Az Abszurdia című táncjáték bemutatója

Szegedi balett bemutatója az Abszrudia táncjáték
Abszurdia táncjáték

Egy jelenet a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös, Abszurdia című produkciójának próbáján a szegedi Kisszínházban 2017. február 16-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Egy elképzelt európai meseország, Abszurdia lakóinak sajátos viszonyaiba enged bepillantást groteszk humorral és naiv lírával a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, melyet pénteken mutatnak be a Tisza-parti városban. Juronics Tamás, a társulat művészeti vezetője, a darab koreográfusa elmondta, az együttes történetében több produkció is akadt, amely ironikus hangvétellel, humorral reflektált a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra. Ilyen volt 1996-ban a Homo ludens, melyet 16 évig játszott a társulat és a Homo hungaricus 2009-ben, mely egy falusi történetbe bújtatva mesél a 20. századi magyar sorsról.

Az Abszurdia egy elképzelt társadalom képét rajzolja föl, a közönség ráismerhet azokra a viszonyokra, melyek a saját magyar valóságunkra is igazak. A darabnak nincs összefüggő cselekménye, a produkció elkészültének nehézségét is ez adta, az alkotók beszélgetései során választották ki azokat a szituációkat, melyek a színpadra kerülnek – közölte a koreográfus. Bár a darab összességében lesújtó véleményt fogalmaz meg, a táncosok megpróbálják ezt vidám csomagolásban előadni, erős, “elrajzolt” képi világot létrehozva. A fehérre festett arcú, kopaszra maszkírozott, fekete öltönnyel, erős sminkekkel “uniformizált” művészek a cirkusz hangulatát idézik meg, de mint egy jó bohóc, az igazsággal játszanak – fogalmazott a táncművész.

Az egykori Szovjetunióban született Alfred Schnittke több mint hetven filmzenét szerzett, muzsikája nagyon jól szolgálja a darab hangulatát. A produkcióhoz felhasználták egy kifejezetten balettnek írt művét és a Clowns und Kinder című filmhez szerzett zenéjét – mondta Juronics Tamás.

A darabot a március 1-jén, a Budapest Táncfesztiválon mutatják be a Müpában.

Forrás: MTI

(Frissítve: 2017.02.17.)

Naperőműbe fektet be az Alteo

Az Alteo csoport naperőművekkel bővíti portfolióját: szerződést írt alá a Domaszék2MW Naperőmű Kft. megvásárlásáról az EOGEN Csoporttal, így 800 millió forint értékű zöldmezős beruházás keretében 2 megawattos naperőművet létesít a Szeged melletti Domaszék külterületén – közölte az Alteo csoport csütörtökön az MTI-vel.  A fejlesztés révén az Alteo megújuló erőművi portfóliójában az alternatív gázos egységek, valamint a víz- és szélerőművek mellett megjelenik a naperőművi energiatermelés is – tették hozzá.

A közlemény szerint a domaszéki naperőmű négy, egyenként 495 kilowatt teljesítményű részerőműből áll majd. Az erőmű  rendszer kialakítása egyszeri beruházást igényel, ezt követően megbízható módon 25 éven át biztosítja a klímabarát energiatermelést, miközben karbantartási igénye minimális, működtetése pedig távfelügyelettel is megoldható. A közleményben ifj. Chikán Attila, az Alteo csoport vezérigazgatója kifejtette: a teljes, 2 megawatt kapacitású naperőmű évi 2400-2600 megawattóra áramot termel majd, amelyet a fejlesztés megtérüléséig a Kötelező Átvételi Rendszer keretein belül értékesít a cég a MAVIR részére.

Az Alteo csoport 2008 márciusában kezdte működését, részvényei 2010. októbere óta forognak a Budapesti Értéktőzsdén. A vállalat 2015-ös árbevétele meghaladta a 10 milliárd, nettó eredménye pedig az 1 milliárd forintot. Az Alteo csoport részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájában kereskednek. A részvény legutolsó, február 15-i záróára 4700 forint volt. Az elmúlt egy év alatt a legmagasabb ára 5200 forint, a legalacsonyabb 4251 forint volt.

Forrás: MTI

Költségvetése felét fejlesztésre fordítja idén a szegedi önkormányzat

51 milliárd forintos főösszeggel elfogadta a szegedi önkormányzat 2017-es költségvetését a szegedi közgyűlés pénteken. A büdzsé felét a tervek szerint fejlesztésre fordítják. A költségvetést a közgyűlés 17 igennel, 7 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el. Tartózkodott a szavazásnál Binszki József, a DK helyi elnöke is.

Az előterjesztés vitájában Botka László (MSZP) polgármester azt mondta, hogy idén is folytatódik a forráskivonás az önkormányzati szektorból, működtetésre 5 milliárd forintot ad az állam, 540 millióval kevesebbet mint 2016-ban. A bevételekből 13 milliárd forint helyi adókból folyik be, 2 milliárd az önkormányzati cégek befizetéseiből, osztalékából származik – ismertette. A politikus kiemelte, hogy Szeged lassan az utolsó olyan nagyváros, ahol a lakosság nem fizet helyi adót. Az önkormányzat nem kap állami forrást a szociális támogatásokhoz. A költségvetés része az 500 millió forintos szociális alap, amelyen belül növelik a lakhatási és a gyermekvédelmi támogatást – jelezte.

Botka László közölte, folytatódik az országban egyedülálló szociálisbérlakás-program, amelyben a piaci díj harmadáért juthatnak albérlethez a rászorulók. A város az üzlethelyiségek bérleti díjából felújítja az önkormányzati lakóingatlanokat, idén 400 millió forintot szánnak erre a célra. A költségvetés része egy 500 millió forintos alap, amely a város tulajdonában lévő 14 gazdasági társaság 2700 munkavállalója számára teszi lehetővé a fizetések növelését. Az alap kisebbik része szolgálja csak a kötelező béremeléseket – mondta a polgármester.

Uniós forrásból egész városrészeket érintő fejlesztések indulnak, emellett az önkormányzat egymilliárd forintot fordít út- és járdafelújításra – ismertette a polgármester. Póda Jenő (KDNP) kifejtette: a beruházásokat ösztönző önkormányzati költségvetésre lenne szükség, a vállalkozások helyiadó-terhelése azonban nem csökken. A párt képviselői – a közgyűlés által is elfogadott – módosító indítványaikkal emelték a kulturális, idegenforgalmi, ifjúsági, közlekedésbiztonsági támogatásokat. Javasolták egy 50 millió forintos egyházi keret létrehozását is, ez azonban nem kapott többséget.

Forrás: MTI

Zsigmond Vilmos Filmfesztivál: Már több mint kilencven alkotást neveztek

Már több mint kilencven alkotást neveztek a tavaly elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztiválra, melyet első alkalommal májusban rendeznek meg Szegeden – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A fesztivál rendezői a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkájuk jelentőségére kívánják irányítani a figyelmet, lehetőséget teremtve a fiatal művészek bemutatkozására. A magyar operatőriskola jó fél évszázada – Illés György óta – világhírű, tanítványai számos érdemet szereztek a világ különböző országaiban. Az újabb és újabb nemzedékek – követve és megújítva a hagyományokat -, szintén egyre több elismerés birtokosai. A rendezvény másik kiemelt célja, hogy Zsigmond Vilmos emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek is átadja.

A fesztiválra filmművészetet tanuló, rendező és operatőr szakos, közép-európai egyetemi hallgatók, illetve a közelmúltban végzett, pályájukat kezdő alkotók nevezhetnek március 1-jéig. A fesztivál szervezői öt műfajban hirdettek pályázatot: nagyjátékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, kísérleti film és animáció kategóriákban. A beérkezett nevezések alapján a kisjátékfilm és a dokumentumfilm szekciók a legnépszerűbbek, ezek teszik ki a beérkezett pályaműveknek több mint a felét. A régión kívül várhatóan Európa majd minden országából érkeznek majd filmek, továbbá amerikai, argentin, venezuelai, indiai és libanoni alkotók is jelezték részvételi szándékukat. Előválogatás után a versenyfilmek közül nemzetközi zsűri választja ki a legjobbakat. A zsűribe olyan alkotók kaptak meghívást, akiknek többségét baráti vagy munkakapcsolat fűzte a fesztivál névadójához. A zsűri elnöke Szabó Gábor, az egyetlen Zsigmond Vilmos által rendezett film (Tékozló apa, 1991) operatőre lesz.

A május 10-én kezdődő fesztivált számos kísérő program színesíti: a Magyar Operatőrök Társasága és az ASC (American Society Cinematographers) operatőreinek vezetésével a szakmabelieknek műhelyfoglalkozásokat, a laikusoknak szabadegyetemet rendeznek, a filmek alkotóival közönségtalálkozót szerveznek, kerekasztal-beszélgetést tartanak az az egyes országokban folyó filmes képzésekről. Kísérő rendezvényként retrospektív sorozatot mutatnak be Zsigmond Vilmos alkotásaiból, valamely alkotói korszakának egy-egy kiemelt filmjére koncentrálva, illetve kiállítást rendeznek a művész fotóiból.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Utoljára látható a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon

Utoljára látható nyáron a Mamma Mia! a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a népszerű ABBA-musicalre már hónapokkal ezelőtt elfogytak a jegyek, így új előadást hirdettek meg július 6-ra – tájékoztatta a fesztivál sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Fábián Barbara közölte, hogy a Mamma Mia! abszolút rekorder a Dóm téren: 2014 óta, az idei estékkel együtt összesen 17 alkalommal várják a nézőket a produkcióra, ráadásul egymást követő években. Ez azt jelenti, hogy összesen mintegy 70 ezer ember láthatja a fesztiválon a sikerdarabot – ez egy teljes Szabadtéri-évad nézőszáma. A musical 1999. áprilisi ősbemutatója óta a világon először Szegeden került színre non replica változatban, vagyis saját rendezői koncepcióval. A darab a londoni West Enden és a New York-i Broadway-n is hatalmas sikerrel fut, 2008-ban pedig film készült belőle. Világszerte csaknem 180 városban, több mint 54 millió néző előtt játszották már az ABBA 27 slágerét felvonultató darabot. Elhangzik benne többek közt a Dancing Queen, a Knowing Me Knowing You, a Super Trouper és a Mamma Mia! is. A produkció hazai kőszínházi premierjét 2014 szeptemberében tartották a Madách Színházban.

A nagy sikerű musical plusz előadására bérletek válthatók három konstrukcióban. A Vízkereszt, vagy amit akartok július 30-i, harmadik előadásával párban a musical mellett olyan sztárokat is láthatnak a nézők a Shakespeare-vígjáték szerepeiben, mint Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Hernádi Judit, Görög László vagy épp Elek Ferenc. A Mamma Mia! mellé választható a tavalyi szuperprodukció, az Ének az esőben és az egyik legjobban várt idei bemutató, a Veréb Tamás, Muri Enikő és Vágó Bernadett főszereplésével készülő A Notre Dame-i toronyőr is – jegyezte meg a sajtóreferens.

Forrás: MTI

Kántor Ágnes alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Kántor Ágnes szegedi festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Határérzet címmel csütörtökön a Reök-palotában.

Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán elmondta, hogy az idén tízéves Regionális Összművészeti Központ fölvállalta a helyi képzőművészek támogatását és bemutatását, évente egy-két alkotó rendez önálló kiállítást a szecessziós palotában.

Kántor Ágnes a Szegedi Tudományegyetem rajz és művészettörténet tanszékének oktatója, rendszeres résztvevője a szegedi Nyári Tárlatoknak és a Táblaképfestészeti Biennáléknak. Festészete túlmutat a klasszikus táblaképfestészet keretein, rendszeresen készít installációkat, térbeli projekteket – közölte a szakember. Hozzátette: a kiállításon hét teremben csaknem száz, az elmúlt tíz évben készült alkotást láthat a közönség, nem időrendi, hanem tematikus elrendezésben. A festőművész elmondta, hogy munkái technikailag változatosak, gyakran használ akrilt vásznon, sokszor készít formázott képeket, de ha úgy megfelelő, fából hoz létre munkákat vagy rajzokkal egészíti ki a látványt. Több külföldi rezidenciaprogramon vett részt, ezeken és különféle kiállításokra is készített nagyobb sorozatokat, ezek közül is bemutatnak néhányat.

A művészt az utóbbi években a digitális terek kezdték foglalkoztatni, az egyik teremben kiállított festményein napjaink vizuális világának mintázatait igyekszik visszaadni. Több kép alapjául helyszínelést megörökítő fotók szolgáltak, az ezeken szereplő figurákat a művész kiragadta eredeti környezetükből, és szürkés kék, perspektíva és horizont nélküli háttérbe helyezte. Az egyik teremben a Viselhető identitás című installációt láthatja a közönség. Kántor Ágnes elárulta, a 2011-ben Mariborban készített projekt alapját az a felismerés adta, hogy az emberek szeretik kifejezni magukat öltözködésükkel, de általában csak olyan dolgokat mutatnak meg, melyekről szeretnék, hogy mások is tudjanak. A festett ruhadarabokon a művész olykor intim vagy teljesen hétköznapi személyes történeteket örökített meg.

Forrás: MTI

 

Eszenyi Enikő kapta az idei Páger Antal-színészdíjat

Eszenyi Enikő kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.

Eszenyi Enikő Páger Antal-színszdíjas
A Páger Antal-színészdíjjal elismert Eszenyi Enikő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (j) a díjátadón a makói Hagymaházban 2017. január 29-én. Mellette Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP) makói polgármester (k), valamint Szalma Tamás színművész, Réz András filmesztéta és Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – úgy döntött, hogy idén Eszenyi Enikő veheti át az elismerést, “Téni bácsi” legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását.

Eszenyi Enikő a színészettel Debrecenben az agrártudományi egyetem irodalmi színpadán ismerkedett meg, a színművészetin Horvai István és Kapás Dezső osztályába került. Már a második év után a Vígszínházban végezte gyakorlatát, ahol együtt játszhatott mások mellett Páger Antallal is. Első nagy feladatát a Sándor Pál által rendezett Ragyogj, ragyogj csillagomban kapta, majd sok nagy klasszikus női szerep várt rá. A társulat gyorsan befogadta, hat év után 1989-ben megkapta a Ruttkai-díjat, amelyről a művészek mindig titkos szavazással döntenek.

Alig múlt harminc, amikor elkezdett rendezni, a Leonce és Lénát állította színpadra a Budapesti Kamaraszínházban, másodikként pedig már a West Side Story következett a Vígszínházban. Pozsonyban és Prágában bemutatott Shakespeare-rendezéseivel is komoly szakmai és közönségsikert aratott, 2009 őszén pedig már igazgatóként Othellót vitte színre a Vígszínházban. Huszonöt nagyjátékfilmben és legalább ennyi tévéfilmben szerepelt. Munkásságát Jászai- ás Kossuth-díjjal ismerték el, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét.

Makó, Páger Antal szülővárosa 1999 óta minden évben ünnepi programokkal tiszteleg az 1986-ban elhunyt mester emléke előtt. A színészdíjat 2002-ben elsőként Halász Judit vehette át, majd Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera, Csákányi Eszter, Kern András, Törőcsik Mari, Kulka János, Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet, Rudolf Péter, Cserhalmi György, Gáspár Sándor és Udvaros Dorottya részesült az elismerésben, tavaly pedig Csuja Imre kapta a díjat.

Forrás: MTI

Duray Tibor alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Duray Tibor több mint öt évtizedes pályáját ismerhetik meg a látogatók az 1988-ban elhunyt művész alkotásaiból Emberi, túlságosan is emberi címmel a szegedi Reök-palotában pénteken nyíló tárlaton.

Duray Tibor kiállítás
Kukla Krisztián művészettörténész, a Duray Tibor műveit bemutató kiállítás kurátora a szegedi Reök-palotában 2017. január 25-én. Az 1988-ban elhunyt művész mintegy százhúsz alkotásából 2017. január 27-én nyílik kiállítás Emberi, túlságosan is emberi címmel. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Kukla Krisztián művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán úgy fogalmazott, hogy Duray Tibor, akit a 30-as évek kiugró tehetségeként tartottak számon, ma a 20. századi magyar festészet újra felfedezendő alakjai közé tartozik. Aba-Novák Vilmos festőiskolájában tanult, majd a mester segédjeként dolgozott, részt vett az 1937-es párizsi világkiállításra festett pannó készítésében is. Római ösztöndíjat kapott, majd aktív szerepet vállalt a világháború utáni művészeti életben, az 50-es években azonban visszavonult műtermébe, ám eszményeihez és a figuralitáshoz mindvégig ragaszkodott – tette hozzá a tárlat kurátora.

Kukla Krisztián elmondta, hogy a tárlaton a művész hagyatékának tetemes részét gondozó BDO-gyűjteményből, illetve a Magyar Nemzeti Galériából összesen százhúsz festmény és grafika látható. A tematikusan csoportosított alkotásokat hét teremben mutatják be, láthatók a korai art deco hatását tükröző képei, a második világháború, illetve az 1956-os forradalom ihlette szuggesztív képei, a finom kezű grafikus tusrajzai, a Hunyadi téri műterem ablakából feltűnő világot megörökítő tájképei, a korábban soha ki nem állított színpadkép-tervei, nagyon színes, ugyanakkor tagolt üvegablaktervei, valamint zsánerképei és portréi is.

A március második feléig látható kiállításon hosszú évtizedek után újra bemutatják Duray Tibor Aranykor című monumentális festményét. A művész megbízás nélkül kezdte el festeni a hatalmas faliképet, amely 2-szer 10 méteres méretével jóval nagyobb lett, mint műterme, így elkészültéig ő maga sem láthatta egészben. A festményt csupán egyszer, 1982-ben állították ki a Műcsarnokban, restaurálása pedig a szegedi kiállításra fejeződött be.

A tárlathoz számos kísérőprogram kapcsolódik, melyek közül Kukla Krisztián a március 7-i divatbemutatót emelte ki, ahol Duray Tibor üvegablakai által ihletett ruhákban gyönyörködhetnek az érdeklődők.

Forrás: MTI

Újra megrendezik a fizika napját

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE): szombaton a résztvevők betekinthetnek a laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, megismerkedhetnek az intézményben folyó tudományos, oktatási tevékenységgel, és kiderül az is, hogy az órákon megszerzett tudás milyen széles körben hasznosítható a munkaerőpiacon – közölte Szalai Tamás, az SZTE Fizikai Intézet közkapcsolati felelőse az MTI-vel.

Az SZTE Fizikai Intézetének Dóm téri épületében tizenöt standon mutatnak be látványos és többségében kipróbálható kísérleteket, szimulációkat. A látogatók – akik közt a korábbi esztendőkben a diákok mellett szép számmal akadtak szülők és más idősebb érdeklődők – megismerkedhetnek színes optikai jelenségekkel, a kvantumfizika rejtélyeivel, láthatnak elektrosztatikus “villám-show-t” és végezhetnek okostelefonos méréseket is. A vendégek bepillantást nyerhetnek a csillagrobbanások, gravitációs hullámok és fekete lyukak világába. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai a mikrovilág titkaiból tárnak föl néhányat, fény és élet témakörben pedig interaktív biofizikai foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklődők. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar udvarán tavaly felállított, monumentális, 11 méter magas légnyomásmérő eszköz, a Torricelli-cső működése is megfigyelhető majd.

Szabó Gábor akadémikus, az egyetem rektora látványos előadáson mutatja be kedvenc kísérleteit, Szatmáry Károly professzor pedig Élet keresése az Univerzumban címmel beszél az űrkutatásról. Ezen a napon az egyetem fizikai laborjai közül is bepillanthatnak néhányba  a vendégek, így például a Nagy Intenzitású Lézer Laboratórium kisebb csoportokban fogadja majd a látogatókat.
A fizika napján részt vesznek korábbi fizika szakos hallgatók, akik beszámolnak arról, milyen széles körben hasznosítható az egyetemen szerzett tudás: a diákok találkozhatnak Junior Prima díjas kvantumfizikussal, orvosi képalkotó berendezéseket fejlesztő cég munkatársával, illetve fizikusként a pénzügyi szférában dolgozó fiatal szakemberrel is. Emellett a szegedi lézerközpontot működtető ELI-ALPS Kft. és a Hobré Laser Technology Kft. is bemutatja standjain a karrierlehetőségeket és az egyetemmel való együttműködésüket.

Forrás: MTI