Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd címmel nyílik kiállítás a Móra-múzeumban

Moholy-Nagy László grafikáiból és a művész szegedi pályatársainak alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön a Móra Ferenc Múzeumban – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Hegedűs Anita kiemelte, hogy az egyik legismertebb magyar származású képzőművész, Moholy-Nagy László több szállal is kötődik Szegedhez. Az alkotó a városban járt középiskolába, majd a háború után, 1919 augusztusában újra visszatért. Ekkor ismerkedett meg Gergely Sándor képzőművésszel, akivel úgy döntöttek, hogy külföldön folytatják életüket. Az emigrációhoz azonban tőkére volt szükségük, ezért kiállítást rendeztek Gergely Sándor műtermében, hogy az eladott képekből finanszírozhassák útjukat.

Hattula Moholy-Nagy, Moholy-Nagy László
Hattula Moholy-Nagy, Moholy-Nagy László lánya, MTI Fotó: Rosta Tibor

Moholy-Nagy közeli barátságot ápolt Juhász Gyulával, így nem meglepő, hogy a tárlatot a költő nyitotta meg, az eseményt pedig a Délmagyarország hasábjain is “hirdette”: “Műteremkiállítás. A legmodernebb művészeti irány két fiatal, tehetséges képviselője mond búcsút Szegednek. Gergely Sándor szobrász és a rövid ideje itt tartózkodó Moholy-Nagy László készülnek külföldre. Távozásuk előtt Szegeden készült műveikből kiállítást rendeznek a Gizella tér 3. sz. alatt lévő műteremben.” Ez volt Moholy-Nagy első és egyúttal egyetlen, életében megrendezett magyarországi kiállítása.

A Móra Ferenc Múzeum Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd című tárlatán is megjelennek olyan alkotások, melyeket bemutattak az 1919-es kiállításon. Moholy-Nagy grafikái mellett Gergely Sándor, Csáky József és Bánszky Sándor műveit láthatja a közönség a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében.

A tárlat megnyitója előtt az egykori szobrászműterem épületén felavatják Moholy-Nagy László domborműves emléktábláját, Székó Gábor alkotását.

Forrás: MTI

Frissítve: 2016.11.24. 20:22

Szegedi összefogással rendezik meg a 2017-es Dóm téri ajándékkoncertet

A Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Kortárs Balett együttműködésével rendezik meg a 2017-es Dóm téri ajándékkoncertet.

Herczeg Tamás, a fesztivál igazgatója a produkcióról tartott szerdai sajtótájékoztatón elmondta, az ajándékkoncertet 2003-ban rendezte meg először a szabadtéri játékok akkori igazgatójának, Székhelyi Józsefnek az ötlete alapján. Ekkor fogalmazódott meg elsőként, hogy a fesztivál közönségének ajándékként biztosítsa a vezetés a szimfonikus zenekari élményt. Már az első alkalommal a kezdeményezés részesévé vált a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A koncertet jövőre a város három meghatározó kulturális intézményének együttműködésével augusztus 24-én rendezik meg, ezzel zárul a fesztivál 2017-es évadja.
Lukácsházi Győző, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója szerint a kezdeményezés egyik célja, hogy gyarapítsák a klasszikus zene hallgatóinak táborát, hiszen kevés olyan alkalom van, amikor egyszerre négyezer ember előtt tud játszani az együttes.

A műsor első részében Kodály Zoltán művei csendülnek majd föl a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából. A közönség a Páva-variációkat és a Galántai táncokat hallhatja, a zenekart a jövőre 80. születésnapját ünneplő Pál Tamás vezényli majd.

Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője közölte, a jövőre alapításának harmincadik évfordulóját ünneplő együttes egyik legnépszerűbb produkcióját, a Carmina Buranát adja elő a Dóm téren. A Carl Orff darabjára készült koreográfiát a kortárs táncszínházi produkciók között nemzetközileg is szinte egyedülálló módon már 15 éve repertoáron tartják, világszerte sikert arattak vele. A színpad méreteihez alkalmazkodva egy kicsit átalakítják a darabot, és a társulat húszfős tánckarral egészül ki.

Forrás: MTI

Akvarellek alapján készült üdvözlőlap-sorozat jelenik meg Hódmezővásárhelyről

Szabó Klára Petra képzőművész a várost és környékét egyedi nézőpontból megörökítő akvarelljei alapján készült üdvözlőlap-sorozat jelenik meg Hódmezővásárhelyről.

A 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíjával és számos más elismeréssel kitüntetett vásárhelyi képzőművész, Szabó Klára Petra kísérletező alkat és minden új munkájában, sorozatában a hagyományos kereteket feszegeti, tágítja. Rendszeres résztvevője külföldi rezidencia- és ösztöndíjprogramoknak. Számos külföldön szerzett inspirációját, ötletét itthon valósítja meg vagy teljesíti ki.

2014 nyarán kezdett bele képeslapméretű vizuális naplósorozata festésébe, mellyel az elmúlt évek külföldi és itthoni élményeit, látványait, érzeteit veszi számba. A sok utazás alatt felhalmozódott élményanyagot kezdte el “kifesteni magából”, melyek egyfajta ablakként, visszatekintésként definiálhatók. Mint az MTI-nek elmondta, ez a vizuális napló – eddig hetvendarabos kollekció készült – az itthon-otthon érzésének kettősségét hivatott ábrázolni: Vásárhely hiánya a távollét alatt, illetve a külföldi emlékek felidézése a szülővárosban.

A dél-koreai utazásokat felelevenítő akvarellekből már született egy képeslap-sorozat, amely a művész őszi, a Koreai Kulturális Központban nyílt önálló kiállítására jelent meg.

Szabó Klára Petra idén kezdett el dolgozni vásárhelyi képeslapjain, amelyeket először a külföldi barátainak szánt egyedi ajándékként. Olyan helyszíneket, épületeket, pillanatokat örökített meg, amelyek inspirálóan hatnak rá, vagy amelyeket büszkén mutat meg nemcsak a városba érkező látogatóknak, hanem a vásárhelyieknek is. Így az akvarellek hangulatát megidéző kreatív papírra nyomott képeslapokon szerepel a 125 éves árvízvédelmi fal, amelyet a helyiek “kűfal”-nak neveznek, a Bankpalota, a városháza tornya, de feltűnnek a Hódtó tízemeletesei éppúgy, mint egy kutya, amely már hosszú évek óta rendszeresen az egyik illatszerbolt előtt pihen meg.

Forrás: MTI

 

Új antibiotikum-terápia fejlesztésén dolgoznak szegedi kutatók

Új módszert fejlesztenek ki az egyre komolyabb veszélyt jelentő antibiotikum-rezisztencia ellen a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei egy közelmúltban indult kutatási programban, amely több mint 815 millió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t

Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz, 2050-re pedig a vezető halálokok egyike lehet az antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak.

Az SZTE és az MTA SZBK közös programjában a Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően megvizsgálják, hogy az antibiotikum kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják “becsapni” a baktériumok védekező rendszereit és kivédik rezisztenciát.

A kutatók célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék. A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek több molekula egyidejű alkalmazásán alapulva a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá teheti.

A Martinek Tamás professzor, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője által irányította programba nyolc új kutatót vonnak be. A projekt célja a tudományos utánpótlás nevelése is: várhatóan 27 fiatal kap lehetőséget, hogy a kutatási témához köthető értekezéssel fokozatot szerezzen – áll a közleményben.

Forrás: MTI

Már várják a nevezéseket a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválra

Már várják a nevezéseket az év elején elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztiválra, melyet első alkalommal 2017 tavaszán rendeznek meg Szegeden – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A fesztivál rendezői a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkájuk jelentőségére kívánják irányítani a figyelmet, lehetőséget teremtve a fiatal művészek bemutatkozására. A magyar operatőriskola jó fél évszázada – Illés György óta – világhírű, tanítványai nagy érdemet szereztek a világ különböző országaiban. Az újabb és újabb nemzedékek – követve és megújítva a hagyományokat -, szintén egyre több elismerés birtokosai.

Vilmos Zsigmond filmrendező
Vilmos Zsigmond (1930-2016), Oscar-díjas operatőr Fotó: Petr Novak, Wikipedia 

A fesztivál másik kiemelt célja, hogy Zsigmond Vilmos emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek is átadja.
A fesztiválra filmművészetet tanuló, rendező és operatőr szakos, közép-európai egyetemi hallgatók, illetve a közelmúltban végzett, pályájukat kezdő alkotók nevezhetnek 2017. március 1-jéig. A szervezők tematikai, technikai, műfaji megkötés és időtartam korlátozás nélkül várják a 2014. január 1. után készült alkotásokat.

A kiírás egyik fő szempontja, hogy a beérkező pályamunkák olyan eredeti és kreatív operatőri megoldásokat tartalmazzanak, amelyek Zsigmond Vilmos filmjeit, munkáit is jellemezték.

A 2017. május 10-én kezdődő fesztivált számos kísérő program színesíti: a Magyar Operatőrök Társasága és az ASC (American Society Cinematographers) operatőreinek vezetésével a szakmabelieknek műhelyfoglalkozásokat, a laikusoknak szabadegyetemet rendeznek, a filmek alkotóival közönségtalálkozót szerveznek, kerekasztal-beszélgetést tartanak az az egyes országokban folyó filmes képzésekről. Kísérő rendezvényként retrospektív sorozatot mutatnak be Zsigmond Vilmos alkotásaiból, valamely alkotói korszakának egy-egy kiemelt filmjére koncentrálva, illetve kiállítást rendeznek a művész fotóiból.

Forrás: MTI

Wikipedia: Zsigmond Vilmos

Finom támogatás

Szaloncukor támogatás
Finom támogatás

Finom támogatás – ezzel a szlogennel saját márkás szaloncukrot dob a piacra a Magyar Vöröskereszt. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco Magyarország hipermarketekben lehet megvásárolni.

A forrásbővítés új formájával jelentkezett tavasszal a Magyar Vöröskereszt, amely a hazai karitatív szervezetek közül elsőként vágott bele kereskedelmi tevékenységbe, sajátmárkás termékek forgalmazásával. A vállalkozást azzal a céllal hívták életre, hogy az adományok mellett kalkulálható és szabadon felhasználható anyagi erőforráshoz jussanak, melyet a kevésbé támogatott tevékenységeikre fordíthatnak. Emellett az emberek figyelmét is szeretnék ráirányítani az adományozás új formájára, arra hogy a termékek közötti tudatos választásukkal segíthetik a legnagyobb hazai humanitárius szervezet munkáját.

Az új kereskedelmi modell felállításával népszerű és keresett termékek árusításába kezdett a Magyar Vöröskereszt. Tavasszal zseb- és fejlámpákat dobtak piacra gyártó, forgalmazó és kereskedelmi partnerekkel üzleti alapon együttműködve. A lámpákat a Media Marktban lehet megvásárolni az év végéig, hamarosan pedig országszerte közel 100 hazai villamossági és műszaki kiskereskedelmi üzlet is árusítani fogja azokat. A lámpák a harmadik hónaptól kezdve nyereséget termeltek, az eddig eladott 800 termék után többszázezer forinttal bővült a Magyar Vöröskereszt szabadon felhasználható anyagi erőforrása, amelyet a katasztrófavédelmi tevékenységük fejlesztésére fognak fordítani, amelyhez egyébként maguk a termékek is köthetőek.

A „látható támogatás” szlogennel és a Magyar Vöröskereszt logójával márkázott elemlámpák után az ünnepi szezonra tekintettel, szaloncukorral bővül a sajátmárkás termékek köre. A szlogen ezúttal „finom támogatásra” módosul.  A szaloncukrok zselés ízűek lesznek, különlegességük, hogy a Szerencsi Bonbon Kft. egyedi receptúrája szerint készülnek majd málnás, narancsos és citromos ízben, 70% kakaótartalmú étcsokoládéval bevonva. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. Az egyedi, még gyümölcsösebb ízű szaloncukrok klasszikus piros csomagolást kapnak, ami az ünnephez és a karitatív szervezet színvilágához egyaránt illeszkedik. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco hipermarketekben lehet megvásárolni.

Forrás: Vöröskereszt

Decemberig fizethetünk a régi 20.000 Ft-ossal

A Magyar Nemzeti Bank 2016. december 31-i határnappal bevonja a régi, 2015 előtt kibocsátott 20 000 forintos bankjegyeket, így azt követően azok a készpénzes vásárlások során már nem lesznek használhatóak. 2017. január 1-től kizárólag a 2015 decemberétől kibocsátott, megújított 20 000 forintos bankjegyek maradnak – törvényes fizetőeszközként – a készpénzforgalomban.

20000 Ft-os
20.000 Ft-os bankjegy, MNB

A 20 000 forintos bankjegyek cseréje – a körültekintő jegybanki előkészítésnek köszönhetően – kedvező ütemben, zökkenőmentesen halad, jelenleg e címlet forgalom-ban levő állományának már közel 75%-át a megújított bankjegyek teszik ki. Fontos azonban, hogy a régi 20 000 forintos bankjegyek a bevonási határnapot követően sem veszítik el értéküket. A hitelintézetek és a posta 2019. december 31-ig, a jegybank pedig a bevonástól számított húsz évig – 2036 decemberének végéig –díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközre a forgalomból bevont 20 000 forintos bankjegyeket.

Forrás: MNB