A munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó szabályok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Magyarország Alaptörvénye biztosítja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 153. cikke szerint az Unió irányelveket fogad el munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén.

Az Unió ennek alapján egy minimumkövetelményeket tartalmazó keretirányelvet fogadott el: ez a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 89/391/EGK irányelv.

Ezen irányelv célja Európa-szerte egyenlő szintű biztonság és egészségvédelem garantálása. Szemléleteként említhető, hogy megemeli a védelmi szintet és a munkáltatókat megelőző intézkedések meghozatalára kötelezi, kockázatértékelés elvét bevezeti és annak alapelemeit is rögzíti. Tehát a megelőzés kultúráját igyekeztek elterjeszteni, melyet legfeljebb a nemzeti jogszabályok elégtelensége tudna megakadályozni. Szerencsére Magyarország ezen a téren is megfelelően hozta összhangba legfőbb, belső nemzeti jogszabályát, mely az alábbi.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvtv.) az alábbi irányelvekkel harmonizált, azaz összhangba hozott, valamint a következő rendelet az irányadó:

  1. a) az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,
  2. b) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről,
  3. c) a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről,
  4. d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról,
  5. e) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében] szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv,
  6. f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanács irányelv,
  7. g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Mvtv. alapelvként rögzíti a munkáltatók következő kötelezettségeit, amelyeket érdemes munkavállalóknak ismerni:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Az Mvtv.-nél alacsonyabb szintű jogszabályokra a cikksorozatunk adott témát érintő írásában külön fogunk kitérni.

Az ergonómiai kockázat lesz a következő témánk, maradjanak velünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia elvei


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia alapelvei arra szolgálnak, hogy azok érvényre juttatásával, szem előtt tartásával alakítsuk ki az ideális, de legalábbis az emberi egészségre nézve legkevesebb kockázatokat jelentő munkahelyi környezetet.

A munkafeladat és a munkahelyi környezet együttese egy rendszert alkot, mely harmonikus kialakítása kívánatos legalább annyira a munkáltató szempontjából, mint a munkavállalóéból, hiszen a munkavégzés hatékonyságára nagyon nagy hatása van.

Elég egy olyan, különösen monoton feladat egy embernek, amelyet magától végtelen távolinak érez, elég egy zsúfolt, rideg és tűréshatáron kívüli, folyamatosan testi kényelmetlenséget okozó elhelyezés, és a munkavállaló az idejéből legtöbbet azzal foglalkozik, miként enyhítsen ezen tényezőkön és nem azzal, hogy minél több és igényesebb munkát tegyen le az asztalra.

Négy pillére van a munkahely rendszerének:

  • elvégezhetőség
  • elviselhetőség
  • kívánatosság
  • elégedettség.

Az elvégezhetőség, a kívánatosság és az elégedettség inkább a munkahelyi feladatokkal, azok pszichés tényezőivel van összefüggésben, míg az elviselhetőség a fizikális körülményekhez kapcsolódik.

Már pályaválasztás során döntést kell hoznunk, milyen alaptípusú – ülő vagy álló – foglalkozást szeretnénk-e választani. Figyelembe kell vennünk már ekkor az átlagos mozgásigényünket, fizikai adottságainkat. Ha ezen alapbeállítódásainkkal nem vagyunk kellően tisztában, már hamar érezni fogjuk helytelen döntésünk frusztráló következményeit, a legkevésbé tudunk alkalmazkodni a természetünktől merőben eltérő adottságokhoz. Természetesen az egészségállapot, alkat, túlsúly is fontos tényező, mely a terhelhetőséget meghatározza.

A fizikai terhelhetőség születéstől kb. 30 éves korig fokozódik, illetve fokozható. Ezt az időszakot követi egy stagnálási szakasz kb. 45 éves korig, majd elkezdődik a lassú, fokozatos fizikai leépülés. Az izomtömeget kamaszkorban kezdjük növelni, az állóképesség és koordinációképesség növelése, szinten tartása folyamatos feladat.

A terhelhetőséget sportolással, túlsúlytól való megszabadulással növelhetjük, ehhez a változáshoz folyamatosan hozzá kell igazítani a munkakörnyezetet, akár székcsere is szóba jöhet.

Az ülőfoglalkozásúaknak a gerinctorna elengedhetetlen mindennapos tevékenység, a cardio-feladatok pedig az ér- és nyirokrendszer, valamint az izületek átmozgatására szolgálnak.

A gerincterhelés csökkentése a legfontosabb feladat egy munkahelyi szék tervezése során, melyre különösen nagy hangsúlyt fektetünk, hogy az ülőmunkavégzés elviselhetőségét maximalizálni tudjuk.

A munkahelyi ergonómiával kapcsolatos szabályozási környezetről fogunk legközelebb szót ejteni.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia fajtái


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia fajtái az emberre ható legtipikusabb tényezők alapcsoportjaira vezethetőek vissza.

Ezért az ergonómia szerte ágazó területeket ölel fel, ezek közül csak a legfontosabbakat vesszük most sorra:

  • termékergonómia
  • munkafolyamat ergonómiája
  • szoftverergonómia.

A termékergonómia magának a terméknek a jellemzőire vonatkozik, mennyire használható, kezelhető optimálisan emberi szempontból, egyszerű a működése, optimálisak a karbantartási tulajdonságai. A termék jellemzőit kísérik emberi használat szempontjából fokozottabb figyelemmel: súly, mérete, alakja, anyaga, kijelzők vizuális adottságai, térbeli elhelyezése. Fontos szempont, hogy a termék működtetése könnyű legyen és a lehető legtöbb időt fordíthassa az ember általa termelőtevékenységére.

Legtipikusabbak a különböző kisipari szerszámgépek ebből a szempontból, vagy a háztartási kisgépek. Könnyű belátni, hogy a praktikus használat hozzájárul ahhoz, hogy az ember arra fordíthassa figyelmét, amit létre szeretne hozni.

A munkafolyamat-ergonómia területe az, amely a munkahelyi környezet emberhez való alakításával foglalkozik, a terheléscsökkentés, balesetmegelőzési, munkahatékonysági módozatait helyezi a középpontba.

Az ülőfoglalkozások területén a szék ergonómiája ebbe a körbe tartozik. Felmérik az átlagos emberi testi jellemzőket és a szék, illetve konkrét alkalmazási körülmények jellemzőit és közelítik azokat a legnagyobb mértékben egymáshoz. Legfőképp az egészségre legkedvezőbb, minél többmozgást biztosító fizikai elhelyezkedés és a látás romlást előidéző testtartás kiküszöbölésére törekszenek a fejlesztők. De ide tartoznak a különböző munkagépek üléseinek kialakításai is, pl. mennyire kell csillapítani a gerincre ható rázkódási hatást egy traktor vagy busz esetében.

A szoftverergonómia lényege, hogy a számítástechnikai alkalmazásokat igyekszik az emberi felhasználás céljából optimalizálni. Így csökkenthetőek a pszichés megterhelési faktorok, kevesebb oktatási vagy karbantartási igény merül fel az üzemeltetés során. Ez az ág viszonylag fiatalnak tekinthető, de jelentősége megkérdőjelezhetetlen az internet kesze-kusza világában való könnyed eligazodás érdekében.

Következő cikkünkben az ergonómia elveivel jelentkezünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkatudományi rendszerszemlélet III.


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Előző két cikkünkben az ergonómiai rendszerszemlélet konstruktivitását az ember–gép-viszony ergonómiai olvasatának, másnéven az ember–gép-rendszernek (EGR) a bemutatásával igyekeztünk láttatni. Az EGR a teljes ergonómiai komplexitásnak csupán kis részét alkotja. De a centrális részt akotja, amelynek modellje meghatározó a teljes ergonómiai tematika tudományos felépítésére nézvést. Ennek megfelelően az EGR önmagában véve is sokrétűen összetett. Olyannyira, hogy az eddigi két cikkben felvázoltak még hiányos képet adnak róla. A legelőször pótlandó hiányosság, hogy nem taglaltuk még az EGR-alapverziók mindegyikét, így nem tértünk ki a járművet használó ember és a jármű kölcsönhatási rendszerének specialitásaira.

Ez az a valóságos viszony, amelynek az alakulását a legkorábban hatották át öntudatos ergonómiai törekvések (a járműgyártásra már a hatvanas években is nagybani befolyása volt az ilyen természetű vizsgálati anyagoknak). Ezért a továbbiakban nem is kellett ezt a valóságos viszonyt rendszerolvasattá formázni és ennek alapján radikálisan megkritizálni – nagyszabású változtatási terv kidolgozása mellett –, hiszen maga a valóságos viszony már rendszerszemléletileg formázódó és eképpen továbbalakuló viszonnyá lett. A járműgyártásban ugyanis egészen közvetlen, követelő erejű piaci érdek volt és maradt a biztonsági szempontcsoport kitüntetése. E területen már a hatvanas években sem az ergonómusok gyakoroltak érvelő nyomást a gazdasági üzemre, hanem az üzem kapkodott utánuk. A Boeing repülőgépek pilótafülkéinek optimalizációs igényű tervezési feladatai már akkoriban fizikai embermodellezéshez, emberszimulációs járműkísérletekhez, járműtesztekhez vezettek. Évtizedekkel később már olyan sok embertani adat és olyan sokféle emberi alkat összegzését nyújtották a járműipari embermodellek, hogy a szimulatív testek legyártása sokszoros költséggel járt volna, ám a műszaki fejlődés ekkorra szükségtelenné tette az elsőrendűen valóságos térben folytatott kísérleteket is. A komputeres szimuláció, a modellező szoftverek valósághűségi hitele antropometriai és biomechanikai szempontból, illetve a jármű-alakzatok és anyaguk dolgában igen nagy. Ebben az ügyben a fő határátlépést az jelentette, hogy a ’80-as években az USA űrkutatási hivatala, a NASA is befektetett közhasznúan a számítógépes szimuláció fejlesztésébe. Miközben a digitális térben lefolytatott kísérletek a járműtervezés alapmódszerének számítanak, az ergonómia kutatómódszereként is felfutottak, mégpedig egyre több szaktudomány képviselőinek csatlakozása mellett. Így ma már akadnak szoftverek, amelyek pszichikai állapotok, sőt akár egyedi személyiségek járművezetési illetve munkafolyamati különbségeit is modellezik.

                                          ________________________________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb vizsgálati módszerek eredményét is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkatudományi rendszerszemlélet II.


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Előző cikkünkben úgy mutattuk be az ember–gép-viszonyt, mint ergonómiai értelmezésű kölcsönhatások olyan rendszerét (EGR), amelynek egykori kutatási/fejlesztési célú feltérképezése, fogalmi vetületének megalkotása minden mai ergonómiai vizsgálati építkezés, nagymodell mélyén jelen van alapminta-szerűen, magrendszerként, a növekvő számú héj-rendszereket is kódolva. Jeleztük, hogy az EGR egyik alrendszere az ember–gép-felület. Ez tulajdonképpen a munkavégző ember és gépe  közti  interaktív kommunikációs zóna, amelynek immár elterjedtek a digitális formái, de régebbi technikai megfelelőjét a gőzmozdony és a masiniszta viszonylatában is megtaláljuk, sőt, az ősi, egyszerű gépeknél is felismerhetjük kezdeményeit, egészen a külön eszköz nélküli zsákmozgatásig (zsákcipelésig) ahol  a teher megfogásának, vállra-lendítésének, hordásának lehetséges módjai közt állapíthatók meg ergonómiailag jelentős különbségek.

A nehéz fizikai munka esetében az ergonómia elsősorban a balesetmegelőző szabályozás, valamint a balesetmentes munkánál is fellépő járulékos fiziológiai és pszichikai károsodások időről időre nagyobb mérvű preventív enyhítése, a kockázatcsökkentés dolgában fejti ki funkcióját. Ily módon az ergonómiai kompetenciához hozzá kell tartozzék az emberi test statikájának és dinamikájának, csont- ín- és érrendszerének ismerete, fizikai mozgásaink elemzésének képessége.

A  közvetlenül tapasztalható, direkt és nyilvánvaló munkahatásokon   kívül a munkavégzői testre gyakorolt fedettebb, közvetettebb, indirekt munkahatásokat is ismerni kell. A testi kockázatok ugyanis jól felmérhetők és taglalhatók, ha a munkahatásokhoz testtájakat,  azokhoz betegségcsoportokat rendelünk (természetesen az orvostani szakszerűségnek megfelelően).

Tudható, hogy a felső végtagi rendszeres hideghatás   érszűkületet okoz olyan személyeknél is, akiknél ez az ártalom különben még igen sokáig nem jelentkezne. A vázizomrendszer veszélyeztetettsége elsődlegesen a kéz, a csukló, a nyak, a váll, a könyök és a hát károsodásán át szokott megvalósulni. A rendszeresen sűrű erőkifejtő hajolgatás és csavargatás, kézi anyagmozgatásnál a kisebb-nagyobb terhelési mértéktévesztések, a test ártalmas rezgéseivel, sokféle testválaszt válthatnak ki – a személyi tényezőktől is függően – , ám ergonomikus munkafejlesztések során a hosszútávú kedvezőtlen testválaszok esélye csökkenthető, egyes esettípusai ki is iktathatók.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkatudományi rendszerszemlélet I.

Okos irodai szék
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Amikor előző cikkünkben a legutóbbi évtizedek ergonómiai érdekű változásairól írtunk, egyebek mellett az ún. kognitív ergonómia szoftver-ergonómiává alakulásáról, az egészségügyi aspektusokra csupán utalást tettünk. Azt mondtuk, az egészséget illető korábbi ergonómiai vizsgálati módozatok fennakadás nélkül alkalmazhatók, ráformázhatók az újabb és újabb munkatechnológiákra. Hasonlő okból nem tértünk ki – legalábbis szoftver-összefüggésben külön nem – munkaszerveződési kérdésekre sem. Azonban természetesen az alkalmazás illetve adaptálás is módszertant, gondosságot, körültekintést kíván. Mostani írásunkban arra kívánjuk irányítani a figyelmet, hogy az ergonómiai rendszerszemlélet régebbi tanúságtételei, eredményei hogyan hatnak tovább a komplexizáció  egyre több bevont szempontot hordozó  újabb szintjein.

Ha a munkavégzés környezetétől egyelőre eltekintünk, tehát nem az

ember­–munkaeszköz–környezet”-hármasságot vesszük szemügyre, hanem csak szűken az „ember–munkaeszköz”-viszonyt, már akkor is komplikált rendszer rajzolódik ki előttünk, pontosabban az ergonómiai érdeklődés számára. Ez az érdeklődés olyan tekintetet jelent, amely a lehető legtöbb eltérő mozzanatot, összetevő elemet, vonatkozást, hatótényezőt igyekszik elkülöníteni, lajstromozni egy-egy munka-tárgyú viszonyban, hogy ezeket aztán egészségjavító, egyben hatékonyságnövelő céllal rendezze újra össze. Az ember és gépe viszonyát tehát az ergonómusok már ötven-hatvan éve is „ember–gép-rendszernek” (EGR) nevezték. Összetett, sokrétű rendszernek, azaz olyan rendszernek, amelynek alrendszerei vannak.

Az EGR alrendszerei: az emberi alrendszer, a technikai alrendszer és kapcsolódásuk alrendszere (ember–gép-felület). Ha meghatározott munkatevékenységi eseteket mondjuk a technikai alrendszer metszetében kívánunk jellemezni, ekkor kerül sor annak megállapítására, hogy egyszerű gépről, valamilyen energiahordozó-igényes munkagépről, vagy egyenest hightech munkagépről kell-e további specializatív megállapításokat tennünk (vadonatúj, viharvert, részben hibás stb.) – ha ugyan nem sporteszközről van szó.  Az emberi alrendszer saját alrendszerei: a biomechanikai szempontból tekintett egészségi állapot tipológiája,  az egyéb testi-épségi tényezőké (köztük az érzékszerveké), továbbá a mentális (kognitív, emocionális stb.)  állapoté.

Az irodai munkáról felhalmozott ergonómiai ismeretek már jóval a PC-forradalom előtt a fent vázolt keretbe rendeződtek, és maga ez a belső keret, mint a rendszerszemlélet mag-produktuma nem változott azóta.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia története IV. Az utóbbi 30-40 év


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Mag-fogalma szerint az ergonómia a tárgyi és tágabb környezet munkaérdekű humanizálása, tudományos alapú tervezéssel elért emberhez-alakítása. Ám az ergonómiai kutatások előrehaladottsága az ergonómiai fejlesztések olyan újabb és újabb tovább-differenciálódásához vezetett, amelyek az ergonómia-fogalomnak is újabb meg újabb bővítményeit hozták létre. A kései ’70-es évektől fogva a ’80-as, ’90-es éveken át a munkaszervezés, a munkakör-rendszer szakszerű megtervezése is elsődlegesen ergonómiai teendővé lett.

Még szembetűnőbb fejlemény a termék-ergonómia piacvezéreltebbé válása. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy sok különböző ergonómiai megoldás születik hasonló funkciókra, mely megoldások eltérő rétegigények – és különböző vásárlóerők –    szerint alakultak ki. Nagy részüket olyan termékek hordozzák, amelyeket csak a speciális igénylőkör ismer, a fogyasztói többség nem, noha az összes ilyen termék talán már lefedi a többséget. A termék-ergonómiai fejlődés kísérőjelensége a participációs tendencia: az ergonómiai terméktervezés és termék-értékelés már nem egyszerűen a  termék- ergonómusok dolga, mert ők munkájukban mindinkább támaszkodnak a terméket vásárlókra,  akik így lényegében bevonódnak a termék-tervezésbe, közvetlenül kifejezett igényeikkel együtt.  Ezzel a folyamattal összecsengő, integrációra utaló adat, hogy az 1980-as évek vége felé az „ergonómia” szó többségi ismeretlensége, vagy talányos szakszóként történő  kezelése megszűnőben volt. Azzal, hogy az „ergonomikus” jelző köznyelvivé lett, a termékek formatervezésének esztétikuma (vagy éppen valamilyen kétesebb ízlésnek történő megfelelése) már nem maradt magára a fizikai forma könnyű reklámozhatósága dolgában.  A jó kezelhetőség persze mindig vásárlói szempont volt, de a szavatolt ergonomikusság, illetve a termék úgynevezett „intelligenciája” többet jelent, reklámérték-huzata is nagyobb. Ennek megfelelően a kiáltóan nem-ergonomikus termékek elutasítása is széleskörű lett, amint a tömegbalesetek ergonómia-fogyatkozásokra utaló okai is jobban rikítanak, nagyobb közfelháborodást keltenek, mint ahogy ez még a ’60-as-’70-es években volt.

A személyi számítógép tömegesülése, amely az ’90-es évek elejére következett be, megintcsak dinamizált egy újabb ergonómiai ágat. (Nem munkaegészségi érdekűt, mert hiszen ilyen tekintetben a PC-tematikára tökéletesen alkalmazhatóknak bizonyultak a gép és az ember viszonyát illető, korábban bevált elemzőmódozatok.) Bár a megelőző évtizedekben is vizsgálták ergonómusok a feladatvégző, problémakezelő gondolkodás folyamatait, mechanizmusait, hogy hatékonyságjavító céllal rátaláljanak javasolható önsegítő fogásokra,

a kognitív ergonómia fellendülését a digitális mezőkben végzett munka sokaságivá válása vonta magával.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé

terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia története III. A közelmúlt


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Mivel a II. világháborút követően a fejlettebb országokbeli munkavállalói jogok jelentős bővülése nem betetőzését jelentette korábbi munkajogi folyamatoknak, hanem ezek felgyorsításával új szintjét nyitotta meg népjóléti államcélok követésének, így bizonyos gazdasági fogalmak is módosultak. A teljesítménynövelésről, a hatékonyságról egyre versenyelőnyösebbé vált humán tekintetben differenciáltabban gondolkodni, és egyre versenyhátrányosabb lett megmaradni  a régi egyszerűbb/ridegebb megközelítésnél. Megnőtt a rossz munkavégzési feltételek aprólékos számbavételének fontossága. Ennek nyomán számos olyan tényezőről is bebizonyosodott, hogy a munka érdekében változtatni érdemes rajta, amelyre korábban így nem gondoltak, vagy amelyet egyáltalán észre sem vettek. Maga a megélhetéshez elégtelen javadalmazás (az éhbér) is rossz munkafeltétel, a béremelés azonban, a további emelések kilátásával csak a munkaérték javulásával tartható fenn, ideértve még továbbképzések hasznosulását is. Mindehhez az adott munkában való elmélyedés, járatosságszerzés kell, társulva az újítások iránti élénk figyelemmel – ehhez pedig munkában töltött, években mérhető idő. Aki előtte nem volt beteg, azt lehetőleg ne betegítse meg épp a munkahelye –  mert a munkavégző személy beteg volta megintcsak rossz munkafeltételt jelent – márpedig a munkahelyek egészségesebbé tételéért mindig lehet tenni, hol többet, hol kevesebbet, hol nagyon sokat. E felismerések nyomán a ’60-as évekbeli, egészségvédő értéket is nagyban felmutató ergonómiai kutatásokat nem egészség- illetve jogvédő társadalmi mozgalmak finanszírozták, hanem részben nemzetgazdasági felelősségű állami testületek, részben nagyvállalatok, profitorientált gazdasági szereplők.

Miután megtörtént a munka fizikai és pszichikai környezetének/körülményeinek elvi feltérképezése, illetve az összes lehetséges tényező hatásrendszerekbe modellezése, és ezzel analizálhatóvá, kritikailag értékelhetővé és tervezetten korrigálhatóvá váltak az egyes tényleges gyakorlati munkarendszerek, eljött az ideje – az 1970-es évekre – egy-két újabb határátlépésnek.  Az elégtelenül vagy épp kielégítően ergonomizált környezet fogalma immár túllépett a munkaérdekű elemzések keretén, így akár az otthonok (lakáskonyhák, fürdőszobák, hálószobák, nappalik) ergonómiájáról is beszélni szokás azóta, amint szakszerűen elemezhetővé, összetevőiben mérhetővé lett az üdülőhelyi időzés minősége is.  Ugyanakkor 1980 táján már megkezdődött a munkarendszerekre vonatkozó ergonómiai eredmények jogi kodifikációja. Az alapmintát a svéd  munkakörnyezeti törvény szolgáltatta, 1977-ben.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia története II. A kibontakozás


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia mint tudomány 1960 előtti fejlődését legutóbbi cikkünkben áttekintve megállapíthattuk, hogy a műszaki berendezések kezeléstechnikája állt akkor e tudomány figyelme középpontjában, különös tekintettel az antropometriára.  A szakági deklarációk ennél jóval összetettebb kutatási-fejlesztési szándékokról tanúskodtak, a tényleges kutatómunkát azonban egyideig magával ragadta e szűkebb tematika ismerethalmozásának sodró lehetősége. Hiszen az is érezhető volt, hogy a továbblépéshez is fontos a szóbanforgó ismeretek addigi hátramaradását ledolgozni, vagyis hogy a munka-vonatkozású antropometria dolgában a tudásbővítésnek olyanféle nélkülözhetetlen megalapozási szerepe van, mint a partitúralejegyzési képesség és a „száraz” összhangzattan elsajátításának a zenekomponálás és a zenekari előadás szempontjából. Nagyjából tudták tehát 1950 körül is, hogy az ergonómiai tematika merrefelé fog bővülni előbb-utóbb,  és hogy a kialakuló tematikus ágak koordinációja maga is a kutatások és fejlesztések tárgya lesz. De előbb még végére akartak járni a világháborús műszaki újítások és tapasztalások tudományos megemésztésének, az azokból adódó inspiratív, impulzív tudásbővülés szisztematikus rendezésének, most már a békés gazdasági szféra és a közlekedés javára hasznosítva azokat. Kétségtelen ugyan, hogy a hidegháborús körülmények között az ergonómiai tanulsággyűjtési és kreativitási hozadék jelentős része a megújuló hadiiparba „forgott vissza”, ám aztán a haditechnikai innováció is mindinkább átadott ergonómiai értékeiből a békés munkahelyek számára.

Az 1960-as évek folyamán megszaporultak, teret hódítottak azok a tudományos-ergonómiai vizsgálódások, amelyek a munkavégzési környezet emberbarát és a munkaeredményesség tekintetében is előnyös javításának lehetőségeire irányulnak. Ekkor igen sok szempontot kezdtek feltérképezni, amelyek kölcsönhatási rendszert alkotva mind résztvesznek a munkakörnyezeti jó vagy rossz folyamatok alakulásában. Következésképp kezdett az ergonómiában meghonosodni a rendszerszemlélet, amely az antropometrikus ismeret-hasznosítást éppúgy alárendelően foglalta már magába, mint a munkaszervezési vagy az építési-alakzati kérdéseket.

A ’60-as évekbeli ergonómiai kutatómunkának is megvolt a maga előérzete. Érzékelték, hogy előbb-utóbb az ergonómia illetékességi területe ki fog terjeszkedni a termelői és hivatali munkarendszereken túlra – oktatás, közéleti rendezvények, szabadidős tevékenységek – , amint ez a kiterjeszkedés a ’70-es/’80-as évek során be is következett. Elsődlegesen azonban mindmáig a munkarendszeri ergonómia adja át maradandó eredményeit a többi területnek és nem megfordítva.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia története I. A kezdetek


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Mielőtt az „ergonómia” kifejezés használatba került volna, korról korra kitapinthatók voltak már olyan munkavégzés-optimalizálási törekvések, amelyeket utólagosan akár ergonómiai tárgyú igyekezetnek is nevezhetnénk. Annyiban azonban mégiscsak félrevezető volna ez az utólagosan kitett jelző, hogy az ergonómia-fogalom megjelenése előtt a sok szempontot egyeztető, komplex munka-optimalizáció tudatos törekvése nem volt jelen. Így az említett rész-törekvések összegződése alkalmilag sem történt meg valamelyik valóságos ipari üzem, vagy növénytermesztő-állattartó mintagazdaság terepén. Az ergonómiai tudatosulás nem hirtelen, hanem történeti fázisok során érlelődött meg, és még a fogalom megszületése sem hozta magával egyhamar az ergonómiai szándékok gyakorlati kibontakozását. Mindenesetre a tudati fordulat megalapozódása már az 1800-as évek közepén végbement azzal, hogy Wojciech Jastrzębowski, lengyel polihisztrikus tudós az ergonómia úttörője lett. Magát a szót is ő alkalmazta először a maihoz hasonlítható jelentésében.1857-ben megjelent könyvének címét így fordíthatjuk magyarra: „Az ergonómia vázlata, azaz a munkatudomány, a természettudományból vett igazságok alapján”.

Ezután sokáig szinte stagnált, araszoló módon fejlődött csupán a Jastrzębowski által kezdeményezett tudomány, amely nagy lendületre csak a II. világháborút követő másfél évtizedben tett szert. Száz évvel az említett Jastrzębowski-könyv megjelenése után alakult meg az ergonómia első nagy nemzetközi társasága. Előtte csak néhány különálló, országos érdekű kutatótársaság létezett; először New Yorkban létesült ilyen, az 1940-es évek vége felé. Igaz, ezek a kutatótársaságok már megkezdték a téma kézikönyveinek és folyóiratainak kibocsátását, úgyhogy az ’50-es években kísérleti laboratóriumok is épülhettek a már kialakult szempontrendszer szerinti tevékenység megerősítésére.

Az ergonómiai kutatásoknak ezt az 1960 előtti időszakát dominánsan az a figyelem jellemezte, amelyet a kutatók a műszaki berendezések kezelhetősége, ennek javítási lehetőségei iránt tanúsítottak. Ez közelebbről olyan érdeklődést jelentett, amely az emberi mozgásmechanikának – főként a végtagi képességeknek –  és a fogantyúk, gombok skálák elrendezésének viszonyára irányult. Természetesen az ilyen tárgyú tökéletesítő-újító szándékú figyelemnek azóta is biztos helye maradt az ergonómiai kutatások és fejlesztések tematikai körében, de egyeduralkodói pozíciója  az ergonómia „óklasszikus” időszakához kötődött, azzal együtt végetért.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)