. Így az akvarellek hangulatát megidéző kreatív papírra nyomott képeslapokon szerepel a 125 éves árvízvédelmi fal, amelyet a helyiek „kűfal”-nak neveznek, a Bankpalota, a városháza tornya, de feltűnnek a Hódtó tízemeletesei éppúgy, mint egy kutya, amely már hosszú évek óta rendszeresen az egyik illatszerbolt előtt pihen meg.

Forrás: MTI