…egy újabb InfoCsoport honlap…
Nátyi Róbert művészettörténész az Alfons Mucha grafikai munkáiból rendezett kiállítás sajtótájékoztatóján a szegedi Reök-palotában 2017. március 23-án. A szecesszió meghatározó alkotójának 64 grafikáját és fotóját bemutató kiállítás március 24-én nyílik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Pál Tamás karmester kapja idén a Szegedért Alapítvány fődíját, a várost romba döntő 1879-es árvíz évfordulójának előestéjén rendezett szombati gálaműsoron – tájékoztatta Bódi György a civil szervezet titkára az MTI-t.
Az alapítvány társadalmi-állampolgári kuratóriuma a Debreczeni Pálról elnevezett elismerését Bátyai Edina kulturális menedzsernek ítélte oda. A tudományos kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját Krisztin Tibor matematikus, a művészeti kuratórium Gregor József-díját pedig Popovics Lőrinc szobrászművész veheti át a gálaműsoron.
Pál Tamás, a fődíjas Lapis András szobrászművész Szeged Múzsája című kisplasztikáját kapja, a karcsú, kalapos nőalakkal 2006 óta a szegediek nap mint nap találkozhatnak, hiszen köztéri szoborként a Glattfelder Gyula teret díszíti. A szakkuratóriumok díjazottjai a szobrászművész plakettjét vehetik át. A Szegedi Nemzeti Színházban rendezendő gálaesten Snétberger Ferenc gitárművész és tanítványai adnak koncertet.
A Szegedért Alapítvány ötlete 1988 októberében született, Debreczeni Pálnak, a DOMET Ecsetgyár igazgatójának nevéhez fűződik. A szervezetet azért hozták létre, hogy kifejezze elismerését a város hazai és nemzetközi hírnevét gazdagítóknak. Az alapítvány ezenfelül több mint két évtizede pályázati támogatásokkal járul hozzá a tudományos kutatásokhoz, művészeti tevékenységekhez, tanulmányutakhoz, kongresszusok szervezéséhez, a városhoz kötődő kiadványok megjelentetéséhez és más, értékeket hordozó kezdeményezések megvalósításához.
Forrás: MTI
Vállalkozások és az akadémiai szféra együttműködésével a gyógyszeripart segítő kutatás-fejlesztési program indult Szegeden uniós támogatással – tájékoztatta a konzorciumot vezető Solvo Biotechnológiai Zrt. az MTI-t,
A Solvo Biotechnológiai Zrt., a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. és a Biospirál-2006. Fejlesztő és Tanácsadó Kft. alkotta konzorcium mintegy 594 millió forint uniós támogatást nyert gyógyszerfejlesztések során alkalmazható reagens és szolgáltatáscsomag kialakítására. A közlemény szerint a gyógyszerkutatás egyik legkritikusabb fázisát az úgynevezett ADME-vizsgálatok jelentik, melyeken kiderül a legtöbb gyógyszerjelölt-vegyületről, hogy alkalmas-e további fejlesztésre. A kutatók ilyenkor azt vizsgálják, hogy a tervezett gyógyszermolekula felszívódik-e, illetve ezt követően milyen szervekbe kerül, hogyan bomlik le, és mennyi idő alatt hagyja el a szervezetet. Ezekben a folyamatokban a biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást szabályozó, úgynevezett transzporter fehérjék kulcsszerepet játszanak.
A 738,32 millió forintos összköltségvetésű projekt keretében a Solvo Zrt. partnereivel olyan új, biztonságosabb gyógyszerfejlesztési módszereket dolgoz ki, amely segítségével hatékonyabban lehet vizsgálni a gyógyszermolekulák és transzporter fehérjék kölcsönhatását, és így jobban megérthetők e folyamatok lehetséges következménye. A Solvo Biotechnológiai Zrt. egy háromfős garázscégből lett Magyarország legnagyobb független biotechnológiai vállalkozása. Fő tevékenysége a különböző, fejlesztési fázisban levő gyógyszermolekulák és a gyógyszer-rezisztenciáért felelős fehérjék kölcsönhatásának vizsgálata. A cég által világszerte forgalmazott tesztrendszerek használatát immár az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) és európai megfelelője (EMA) is előírja a gyógyszerkutató cégek számára, óriási piaci előnyt biztosítva ezzel a vállalkozásnak.
A Solvo Zrt. negyven országban több mint 500 ügyféllel és 130 termékkel és szolgáltatással mára saját területén világviszonylatban is piacvezető. A cég foglalkoztatotti létszáma több mint nyolcvan fő, a kutatók fele PhD-fokozattal rendelkezik. A Solvo Zrt. 2015-ös árbevétele meghaladta az 1,4 milliárd forintot, 2016-ra ezt mintegy 16 százalékkal növelte.
Forrás: MTI
Egy jelenet a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös, Abszurdia című produkciójának próbáján a szegedi Kisszínházban 2017. február 16-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Egy elképzelt európai meseország, Abszurdia lakóinak sajátos viszonyaiba enged bepillantást groteszk humorral és naiv lírával a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, melyet pénteken mutatnak be a Tisza-parti városban. Juronics Tamás, a társulat művészeti vezetője, a darab koreográfusa elmondta, az együttes történetében több produkció is akadt, amely ironikus hangvétellel, humorral reflektált a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra. Ilyen volt 1996-ban a Homo ludens, melyet 16 évig játszott a társulat és a Homo hungaricus 2009-ben, mely egy falusi történetbe bújtatva mesél a 20. századi magyar sorsról.
Az Abszurdia egy elképzelt társadalom képét rajzolja föl, a közönség ráismerhet azokra a viszonyokra, melyek a saját magyar valóságunkra is igazak. A darabnak nincs összefüggő cselekménye, a produkció elkészültének nehézségét is ez adta, az alkotók beszélgetései során választották ki azokat a szituációkat, melyek a színpadra kerülnek – közölte a koreográfus. Bár a darab összességében lesújtó véleményt fogalmaz meg, a táncosok megpróbálják ezt vidám csomagolásban előadni, erős, “elrajzolt” képi világot létrehozva. A fehérre festett arcú, kopaszra maszkírozott, fekete öltönnyel, erős sminkekkel “uniformizált” művészek a cirkusz hangulatát idézik meg, de mint egy jó bohóc, az igazsággal játszanak – fogalmazott a táncművész.
Az egykori Szovjetunióban született Alfred Schnittke több mint hetven filmzenét szerzett, muzsikája nagyon jól szolgálja a darab hangulatát. A produkcióhoz felhasználták egy kifejezetten balettnek írt művét és a Clowns und Kinder című filmhez szerzett zenéjét – mondta Juronics Tamás.
A darabot a március 1-jén, a Budapest Táncfesztiválon mutatják be a Müpában.
Forrás: MTI
(Frissítve: 2017.02.17.)
Az Alteo csoport naperőművekkel bővíti portfolióját: szerződést írt alá a Domaszék2MW Naperőmű Kft. megvásárlásáról az EOGEN Csoporttal, így 800 millió forint értékű zöldmezős beruházás keretében 2 megawattos naperőművet létesít a Szeged melletti Domaszék külterületén – közölte az Alteo csoport csütörtökön az MTI-vel. A fejlesztés révén az Alteo megújuló erőművi portfóliójában az alternatív gázos egységek, valamint a víz- és szélerőművek mellett megjelenik a naperőművi energiatermelés is – tették hozzá.
A közlemény szerint a domaszéki naperőmű négy, egyenként 495 kilowatt teljesítményű részerőműből áll majd. Az erőmű rendszer kialakítása egyszeri beruházást igényel, ezt követően megbízható módon 25 éven át biztosítja a klímabarát energiatermelést, miközben karbantartási igénye minimális, működtetése pedig távfelügyelettel is megoldható. A közleményben ifj. Chikán Attila, az Alteo csoport vezérigazgatója kifejtette: a teljes, 2 megawatt kapacitású naperőmű évi 2400-2600 megawattóra áramot termel majd, amelyet a fejlesztés megtérüléséig a Kötelező Átvételi Rendszer keretein belül értékesít a cég a MAVIR részére.
Az Alteo csoport 2008 márciusában kezdte működését, részvényei 2010. októbere óta forognak a Budapesti Értéktőzsdén. A vállalat 2015-ös árbevétele meghaladta a 10 milliárd, nettó eredménye pedig az 1 milliárd forintot. Az Alteo csoport részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájában kereskednek. A részvény legutolsó, február 15-i záróára 4700 forint volt. Az elmúlt egy év alatt a legmagasabb ára 5200 forint, a legalacsonyabb 4251 forint volt.
Forrás: MTI
51 milliárd forintos főösszeggel elfogadta a szegedi önkormányzat 2017-es költségvetését a szegedi közgyűlés pénteken. A büdzsé felét a tervek szerint fejlesztésre fordítják. A költségvetést a közgyűlés 17 igennel, 7 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el. Tartózkodott a szavazásnál Binszki József, a DK helyi elnöke is.
Az előterjesztés vitájában Botka László (MSZP) polgármester azt mondta, hogy idén is folytatódik a forráskivonás az önkormányzati szektorból, működtetésre 5 milliárd forintot ad az állam, 540 millióval kevesebbet mint 2016-ban. A bevételekből 13 milliárd forint helyi adókból folyik be, 2 milliárd az önkormányzati cégek befizetéseiből, osztalékából származik – ismertette. A politikus kiemelte, hogy Szeged lassan az utolsó olyan nagyváros, ahol a lakosság nem fizet helyi adót. Az önkormányzat nem kap állami forrást a szociális támogatásokhoz. A költségvetés része az 500 millió forintos szociális alap, amelyen belül növelik a lakhatási és a gyermekvédelmi támogatást – jelezte.
Botka László közölte, folytatódik az országban egyedülálló szociálisbérlakás-program, amelyben a piaci díj harmadáért juthatnak albérlethez a rászorulók. A város az üzlethelyiségek bérleti díjából felújítja az önkormányzati lakóingatlanokat, idén 400 millió forintot szánnak erre a célra. A költségvetés része egy 500 millió forintos alap, amely a város tulajdonában lévő 14 gazdasági társaság 2700 munkavállalója számára teszi lehetővé a fizetések növelését. Az alap kisebbik része szolgálja csak a kötelező béremeléseket – mondta a polgármester.
Uniós forrásból egész városrészeket érintő fejlesztések indulnak, emellett az önkormányzat egymilliárd forintot fordít út- és járdafelújításra – ismertette a polgármester. Póda Jenő (KDNP) kifejtette: a beruházásokat ösztönző önkormányzati költségvetésre lenne szükség, a vállalkozások helyiadó-terhelése azonban nem csökken. A párt képviselői – a közgyűlés által is elfogadott – módosító indítványaikkal emelték a kulturális, idegenforgalmi, ifjúsági, közlekedésbiztonsági támogatásokat. Javasolták egy 50 millió forintos egyházi keret létrehozását is, ez azonban nem kapott többséget.
Forrás: MTI
Már több mint kilencven alkotást neveztek a tavaly elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztiválra, melyet első alkalommal májusban rendeznek meg Szegeden – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A fesztivál rendezői a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkájuk jelentőségére kívánják irányítani a figyelmet, lehetőséget teremtve a fiatal művészek bemutatkozására. A magyar operatőriskola jó fél évszázada – Illés György óta – világhírű, tanítványai számos érdemet szereztek a világ különböző országaiban. Az újabb és újabb nemzedékek – követve és megújítva a hagyományokat -, szintén egyre több elismerés birtokosai. A rendezvény másik kiemelt célja, hogy Zsigmond Vilmos emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek is átadja.
A fesztiválra filmművészetet tanuló, rendező és operatőr szakos, közép-európai egyetemi hallgatók, illetve a közelmúltban végzett, pályájukat kezdő alkotók nevezhetnek március 1-jéig. A fesztivál szervezői öt műfajban hirdettek pályázatot: nagyjátékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, kísérleti film és animáció kategóriákban. A beérkezett nevezések alapján a kisjátékfilm és a dokumentumfilm szekciók a legnépszerűbbek, ezek teszik ki a beérkezett pályaműveknek több mint a felét. A régión kívül várhatóan Európa majd minden országából érkeznek majd filmek, továbbá amerikai, argentin, venezuelai, indiai és libanoni alkotók is jelezték részvételi szándékukat. Előválogatás után a versenyfilmek közül nemzetközi zsűri választja ki a legjobbakat. A zsűribe olyan alkotók kaptak meghívást, akiknek többségét baráti vagy munkakapcsolat fűzte a fesztivál névadójához. A zsűri elnöke Szabó Gábor, az egyetlen Zsigmond Vilmos által rendezett film (Tékozló apa, 1991) operatőre lesz.
A május 10-én kezdődő fesztivált számos kísérő program színesíti: a Magyar Operatőrök Társasága és az ASC (American Society Cinematographers) operatőreinek vezetésével a szakmabelieknek műhelyfoglalkozásokat, a laikusoknak szabadegyetemet rendeznek, a filmek alkotóival közönségtalálkozót szerveznek, kerekasztal-beszélgetést tartanak az az egyes országokban folyó filmes képzésekről. Kísérő rendezvényként retrospektív sorozatot mutatnak be Zsigmond Vilmos alkotásaiból, valamely alkotói korszakának egy-egy kiemelt filmjére koncentrálva, illetve kiállítást rendeznek a művész fotóiból.
Forrás: MTI
Utoljára látható nyáron a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a népszerű ABBA-musicalre már hónapokkal ezelőtt elfogytak a jegyek, így új előadást hirdettek meg július 6-ra – tájékoztatta a fesztivál sajtóreferense szerdán az MTI-t.
Fábián Barbara közölte, hogy a Mamma Mia! abszolút rekorder a Dóm téren: 2014 óta, az idei estékkel együtt összesen 17 alkalommal várják a nézőket a produkcióra, ráadásul egymást követő években. Ez azt jelenti, hogy összesen mintegy 70 ezer ember láthatja a fesztiválon a sikerdarabot – ez egy teljes Szabadtéri-évad nézőszáma. A musical 1999. áprilisi ősbemutatója óta a világon először Szegeden került színre non replica változatban, vagyis saját rendezői koncepcióval. A darab a londoni West Enden és a New York-i Broadway-n is hatalmas sikerrel fut, 2008-ban pedig film készült belőle. Világszerte csaknem 180 városban, több mint 54 millió néző előtt játszották már az ABBA 27 slágerét felvonultató darabot. Elhangzik benne többek közt a Dancing Queen, a Knowing Me Knowing You, a Super Trouper és a Mamma Mia! is. A produkció hazai kőszínházi premierjét 2014 szeptemberében tartották a Madách Színházban.
A nagy sikerű musical plusz előadására bérletek válthatók három konstrukcióban. A Vízkereszt, vagy amit akartok július 30-i, harmadik előadásával párban a musical mellett olyan sztárokat is láthatnak a nézők a Shakespeare-vígjáték szerepeiben, mint Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Hernádi Judit, Görög László vagy épp Elek Ferenc. A Mamma Mia! mellé választható a tavalyi szuperprodukció, az Ének az esőben és az egyik legjobban várt idei bemutató, a Veréb Tamás, Muri Enikő és Vágó Bernadett főszereplésével készülő A Notre Dame-i toronyőr is – jegyezte meg a sajtóreferens.
Forrás: MTI
Kántor Ágnes szegedi festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Határérzet címmel csütörtökön a Reök-palotában.
Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán elmondta, hogy az idén tízéves Regionális Összművészeti Központ fölvállalta a helyi képzőművészek támogatását és bemutatását, évente egy-két alkotó rendez önálló kiállítást a szecessziós palotában.
Kántor Ágnes a Szegedi Tudományegyetem rajz és művészettörténet tanszékének oktatója, rendszeres résztvevője a szegedi Nyári Tárlatoknak és a Táblaképfestészeti Biennáléknak. Festészete túlmutat a klasszikus táblaképfestészet keretein, rendszeresen készít installációkat, térbeli projekteket – közölte a szakember. Hozzátette: a kiállításon hét teremben csaknem száz, az elmúlt tíz évben készült alkotást láthat a közönség, nem időrendi, hanem tematikus elrendezésben. A festőművész elmondta, hogy munkái technikailag változatosak, gyakran használ akrilt vásznon, sokszor készít formázott képeket, de ha úgy megfelelő, fából hoz létre munkákat vagy rajzokkal egészíti ki a látványt. Több külföldi rezidenciaprogramon vett részt, ezeken és különféle kiállításokra is készített nagyobb sorozatokat, ezek közül is bemutatnak néhányat.
A művészt az utóbbi években a digitális terek kezdték foglalkoztatni, az egyik teremben kiállított festményein napjaink vizuális világának mintázatait igyekszik visszaadni. Több kép alapjául helyszínelést megörökítő fotók szolgáltak, az ezeken szereplő figurákat a művész kiragadta eredeti környezetükből, és szürkés kék, perspektíva és horizont nélküli háttérbe helyezte. Az egyik teremben a Viselhető identitás című installációt láthatja a közönség. Kántor Ágnes elárulta, a 2011-ben Mariborban készített projekt alapját az a felismerés adta, hogy az emberek szeretik kifejezni magukat öltözködésükkel, de általában csak olyan dolgokat mutatnak meg, melyekről szeretnék, hogy mások is tudjanak. A festett ruhadarabokon a művész olykor intim vagy teljesen hétköznapi személyes történeteket örökített meg.
Forrás: MTI
Duray Tibor több mint öt évtizedes pályáját ismerhetik meg a látogatók az 1988-ban elhunyt művész alkotásaiból Emberi, túlságosan is emberi címmel a szegedi Reök-palotában pénteken nyíló tárlaton.
Kukla Krisztián művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán úgy fogalmazott, hogy Duray Tibor, akit a 30-as évek kiugró tehetségeként tartottak számon, ma a 20. századi magyar festészet újra felfedezendő alakjai közé tartozik. Aba-Novák Vilmos festőiskolájában tanult, majd a mester segédjeként dolgozott, részt vett az 1937-es párizsi világkiállításra festett pannó készítésében is. Római ösztöndíjat kapott, majd aktív szerepet vállalt a világháború utáni művészeti életben, az 50-es években azonban visszavonult műtermébe, ám eszményeihez és a figuralitáshoz mindvégig ragaszkodott – tette hozzá a tárlat kurátora.
Kukla Krisztián elmondta, hogy a tárlaton a művész hagyatékának tetemes részét gondozó BDO-gyűjteményből, illetve a Magyar Nemzeti Galériából összesen százhúsz festmény és grafika látható. A tematikusan csoportosított alkotásokat hét teremben mutatják be, láthatók a korai art deco hatását tükröző képei, a második világháború, illetve az 1956-os forradalom ihlette szuggesztív képei, a finom kezű grafikus tusrajzai, a Hunyadi téri műterem ablakából feltűnő világot megörökítő tájképei, a korábban soha ki nem állított színpadkép-tervei, nagyon színes, ugyanakkor tagolt üvegablaktervei, valamint zsánerképei és portréi is.
A március második feléig látható kiállításon hosszú évtizedek után újra bemutatják Duray Tibor Aranykor című monumentális festményét. A művész megbízás nélkül kezdte el festeni a hatalmas faliképet, amely 2-szer 10 méteres méretével jóval nagyobb lett, mint műterme, így elkészültéig ő maga sem láthatta egészben. A festményt csupán egyszer, 1982-ben állították ki a Műcsarnokban, restaurálása pedig a szegedi kiállításra fejeződött be.
A tárlathoz számos kísérőprogram kapcsolódik, melyek közül Kukla Krisztián a március 7-i divatbemutatót emelte ki, ahol Duray Tibor üvegablakai által ihletett ruhákban gyönyörködhetnek az érdeklődők.
Forrás: MTI