Energiakövetek címmel hirdetnek pályázatot felsőoktatási hallgatók számára

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Energiakövetek címmel hirdet pályázatot a felsőoktatási intézményekben természettudományos tárgyakat hallgató diákok számára. A jelentkezéseket április 23-ig várják. A hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a feladat újszerűen és élvezetesen mesélni a fiataloknak az energiáról és az energiatudatosságról.

Pályázni egy 45 perces, felső tagozatos általános iskolai vagy középiskolás korosztályra szabott tematikus tanóra vázlatával lehet. A beérkezett pályázatokat három szempont szerint értékeli a zsűri: a szakmai tartalmat, az oktatási módszertan színvonalát, és nem utolsósorban az élvezhetőséget és érthetőséget díjazzák. A zsűri által kiválasztott három legjobb munkát benyújtó hallgató elnyeri a MEKH energiakövete címet, a címmel járó 300 ezer forintos pénzdíjat, és a lehetőséget, hogy “szupertanárként” az oktatásban is kipróbálhassa magát. A szupertanárok kiválasztását, felkészülését és az órákat a program weboldalán és közösségi felületein keresztül az egész ország nyomon követheti majd.

A pályázatokat elektronikus formában lehet benyújtani április 23-ig. A részletes pályázati kiírás és az óravázlatminta elérhető a Energiakövetek.hu honlapon.

Forrás: MTI

Semmi Konferencia: a Kiscsillag dalai lemezen és színházi turnén

Új formában láthatja a közönség a Kiscsillag zenekar és Földes Eszter színművész tavaly bemutatott zenés darabját, a Semmi Konferenciát. A koncertszínházból kamaradarabbá formált produkció, amelynek dalai a napokban megjelentek lemezen, vidéki turnéra indult.

“Az egy évvel ezelőtt az Erkel Színházban bemutatott Semmi Konferencia műfaja korábban ismeretlen terep volt a Kiscsillag zenekarnak és Eszternek is, aki rendezte. A koncertszínházi darabot tavaly mindössze ötször adtuk elő, a folytatást abban a formában a közreműködő szereplőkkel időpont-egyeztetési problémák akadályozták meg. De közben elkezdtünk gondolkodni, miként lehetne kicsiben is megcsinálni. A véletlen hozta úgy, hogy Eszter a rendezés mellett beugróként a három főbb szerep eljátszását is elvállalta” – mondta Lovasi András, a Kiscsillag vezetője, a Semmi Konferencia kitalálója, társírója, zeneszerzője az MTI-nek.  A darabban Péter, a kisfiú kitalálja, hogy kellene egy konferenciát tartani a semmiről, mert édesanyja, Zsuzsa mindig azt mondja, nincs semmi baj, holott csak ül a konyhában és néz maga elé. A kisfiú legjobb barátja Jónás, egy hajléktalan, aki vele együtt szervezi meg a Semmi Konferenciát. A tavaly színpadra állított változatban Lovasi András játszotta a kisfiút, Péterfy Bori az édesanyját, Leskovics Gábor (Lecsó), a Kiscsillag gitáros-énekese pedig a hajléktalant; a közreműködők között volt Falusi Mariann, Pásztor Anna, Varga Livius, Likó Marcell és Busa Pista is.

Már a kamaradarab-koncepció jegyében decemberben Scherer Pétert kérték fel, játssza el valamennyi szerepet a Semmi Konferenciában, de színházi elfoglaltságai miatt vissza kellett lépnie, így Földes Eszter, Lovasi András felesége lépett be a képbe. Az új előadást a darab dalaiból készülő lemez megjelenéséhez időzítették, a produkció során a Kiscsillag végig a színpadon van és élőben zenél. Az előadás utolsó fél órájában a konferencia Földes Eszterrel egy nadrágból elővarázsolt bábelőadás formájában jelenik meg, animációval és élőképes vetítéssel kiegészítve. A dolgot tovább árnyalja, hogy a Kiscsillag március 29-én szerdán a MOM Kulturális Központban lemezbemutató koncertet tart, amelyben a tavalyi szereplők valamennyien színpadra lépnek. “Ezt azért tudjuk megcsinálni, mert több hónappal előre egyeztettük az időpontot a közreműködőkkel. A lemezanyagot 2014 óta írtuk, és örülök, hogy a bemutatóra újra össze tudtuk trombitálni az eredeti csapatot”.

A Semmi Konferencia története sok szempontból a 2012-ben kezdődött a Kiscsillag színházi koncertsorozata, az Idáig tudom a történetet folytatása. A történet alapja egy tíz évvel ezelőtt született Kiscsillag-dalban, a Menetszélben már megfogalmazódott. Az előadás során elhangzó dalok között egy-két régebbi is akad – még egy Kispál és a Borz-számra is van utalás -, 80 százalék azonban vadonatúj, a lemezre pedig kizárólag friss számok kerültek. “A darabban több olyan dal is van, ami már a tavaly áprilisi Erkel színházi bemutató után készült, a lemezre is felkerült a Nincs igazság, amit szeptemberben írtam. A bemutató óta csatlakozott a Kiscsillaghoz Szesztay Dávid, aki billentyűs hangszereken és gitáron játszik és énekel is. A dalok túlnyomó részét én írtam, de nagy szerepe volt a munkában Lecsó mellett Erős Marcinak, a basszusgitárosnak is, aki velem együtt volt a producer” – mondta Lovasi András. A zenekar ötödik tagja Bajkai Ferenc dobos.

A Semmi Konferencia Dalos Színház április 6-án Szegeden, 7-én Szombathelyen, 26-án Békéscsabán, 29-én pedig Nyíregyházán látható; a békéscsabai előadás ismét sokszereplős.

Az idén 50 éves Lovasi András az MTI-nek elmondta, hogy a Lovasi 50-koncerten júniusban a Fishing On Orfű fesztiválon és novemberben a Sportarénában is egyfajta supergrouppal fog fellépni, amely leginkább a Kiscsillag és a Kispál és a Borz, illetve a Csík Zenekar tagjaiból áll, de szerepet kap a Varga Ferenc vonóstrió, Pál István Szalonna, Farkas Róbert (Budapest Bár) és egy vonósnégyes is. “Az Arénában énekes vendégeim is lesznek. Egyelőre 55 dalt válogattunk össze Lévai Balázzsal, a koncert rendezőjével, ezt fogjuk tovább szűkíteni”.

A 2005 óta létező Kiscsillagnak eddig öt stúdióalbuma jelent meg: a Greatest Hits Vol. 1 2006-ban, a az Örökre szívembe zártalak 2009-ben, a Néniket a bácsiknak! 2011-ben, a Szeles 2014-ben.

Forrás: MTI

Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

Állásbörzét rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen

Rekordszámú, csaknem hetven kiállító vesz részt a Szegedi Tudományegyetem szerdai állásbörzéjén, amely a régió legnagyobb ilyen rendezvénye – tájékoztatta a felsőoktatási közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az SZTE Tanulmányi és Információs központjában az egyetem hallgatói, diplomásai és a már szakmai tapasztalattal rendelkező érdeklődők közvetlenül találkozhatnak az ország legnagyobb cégei, a régió vállalkozásai, a munkaerő-közvetítők és tanácsadók képviselőivel. Hagyományosan a rendezvényen adják át az SZTE Alma Mater presztízsdíjat, melyet olyan az intézménnyel szoros szakmai és tudományos kapcsolatot ápoló munkáltató kap, amely kiemelt foglalkoztatója a Szegeden végzett hallgatóknak.

Az állásbörzén a továbbtanulni vágyók az SZTE Mesterképzések standjánál tájékozódhatnak lehetőségeikről, a kísérőprogramok között ismét szerepel a sminktanácsadással egybekötött CV-fotózás és a pályatervezést segítő grafológiai tanácsadás is. Az esemény előtt – hétfőn és kedden – a hallgatók egyéni tanácsadásokon vehetnek részt, ahol segítséget kapnak a pályatervezésben, gyakornoki hely keresésben, önéletrajzuk, stíluskommunikációjuk tökéletesítésében. Az állásbörze napján pedig különböző előadások készítik fel a résztvevőket az interjún való sikeres szereplésre, a munkáltatók elvárásainak reális feltérképezésére, legyen szó állásajánlat vagy akár gyakornoki hely megpályázásáról.

Forrás: MTI

Egy germán harcos sírját találták meg a régészek Hódmezővásárhely közelében

Egy rendkívül nagy termetű, erős csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben Hódmezővásárhely közelében. Varga Sándor ásatásvezető régész pénteken a helyszínen elmondta, a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során egy szarmata település három részletét találták meg.

Germán harcos sírja Hódmezővásárhelynél
Varga Sándor ásatásvezető régész egy germán harcos sírját tisztítja 2017. március 24-én. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során találták meg a germán férfi sírját egy 2-3. századi szarmata településhez tartozó temetőben. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A legérdekesebb egy nagy termetű germán harcos sírja, amely ugyan tájolását és a temetési rítus alapján illeszkedik a szarmata temetőbe, de jóval mélyebben található annál. Ebben a térségben ugyan éltek germánok, de jelenlegi ismereteink szerint csak később, a gepida királyság idején az 5. században. Arra későbbi kutatások deríthetnek fényt, miért temették el a germán férfit a szarmaták közé – tudatta a szakember. Varga Sándor közölte, noha a sírt korabeli rablók megbolygatták – több értékes, különleges tárgy is előkerült: egy ezüstből készül érme, ezüst övcsat, szíjvég, illetve egy szíjelosztó karika. Ez utóbbi ötvösmunka ebből a korszakból egyedülálló a Kárpát-medencében, hasonló tárgyak csak jóval északabbról a mai Lengyelország, Németország, illetve a Baltikum területéről kerültek elő. A sír tudományos fontosságát növeli az eredeti helyzetben megmaradt, közel 40 centiméter hosszú vaslándzsa, és a harcos pajzsának vasból készült maradványa is.

A régész elmondta, elsősorban a harcossal együtt eltemetett tárgyak alapján következtetnek a férfi származására, de az embertani jellemzők is erre utalnak. A férfi csontozata rendkívül vaskos, és termete is kiemelkedik a szarmaták közül. Bár pontos becslés csak az alaposabb embertani vizsgálatok alapján adható, a férfi testmagassága elérhette a két métert – közölte az ásatásvezető.

Forrás: MTI

 

Mucha alkotásaiból nyílik kiállítás a Reök-palotában

Mucha kiállítás Szegeden
Mucha kiállítás

Nátyi Róbert művészettörténész az Alfons Mucha grafikai munkáiból rendezett kiállítás sajtótájékoztatóján a szegedi Reök-palotában 2017. március 23-án. A szecesszió meghatározó alkotójának 64 grafikáját és fotóját bemutató kiállítás március 24-én nyílik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Pál Tamás karmester kapja a Szegedért Alapítvány fődíját

Pál Tamás karmester kapja idén a Szegedért Alapítvány fődíját, a várost romba döntő 1879-es árvíz évfordulójának előestéjén rendezett szombati gálaműsoron – tájékoztatta Bódi György a civil szervezet titkára az MTI-t.

Az alapítvány társadalmi-állampolgári kuratóriuma a Debreczeni Pálról elnevezett elismerését Bátyai Edina kulturális menedzsernek ítélte oda. A tudományos kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját Krisztin Tibor matematikus, a művészeti kuratórium Gregor József-díját pedig Popovics Lőrinc szobrászművész veheti át a gálaműsoron.

Pál Tamás, a fődíjas Lapis András szobrászművész Szeged Múzsája című kisplasztikáját kapja, a karcsú, kalapos nőalakkal 2006 óta a szegediek nap mint nap találkozhatnak, hiszen köztéri szoborként a Glattfelder Gyula teret díszíti. A szakkuratóriumok díjazottjai a szobrászművész plakettjét vehetik át. A Szegedi Nemzeti Színházban rendezendő gálaesten Snétberger Ferenc gitárművész és tanítványai adnak koncertet.

A Szegedért Alapítvány ötlete 1988 októberében született, Debreczeni Pálnak, a DOMET Ecsetgyár igazgatójának nevéhez fűződik. A szervezetet azért hozták létre, hogy kifejezze elismerését a város hazai és nemzetközi hírnevét gazdagítóknak. Az alapítvány ezenfelül több mint két évtizede pályázati támogatásokkal járul hozzá a tudományos kutatásokhoz, művészeti tevékenységekhez, tanulmányutakhoz, kongresszusok szervezéséhez, a városhoz kötődő kiadványok megjelentetéséhez és más, értékeket hordozó kezdeményezések megvalósításához.

Forrás: MTI

A gyógyszeripart segítő kutatás-fejlesztési program indult Szegeden

Vállalkozások és az akadémiai szféra együttműködésével a gyógyszeripart segítő kutatás-fejlesztési program indult Szegeden uniós támogatással – tájékoztatta a konzorciumot vezető Solvo Biotechnológiai Zrt. az MTI-t,

A Solvo Biotechnológiai Zrt., a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. és a Biospirál-2006. Fejlesztő és Tanácsadó Kft. alkotta konzorcium mintegy 594 millió forint uniós támogatást nyert gyógyszerfejlesztések során alkalmazható reagens és szolgáltatáscsomag kialakítására. A közlemény szerint a gyógyszerkutatás egyik legkritikusabb fázisát az úgynevezett ADME-vizsgálatok jelentik, melyeken kiderül a legtöbb gyógyszerjelölt-vegyületről, hogy alkalmas-e további fejlesztésre. A kutatók ilyenkor azt vizsgálják, hogy a tervezett gyógyszermolekula felszívódik-e, illetve ezt követően milyen szervekbe kerül, hogyan bomlik le, és mennyi idő alatt hagyja el a szervezetet. Ezekben a folyamatokban a biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást szabályozó, úgynevezett transzporter fehérjék kulcsszerepet játszanak.

A 738,32 millió forintos összköltségvetésű projekt keretében a Solvo Zrt. partnereivel olyan új, biztonságosabb gyógyszerfejlesztési módszereket dolgoz ki, amely segítségével hatékonyabban lehet vizsgálni a gyógyszermolekulák és transzporter fehérjék kölcsönhatását, és így jobban megérthetők e folyamatok lehetséges következménye. A Solvo Biotechnológiai Zrt. egy háromfős garázscégből lett Magyarország legnagyobb független biotechnológiai vállalkozása. Fő tevékenysége a különböző, fejlesztési fázisban levő gyógyszermolekulák és a gyógyszer-rezisztenciáért felelős fehérjék kölcsönhatásának vizsgálata. A cég által világszerte forgalmazott tesztrendszerek használatát immár az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) és európai megfelelője (EMA) is előírja a gyógyszerkutató cégek számára, óriási piaci előnyt biztosítva ezzel a vállalkozásnak.

A Solvo Zrt. negyven országban több mint 500 ügyféllel és 130 termékkel és szolgáltatással mára saját területén világviszonylatban is piacvezető. A cég foglalkoztatotti létszáma több mint nyolcvan fő, a kutatók fele PhD-fokozattal rendelkezik. A Solvo Zrt. 2015-ös árbevétele meghaladta az 1,4 milliárd forintot, 2016-ra ezt mintegy 16 százalékkal növelte.

Forrás: MTI

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Közös gyógyszeripari kutatást végez a Richter az SZTE-vel és az akadémiával

A Richter Gedeon Nyrt., a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) közös gyógyszeripari kutatás-fejlesztési projekten dolgozik, nőgyógyászati és biotechnológiai témában. A tavaly év végén indult, 4,89 milliárd forint költségvetésű közös projekt 2,83 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében.

A Richter hétfői tájékoztatása szerint a SZTE mintegy 671 millió forint, az MTA SzBK 268 millió forint támogatást kapott. A Richter 1,897 milliárd forint támogatás mellett több mint 2 milliárd forint saját forrással vesz részt a közös projektben.  A közlemény szerint a konzorciális együttműködésben megvalósuló kutatás olyan K+F technológiák kifejlesztését tervezi, amelyek hozzájárulnak a biotechnológiai úton előállított fehérjegyógyszerek hatásmechanizmusának, illetve a fellépő mellékhatások kialakulásának megértéséhez. A célok között szerepel egy a már Richterben meglévő licenc alapján történő rekombináns hormon, illetve egy gyógynövény alapú nőgyógyászati készítménycsalád fejlesztése is. A sikeres preklinikai fejlesztést követően klinikai vizsgálatok végzését is tervezik.

Forrás: MTI