Másodszorra várják a nevezéseket a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválra

Január 28-ig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra – tájékoztatta a szervező Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-t.

Zsigmond Vilmos Filmfesztivál

A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja. Az eddig nevezett alkotások száma az öt kategóriában – nagyjátékfilm, kisjátékfilm, kísérleti- és dokumentumfilm, animáció – már meghaladja a kétszázat. A legtöbb alkotás kisjátékfilm, de a nagyjátékfilmek száma is meghaladja a tavalyit, és szerepelnek köztük a mozikban sikerrel játszott produkciók is. A világ minden tájáról érkeztek nevezések, legtöbb Magyarországról, Németországból és az Egyesült Államokból, valamint igazi különlegességnek ígérkezik egy bhutani-magyar koprodukcióban készült film.

A versenyprogramot operatőrökből, rendezőkből, filmes szakemberekből álló bizottság állítja össze. A május 9-én kezdődő fesztiválon a legjobb alkotásokat Szabó Gábor – az egyetlen, Zsigmond Vilmos rendezte film (Tékozló apa, 1991) operatőre – vezette zsűri választja ki. A filmek értékelésében még Enyedi Ildikó rendező, Erdély Mátyás operatőr, James Chressanthis amerikai operatőr, rendező, író, producer, valamint Muhi András filmproducer, az Inforg Stúdió alapító tagja vesz részt.

A közlemény szerint a nevezés – eredetileg január 21-én záruló – határidejét azért hosszabbították meg egy héttel, mert technikai okok miatt néhány napig nem volt elérhető a verseny honlapja.

A jelentkezés itt: Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál

Forrás: MTI

Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden

Ünnepi szentmisével vette kezdetét a Mátyás király-emlékév pénteken Szegeden. A Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök által celebrált szentmisét követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: 560 évvel ezelőtt, 1458. január 12-én egyeztek meg a korabeli Magyar Királyság legjelentősebb főúri családjai, hogy nem idegen dinasztiából hívnak új királyt az ország élére, hanem a Hunyadi János fiát, Mátyást választják meg uralkodónak.

Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot, nevéhez számos monda, legenda és mese fűződik – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte: az emlékév fontos célkitűzése a gyermekek bevonása az ünneplésbe például tanulmányi versenyek indításával. Emellett különös hangsúlyt fektetnek programok szervezésére a Mátyás király életéhez szorosan kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, Budapesten és Székesfehérváron.

Potápi Árpád János rámutatott: Mátyás király alakja alkalmas a magyarok mellett Közép-Európa más népeinek a megszólítására is. Mátyás történelmi nagysága abban áll, hogy felismerte, csak egyedül a magyarok nem képesek megállítani az oszmán terjeszkedést, ehhez közép-európai összefogásra van szükség. Ezt az egységet próbálta összekovácsolni úgy, hogy a vezető szerepet a magyaroknak szánta – hangsúlyozta az államtitkár.

Január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bált, ételkostólót és forgatagot rendeznek a Várkert Bazárban; február 23-án a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében az erdélyi városban ünneplik Mátyás születésének 575. évfordulóját; március 29-én Székesfehérváron koronázási misét tartanak – emelte ki az emlékév programjairól szólva Potápi Árpád János. Hozzátette: Mátyás halálának évfordulójáról áprilisban Bécsben emlékeznek meg, májusban pedig Prágában ünneplik meg, hogy Mátyást cseh királynak is megválasztották. Szintén Mátyás király lesz a központi témája augusztusban Erdély legnagyobb kulturális rendezvényének, a Kolozsvári Magyar Napoknak is.

Forrás:MTI

 

Szegedi kézműves hagyományok

A Lajtorja Program kézművességgel foglalkozó cikksorozatában olyan írásokkal is jelentkezik a VKB Nonprofit Kft., amelyek egyes régiók, települések tájjellegű kézműipari hagyományait mutatják be. Nagy múltú helyi mesterségek, táji termékek nyomában ezúttal a Csongrád megyei Szegedre és környékére vetünk pillantást.

Néptánc, népzene tekintetében a „dél-alföldi” jelző nem az egész Dél-Alföld, hanem éppen az Alsó-Tisza-vidék folklórjára vonatkozik, főleg Sándorfalva, Tápé és Apátfalva határozták meg a karakterét. Sándorfalva és Tápé közigazgatásilag már beolvadtak Szegedbe; Apátfalva viszont jóval  keletebbre, Makón is túl, a Maros partján fekszik. A köztes terület telepes falvai, tanyái, tanyabokrai ugyanazt a hagyománykultúrát képviselik, mint a szegedi alsóváros. Az errefelé régebben készített hangszerek: csimpolya-jellegű duda, tekerőlant (e kettő kombinációja szerepelt leggyakrabban a tanyasi mulatságokon), a citera, valamint a délszláv eredetű tambura. Kevésbé jellemzően, de dorombot is használtak.

Szeged környéke a Tisza–Maros torkolatvidéki humuszos talaj és a kedvező napossági tényező együttese miatt legideálisabb helye a hazai fűszerpaprika-termesztésnek; a Duna mellékén csak Kalocsa   fogható hozzá.  A 20. század második negyedében végbemenő élelmiszeripari átalakítás (nagyrendszerbe vont üzemszerű termesztés, szárítás, paprikaőrlő malmok koordinálása stb.) szerencsés vonása volt, hogy nem törölte el, hanem kiegészítő szerepre meghagyta az apróföldes és tanyasi kistermelők igen eleven paprika-kultikus életvitelét, amelyet a nagyüzemi oldal terményfelvásárlása még biztonságosabbá tett. Még a háború utáni államosításokkor sem szűnt meg ez a kettősség: a sok kistermelő de jure belülre került a nagy állami paprikavállalaton, de facto viszont ugyanúgy munkálkodott otthona körül, mint azelőtt. Körükben sokáig megmaradtak a helyi előállítású karók, „útalló”-zsinórok, vasfogú gereblyék, tapicskolók, rózsafejes locsolók, palántaszedő kisszékek, tepsiforma füles ládák. Szerencsére Szőreg – immár szegedi városrész – rózsakertészeti hagyományápolását sem verte szét a téeszesítés, és a szőregi rózsa megúszta a magánosítási időszak viszontagságait is. A helyi halászlé- és házitarhonya-készítési módozatok szintén máig elevenek.

A régi lóvásáros, halkereskedős, gabona- és dohány-hajórakományos Szeged iparosainak rengeteg valaha nevezetes terméke süllyedt már feledésbe: zsindely-különlegességek, speciális építésű bárkák, halász-eszközök, bográcsok, messze földről jöttek által is vásárolt talicskák, cserépkészletek, házi főzésű szappanok. Néhány delikát holmi azonban fennmaradt, azaz néhány helybéli  ma is foglalkozik bizonyos régtől nevezetes termékek előállításával. A hajdani világraszóló halbicska-fajták, rugós szerkezetű, pl. gyöngyháznyelű halszelő eszközök mai szuvenír-változatai inkább csak szimbolikus emlékeztetők: a gyöngyházat gyöngyházas hatású celluloid helyettesíti.  A szegedi papucs, amellyel az utcák kikövezésétől fogva számos mesterség-öröklő család látta el a tájék népviseleti igényeit, majd az 1930-as évektől a turistákat is, még nagyjából megfelel a régi mesterdaraboknak, csak már alig készül belőle. Kopogós sarkú, többnyire bársonyból varrott, leggyakrabban pillangós vagy mezei-virágos (pipacs, nefelejcs stb.) és kalászos hímzéssel díszített női lábbeli ez. Egy bizonyos méretet egyetlen kaptafán varrnak, vagyis használatba vétel után kell eldőlnie, hogy a két párdarab közül melyik hajlik inkább a jobblábra idomulni és melyik a ballábra.  Védettséget élvez, és ha hungarikumnak is nyilvánítják, valószínűleg többen kezdik tanulni a készítését, mint az épp elmúlt  pár évtizedben.

Nemcsak népi iparművészeket várnak e szép területek, hanem bárkit, aki hasonló igényességgel és lelkülettel élteti a hagyományt jelenkori kreativitással.

A VKB Nonprofit Kft. bátorítja és felkarolja a vállalkozókedvűeket a Lajtorja-Program keretében.

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
ESZA Széchenyi2020

Május végén adják át a Dömötör-díjakat Szegeden

Tizenkilencedik alkalommal adják át Dömötör-díjakat, a szegedi színházi szakma elismeréseit hagyományos gálaműsor keretében május 20-án – közölte Sztáry Erika, az elismerést gondozó kuratórium tagja az MTI-vel. A civil kezdeményezésre 1999-ben létrejött díj 2006 nyarán bekerült Szeged városának hivatalos kitüntetései közé.

A díj tizenkét kategóriája a teljes szegedi színházi életet lefedi. Nyolc kategóriában – a legjobb női és férfi színészi alakítás, a legjobb operaénekes és opera-énekesnő, táncos, rendező, díszlet- és jelmeztervező – a nézők választhatnak három-három jelölt közül, akikre a művészi ajánlások alapján a kuratórium tett javaslatot. A legjobb háttérmunkás címet a szegedi társulat tagjai, dolgozói titkos szavazással ítélik oda. Az életműdíjas személyéről és az évad művészi teljesítményéért járó elismerésről a díj kuratóriuma dönt. Néhány éve hozták létre a Gyermek Dömötör-díjat, melyet Csongrád megye óvódásai, iskolásai ítélnek oda.

Maga az elismerés Bánvölgyi László szobrászművész Szent Demetert ábrázoló alkotása. Az életműdíjas egy márványtalapzaton álló, bronzból készült szobrot kap, mely a 303-ban elhunyt vértanút ábrázolja, jobb kezében lándzsával, baljában a róla elnevezett toronnyal, Szeged legrégebbi műemlékével. A többi díjazott az alak dombormű-változatát veheti majd át. A díjátadó gálát – amelynek mottója Színház az egész család – Toronykőy Attila rendezi. A műsorban a szegediek kedvenc művészei mellett nem feltétlenül szakmabeli rokonai is fellépnek majd.

Forrás: MTI

 

Újabb öt éven át Herczeg Tamás vezetheti a Szegedi Szabadtéri Játékokat

Újabb öt éven át Herczeg Tamás vezetheti a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-t – döntött ellenszavazat és tartózkodás nélkül pénteki ülésén a Tisza-parti város közgyűlése. A fesztivált 2012 óta irányító Herczeg Tamás jelenlegi megbízatása szeptember 15-én jár le.

A színházi szakember egyedüliként jelentkezett a vezetői posztra, kinevezését a pályázatot értékelő szakmai bizottság is egyhangúlag támogatta. A város önkormányzata a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-vel 2018 végéig fenntartói megállapodást kötött. Ez alapján a fesztivál műsorán minden évadban a Dóm téren egy saját és három koprodukciós bemutató, illetve vendégjáték szerepel, a legalább húsz előadáson 40 ezer fizető nézővel, és 170 millió forintos jegybevétellel. A társaság működteti a tíz éve felújított Reök-palotában a Regionális Összművészeti Központot is.

Forrás: MTI

Harminchárom alkotás szerepel a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál versenyprogramján

Harminchárom alkotás szerepel a tavaly elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztivál versenyprogramján, a találkozó május 10-én kezdődik Szegeden – tájékoztatták a szervezők hétfőn az MTI-t. A közlemény szerint az első ízben megszervezett, az operatőri munkát a középpontba állító fesztiválra háromszáznál több nevezés érkezett a világ öt kontinenséről, ezek közül az előzsűri öt kategóriában összesen 33 filmet válogatott be a versenyre.

A magyar és közép-európai alkotások mellett több skandináv, a Baltikum országaiból érkezett, valamint amerikai, ausztrál, indiai művet láthat majd a közönség. A vetítések a Belvárosi Mozi Zsigmond Vilmosról elnevezett nagytermében zajlanak majd, ahol a világhírű operatőr élete különböző szakaszaiban többször is megfordult. Kamaszkorában nézőként járt oda, neves alkotóként pedig több nemzetközi forgatócsoportot is elhozott “az ő mozijába”. A fesztiválon a Zsigmond Vilmosról elnevezett fődíj mellett kiosztják Szeged város elismerését, a Báron György által vezetett kritikus zsűri szavazatai alapján a Filmkritikusok díját, valamint a nézők véleményét tükröző közönség-díjat is.

A négynapos fesztivál alatt kísérő programokon is részt vehetnek az érdeklődők, amelyeken Zsigmond Vilmos pályáját elevenítik fel. A Magyar Hollywood Társaság szervezésében – többek között Rófusz Ferenc közreműködésével – kerekasztal-beszélgetésben idézik meg a szegedi születésű művész alakját. Látható lesz a mester két korai remekműve: A sugarlandi hajtóvadászat és A folyó, valamint két Zsigmond Vilmosról készült portréfilm is. A közönségtalálkozókon az alkotókkal folytatott beszélgetések mellett szó esik a magyar filmoktatás helyzetéről, Nigel Walters operatőr, a zsűri brit tagja pedig workshopot tart az érdeklődőknek.

Forrás: MTI

Költészet napi programok

Változatos programokkal köszöntik a költészet napját Szegeden: felcsendülnek József Attila és Juhász Gyula versei, az érdeklődők megismerkedhetnek kortárs szerzők műveinek helyszíneivel és videoüzenetet is küldhetnek kedvenc alkotójuknak. A költészet napja alkalmából szombaton délelőtt a Somogyi-könyvtártól helyi szerzők könyveinek színtereire kalauzolják el az érdeklődőket. A városnéző sétán három kortárs szegedi szépíró – Darvasi László, Grecsó Krisztián és Szilasi László – irodalmi alakjait követhetik az résztvevők.

Hétfőn – az Egyetemi Tavasz részeként – elindul a vers délben sorozat, amelyen minden hétköznap egy egyetemi hallgató, oktató, dolgozó vagy szegedi lakos elmondhatja, felolvashatja, előadhatja egyik kedves költeményét az egyetem központi épülete előtt, a Szent-Györgyi-szobornál. A költészet napján, kedden kora délután a Dugonics téren József Attila szobránál a költő műveit hallgathatják meg az arra járók Tóth Péter Lóránt “versvándor” tolmácsolásában. A 112 perces előadásba a közönség is bekapcsolódhat kedvenc versével. Néhány órával később Juhász Gyula szobrától indulva Szeged költőjével ünnepelhetnek a versbarátok. A résztvevők tíz helyszínt ejtenek útba, melyet megörökített műveiben a költő, az adott helyen pedig elő is adják a verseket.

A Regionális Összművészeti Központ a vállalkozó szelleműektől kedvenc költőjüknek szóló rövid videoüzeneteket vár. Ezekből alkotják majd meg Szeged közös költészet napi üzenetét a központ közösségi oldalán. A programok zárásaként este a Katolikus ház dísztermében Tóth Péter Lóránt áll színpadra. Pódiumestjén vasútÁL(l)OMás címmel József Attila verseiből és prózáiból hangzik el válogatás.

Forrás: MTI

Semmi Konferencia: a Kiscsillag dalai lemezen és színházi turnén

Új formában láthatja a közönség a Kiscsillag zenekar és Földes Eszter színművész tavaly bemutatott zenés darabját, a Semmi Konferenciát. A koncertszínházból kamaradarabbá formált produkció, amelynek dalai a napokban megjelentek lemezen, vidéki turnéra indult.

“Az egy évvel ezelőtt az Erkel Színházban bemutatott Semmi Konferencia műfaja korábban ismeretlen terep volt a Kiscsillag zenekarnak és Eszternek is, aki rendezte. A koncertszínházi darabot tavaly mindössze ötször adtuk elő, a folytatást abban a formában a közreműködő szereplőkkel időpont-egyeztetési problémák akadályozták meg. De közben elkezdtünk gondolkodni, miként lehetne kicsiben is megcsinálni. A véletlen hozta úgy, hogy Eszter a rendezés mellett beugróként a három főbb szerep eljátszását is elvállalta” – mondta Lovasi András, a Kiscsillag vezetője, a Semmi Konferencia kitalálója, társírója, zeneszerzője az MTI-nek.  A darabban Péter, a kisfiú kitalálja, hogy kellene egy konferenciát tartani a semmiről, mert édesanyja, Zsuzsa mindig azt mondja, nincs semmi baj, holott csak ül a konyhában és néz maga elé. A kisfiú legjobb barátja Jónás, egy hajléktalan, aki vele együtt szervezi meg a Semmi Konferenciát. A tavaly színpadra állított változatban Lovasi András játszotta a kisfiút, Péterfy Bori az édesanyját, Leskovics Gábor (Lecsó), a Kiscsillag gitáros-énekese pedig a hajléktalant; a közreműködők között volt Falusi Mariann, Pásztor Anna, Varga Livius, Likó Marcell és Busa Pista is.

Már a kamaradarab-koncepció jegyében decemberben Scherer Pétert kérték fel, játssza el valamennyi szerepet a Semmi Konferenciában, de színházi elfoglaltságai miatt vissza kellett lépnie, így Földes Eszter, Lovasi András felesége lépett be a képbe. Az új előadást a darab dalaiból készülő lemez megjelenéséhez időzítették, a produkció során a Kiscsillag végig a színpadon van és élőben zenél. Az előadás utolsó fél órájában a konferencia Földes Eszterrel egy nadrágból elővarázsolt bábelőadás formájában jelenik meg, animációval és élőképes vetítéssel kiegészítve. A dolgot tovább árnyalja, hogy a Kiscsillag március 29-én szerdán a MOM Kulturális Központban lemezbemutató koncertet tart, amelyben a tavalyi szereplők valamennyien színpadra lépnek. “Ezt azért tudjuk megcsinálni, mert több hónappal előre egyeztettük az időpontot a közreműködőkkel. A lemezanyagot 2014 óta írtuk, és örülök, hogy a bemutatóra újra össze tudtuk trombitálni az eredeti csapatot”.

A Semmi Konferencia története sok szempontból a 2012-ben kezdődött a Kiscsillag színházi koncertsorozata, az Idáig tudom a történetet folytatása. A történet alapja egy tíz évvel ezelőtt született Kiscsillag-dalban, a Menetszélben már megfogalmazódott. Az előadás során elhangzó dalok között egy-két régebbi is akad – még egy Kispál és a Borz-számra is van utalás -, 80 százalék azonban vadonatúj, a lemezre pedig kizárólag friss számok kerültek. “A darabban több olyan dal is van, ami már a tavaly áprilisi Erkel színházi bemutató után készült, a lemezre is felkerült a Nincs igazság, amit szeptemberben írtam. A bemutató óta csatlakozott a Kiscsillaghoz Szesztay Dávid, aki billentyűs hangszereken és gitáron játszik és énekel is. A dalok túlnyomó részét én írtam, de nagy szerepe volt a munkában Lecsó mellett Erős Marcinak, a basszusgitárosnak is, aki velem együtt volt a producer” – mondta Lovasi András. A zenekar ötödik tagja Bajkai Ferenc dobos.

A Semmi Konferencia Dalos Színház április 6-án Szegeden, 7-én Szombathelyen, 26-án Békéscsabán, 29-én pedig Nyíregyházán látható; a békéscsabai előadás ismét sokszereplős.

Az idén 50 éves Lovasi András az MTI-nek elmondta, hogy a Lovasi 50-koncerten júniusban a Fishing On Orfű fesztiválon és novemberben a Sportarénában is egyfajta supergrouppal fog fellépni, amely leginkább a Kiscsillag és a Kispál és a Borz, illetve a Csík Zenekar tagjaiból áll, de szerepet kap a Varga Ferenc vonóstrió, Pál István Szalonna, Farkas Róbert (Budapest Bár) és egy vonósnégyes is. “Az Arénában énekes vendégeim is lesznek. Egyelőre 55 dalt válogattunk össze Lévai Balázzsal, a koncert rendezőjével, ezt fogjuk tovább szűkíteni”.

A 2005 óta létező Kiscsillagnak eddig öt stúdióalbuma jelent meg: a Greatest Hits Vol. 1 2006-ban, a az Örökre szívembe zártalak 2009-ben, a Néniket a bácsiknak! 2011-ben, a Szeles 2014-ben.

Forrás: MTI

Állásbörzét rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen

Rekordszámú, csaknem hetven kiállító vesz részt a Szegedi Tudományegyetem szerdai állásbörzéjén, amely a régió legnagyobb ilyen rendezvénye – tájékoztatta a felsőoktatási közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az SZTE Tanulmányi és Információs központjában az egyetem hallgatói, diplomásai és a már szakmai tapasztalattal rendelkező érdeklődők közvetlenül találkozhatnak az ország legnagyobb cégei, a régió vállalkozásai, a munkaerő-közvetítők és tanácsadók képviselőivel. Hagyományosan a rendezvényen adják át az SZTE Alma Mater presztízsdíjat, melyet olyan az intézménnyel szoros szakmai és tudományos kapcsolatot ápoló munkáltató kap, amely kiemelt foglalkoztatója a Szegeden végzett hallgatóknak.

Az állásbörzén a továbbtanulni vágyók az SZTE Mesterképzések standjánál tájékozódhatnak lehetőségeikről, a kísérőprogramok között ismét szerepel a sminktanácsadással egybekötött CV-fotózás és a pályatervezést segítő grafológiai tanácsadás is. Az esemény előtt – hétfőn és kedden – a hallgatók egyéni tanácsadásokon vehetnek részt, ahol segítséget kapnak a pályatervezésben, gyakornoki hely keresésben, önéletrajzuk, stíluskommunikációjuk tökéletesítésében. Az állásbörze napján pedig különböző előadások készítik fel a résztvevőket az interjún való sikeres szereplésre, a munkáltatók elvárásainak reális feltérképezésére, legyen szó állásajánlat vagy akár gyakornoki hely megpályázásáról.

Forrás: MTI

Mucha alkotásaiból nyílik kiállítás a Reök-palotában

Mucha kiállítás Szegeden
Mucha kiállítás

Nátyi Róbert művészettörténész az Alfons Mucha grafikai munkáiból rendezett kiállítás sajtótájékoztatóján a szegedi Reök-palotában 2017. március 23-án. A szecesszió meghatározó alkotójának 64 grafikáját és fotóját bemutató kiállítás március 24-én nyílik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely