Eszenyi Enikő kapta az idei Páger Antal-színészdíjat

Eszenyi Enikő kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.

Eszenyi Enikő Páger Antal-színszdíjas
A Páger Antal-színészdíjjal elismert Eszenyi Enikő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (j) a díjátadón a makói Hagymaházban 2017. január 29-én. Mellette Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP) makói polgármester (k), valamint Szalma Tamás színművész, Réz András filmesztéta és Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – úgy döntött, hogy idén Eszenyi Enikő veheti át az elismerést, “Téni bácsi” legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását.

Eszenyi Enikő a színészettel Debrecenben az agrártudományi egyetem irodalmi színpadán ismerkedett meg, a színművészetin Horvai István és Kapás Dezső osztályába került. Már a második év után a Vígszínházban végezte gyakorlatát, ahol együtt játszhatott mások mellett Páger Antallal is. Első nagy feladatát a Sándor Pál által rendezett Ragyogj, ragyogj csillagomban kapta, majd sok nagy klasszikus női szerep várt rá. A társulat gyorsan befogadta, hat év után 1989-ben megkapta a Ruttkai-díjat, amelyről a művészek mindig titkos szavazással döntenek.

Alig múlt harminc, amikor elkezdett rendezni, a Leonce és Lénát állította színpadra a Budapesti Kamaraszínházban, másodikként pedig már a West Side Story következett a Vígszínházban. Pozsonyban és Prágában bemutatott Shakespeare-rendezéseivel is komoly szakmai és közönségsikert aratott, 2009 őszén pedig már igazgatóként Othellót vitte színre a Vígszínházban. Huszonöt nagyjátékfilmben és legalább ennyi tévéfilmben szerepelt. Munkásságát Jászai- ás Kossuth-díjjal ismerték el, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét.

Makó, Páger Antal szülővárosa 1999 óta minden évben ünnepi programokkal tiszteleg az 1986-ban elhunyt mester emléke előtt. A színészdíjat 2002-ben elsőként Halász Judit vehette át, majd Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera, Csákányi Eszter, Kern András, Törőcsik Mari, Kulka János, Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet, Rudolf Péter, Cserhalmi György, Gáspár Sándor és Udvaros Dorottya részesült az elismerésben, tavaly pedig Csuja Imre kapta a díjat.

Forrás: MTI

Duray Tibor alkotásaiból nyílik kiállítás a szegedi Reök-palotában

Duray Tibor több mint öt évtizedes pályáját ismerhetik meg a látogatók az 1988-ban elhunyt művész alkotásaiból Emberi, túlságosan is emberi címmel a szegedi Reök-palotában pénteken nyíló tárlaton.

Duray Tibor kiállítás
Kukla Krisztián művészettörténész, a Duray Tibor műveit bemutató kiállítás kurátora a szegedi Reök-palotában 2017. január 25-én. Az 1988-ban elhunyt művész mintegy százhúsz alkotásából 2017. január 27-én nyílik kiállítás Emberi, túlságosan is emberi címmel. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Kukla Krisztián művészettörténész a tárlat anyagát bemutatva szerdán úgy fogalmazott, hogy Duray Tibor, akit a 30-as évek kiugró tehetségeként tartottak számon, ma a 20. századi magyar festészet újra felfedezendő alakjai közé tartozik. Aba-Novák Vilmos festőiskolájában tanult, majd a mester segédjeként dolgozott, részt vett az 1937-es párizsi világkiállításra festett pannó készítésében is. Római ösztöndíjat kapott, majd aktív szerepet vállalt a világháború utáni művészeti életben, az 50-es években azonban visszavonult műtermébe, ám eszményeihez és a figuralitáshoz mindvégig ragaszkodott – tette hozzá a tárlat kurátora.

Kukla Krisztián elmondta, hogy a tárlaton a művész hagyatékának tetemes részét gondozó BDO-gyűjteményből, illetve a Magyar Nemzeti Galériából összesen százhúsz festmény és grafika látható. A tematikusan csoportosított alkotásokat hét teremben mutatják be, láthatók a korai art deco hatását tükröző képei, a második világháború, illetve az 1956-os forradalom ihlette szuggesztív képei, a finom kezű grafikus tusrajzai, a Hunyadi téri műterem ablakából feltűnő világot megörökítő tájképei, a korábban soha ki nem állított színpadkép-tervei, nagyon színes, ugyanakkor tagolt üvegablaktervei, valamint zsánerképei és portréi is.

A március második feléig látható kiállításon hosszú évtizedek után újra bemutatják Duray Tibor Aranykor című monumentális festményét. A művész megbízás nélkül kezdte el festeni a hatalmas faliképet, amely 2-szer 10 méteres méretével jóval nagyobb lett, mint műterme, így elkészültéig ő maga sem láthatta egészben. A festményt csupán egyszer, 1982-ben állították ki a Műcsarnokban, restaurálása pedig a szegedi kiállításra fejeződött be.

A tárlathoz számos kísérőprogram kapcsolódik, melyek közül Kukla Krisztián a március 7-i divatbemutatót emelte ki, ahol Duray Tibor üvegablakai által ihletett ruhákban gyönyörködhetnek az érdeklődők.

Forrás: MTI

Újra megrendezik a fizika napját

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE): szombaton a résztvevők betekinthetnek a laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, megismerkedhetnek az intézményben folyó tudományos, oktatási tevékenységgel, és kiderül az is, hogy az órákon megszerzett tudás milyen széles körben hasznosítható a munkaerőpiacon – közölte Szalai Tamás, az SZTE Fizikai Intézet közkapcsolati felelőse az MTI-vel.

Az SZTE Fizikai Intézetének Dóm téri épületében tizenöt standon mutatnak be látványos és többségében kipróbálható kísérleteket, szimulációkat. A látogatók – akik közt a korábbi esztendőkben a diákok mellett szép számmal akadtak szülők és más idősebb érdeklődők – megismerkedhetnek színes optikai jelenségekkel, a kvantumfizika rejtélyeivel, láthatnak elektrosztatikus “villám-show-t” és végezhetnek okostelefonos méréseket is. A vendégek bepillantást nyerhetnek a csillagrobbanások, gravitációs hullámok és fekete lyukak világába. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai a mikrovilág titkaiból tárnak föl néhányat, fény és élet témakörben pedig interaktív biofizikai foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklődők. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar udvarán tavaly felállított, monumentális, 11 méter magas légnyomásmérő eszköz, a Torricelli-cső működése is megfigyelhető majd.

Szabó Gábor akadémikus, az egyetem rektora látványos előadáson mutatja be kedvenc kísérleteit, Szatmáry Károly professzor pedig Élet keresése az Univerzumban címmel beszél az űrkutatásról. Ezen a napon az egyetem fizikai laborjai közül is bepillanthatnak néhányba  a vendégek, így például a Nagy Intenzitású Lézer Laboratórium kisebb csoportokban fogadja majd a látogatókat.
A fizika napján részt vesznek korábbi fizika szakos hallgatók, akik beszámolnak arról, milyen széles körben hasznosítható az egyetemen szerzett tudás: a diákok találkozhatnak Junior Prima díjas kvantumfizikussal, orvosi képalkotó berendezéseket fejlesztő cég munkatársával, illetve fizikusként a pénzügyi szférában dolgozó fiatal szakemberrel is. Emellett a szegedi lézerközpontot működtető ELI-ALPS Kft. és a Hobré Laser Technology Kft. is bemutatja standjain a karrierlehetőségeket és az egyetemmel való együttműködésüket.

Forrás: MTI

 

 

Vincze-napi vesszővágás

Ópusztaszer Vince-napi vesszővágás
Vince-napői vesszővágás

A Szent Vince Borrend új tagokat avat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Szent Vince napján, 2017. január 22-én. MTI Fotó: Rosta Tibor

A magyar kultúra napja – Átadták a Szeged Kultúrájáért díjakat és a Kölcsey-érmeket

Ábrahám Vera nyugalmazott könyvtáros, Szűcsné Kolonics Erika közművelődési szakember és Nagy Károly festőművész kapta idén a Szeged Kultúrájáért díjat, az elismeréseket pénteken adták át Szegeden.

Botka László (MSZP) polgármester a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott, hogy Szeged azért az, ami – élhető európai régióközpont -, mert hagyományosan gazdag, színes, szabad a kulturális élete.
A politikus kiemelte, hogy a városnak egyetlen kötelessége van: biztosítani a feltételeket a kulturális területen dolgozók munkájához. A tervek szerint idén az önkormányzat több mint 4,5 milliárd forintot fordít kulturális, közművelődési intézményei működtetésére, a városban tevékenykedő kulturális szervezetek támogatására. Ábrahám Vera nyugalmazott könyvtáros 1984-től 2007-ig a Csongrád Megyei Nemzetiségi Könyvtár munkatársaként, majd vezetőjeként dolgozott. 2000-ben megalapította a Szegedi Zsidó Hitközség könyvtárát. A szakember könyvtárosi munkája mellett kutat, publikál és tanít is.
Szűcsné Kolonics Erika fiatal korától táncolt az Üllési Fonó Táncegyüttesben. A Százszorszép Gyermekházban éveken át több száz fiatallal szerettette meg a néptáncot, részt vesz a szegedi néptáncfesztiválok szervezésében. 2008 óta kulturális menedzserként dolgozik a Szegedi Ifjúsági Házban, ahol olyan rendezvények kapcsolódnak a nevéhez, mint az A Capella Fesztivál és a Szegedi Ifjúsági Napok.

Nagy Károly festőművész kiemelkedően sokat tett a szegedi grafikai kultúra megismertetésért. Szegedi alkotókat bemutató tárlatokat szervezett éveken át Szabadkán és Turkuban, közreműködött a Szegedi Nyári Tárlatok és a Táblaképfestészeti Biennálék rendezésében. Festőművészként számos önálló kiállításon mutatkozott be Magyarországon és külföldön. A Szegedi Szépmíves Céhnek alapítója, jelenleg elnöke. Az ünnepségen Kölcsey-éremmel ismerték el Darázs József festőművész, Török János klarinétművész, Varga Laura fuvolaművész, Annus Gábor, a Tiszatáj folyóirat művészeti szerkesztője, Barnák László színművész, rendező, Szabó Anita és Balogh Csongor standard táncosok, T. Molnár Gizella főiskolai tanár, Farkas Lászlóné könyvtáros, a Délikert Napsugár Táncegyüttes, Antal Éva szabadúszó újságíró, Csúry László órásmester munkáját. Az elismerést a szegedi kultúrát támogató tevékenységért megkapta a Contitech Rubber Industrial Kft. is.

 Forrás: MTI

Vince-napi vesszővágás Opusztaszeren

Vasárnap Ópusztaszeren kiderülhet, milyen termésre számíthatnak majd ősszel a szőlősgazdák, a nemzeti történeti emlékparkban Vince-napi vesszővágásra várják a látogatókat, aki tanúi lehetnek az új borrendi tagok avatásának és újbort is kóstolhatnak – közölte az intézmény marketingvezetője az MTI-vel.

Kodácz Csengele elmondta, a néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján, január 22-én tájegységenként különbözőképpen jósolták meg a várható szőlőtermést. “Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”, vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor vidám szüretre, gazdag termésre lehet számítani. A szeri monostor gazdasági épületei között tárták fel az Alföld egyik legnagyobb borospincéjét, ami azt bizonyítja, hogy már a középkorban jelentős szőlőtermesztés folyhatott a területen. Hagyomány, hogy az emlékparkban összegyűlő borrendek a skanzen szőlőskertjében levágott vesszők állapotából következtetnek a várható termésre. Amennyiben a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek, a vesszők rugalmasak, a tőkék átvészelték az elmúlt hetek kemény fagyait, így nincs oka aggódniuk a gazdáknak, bőségesen terem majd szőlő.

A rügykezdemények állapotából nemcsak a jövendő termésre következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését.

Több mint két évtizede ilyenkor avatják föl a házigazda, a Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjait. A jelentkezőknek a fogadalomtételt megelőző próbatételen többek között bekötött szemmel kell fölismerniük a borrend zászlósborát, a csongrádi cabernet franc-t. A program zárásaként arra is fény derül, miként vált be a tavalyi jóslat, a vendégek ugyanis az emlékpark látogatóközpontjában megkóstolhatják a környékbeli gazdák újborát.

Forrás: MTI

 

Kézilabdacsarnok épült Mórahalmon

Szabványos méretű kézilabdapályával rendelkező sportcsarnok épült Mórahalmon.

Mórahalom Kézilabdacsarnok
Melegítő játékosok az új mórahalmi sportcsarnokban 2017. január 17-én. Az 508 millió forintból épült csarnok szabványos méretű kézilabdapályával rendelkezik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Mocsai Lajos, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) tiszteletbeli elnöke az átadóünnepségen elmondta, a kézilabda Magyarországon vitathatatlanul a második legnépszerűbb sportág. Olyan sport, amely gyermekek fizikai képességeinek javítása mellett komolyan hozzájárul szellemi fejlődésükhöz.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere hangsúlyozta, a sportcsarnok elkészülte mérföldkő a település sportfejlesztési koncepciójának megvalósításában. Első lépésként három labdarúgópálya készült el a kiszolgáló létesítményekkel, most pedig felépült a kézilabda utánpótlásbázisául szolgáló csarnok. Hozzátette, még az első félévben elkezdődik az uszoda építése, amely a vízilabda- és az úszósportot szolgálja majd. A tervek szerint jövőre pedig regionális utánpótlás-nevelési központként a cselgáncs is sportcsarnokot kap Mórahalmon. A politikus korábban közölte, hogy a gyermekek tervszerű tehetséggondozásához a szakmai hátteret a szakszövetségek biztosítják. A létesítményekben a járás gyermekei mellett várják a vajdasági fiatalokat is, Szabadka – az ásotthalmi átkelőn keresztül – csupán félórányira van Mórahalomtól.

Az 1900 négyzetméteres csarnok kivitelezője a Ferroép Zrt. volt. A hét hónap alatt megvalósult beruházás 508 millió forintos költségéből 348 millió forintot az MKSZ által jóváhagyott TAO-támogatás fedezett, az önkormányzat önereje 152 millió, a Tisza Volán SC hozzájárulása mintegy 8 millió forint volt.

Forrás: MTI

 

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Magyar Kultúra Napja Csongrádban

Változatos programokkal, kiállításokkal, irodalmi rendezvényekkel, koncertekkel, elismerések átadásával köszöntik a magyar kultúra napját Csongrád megyében.Szegeden pénteken díszünnepségen adják át az önkormányzat elismeréseit: a Szeged kultúrájáért díjakat és a Kölcsey-érmeket.

A 2010-ben elhunyt grafikusművész, Kass János nevét viselő galériában csütörtökön mutatják be Az első 30 év című kötetet, melyben a szegedi születésű alkotóról olvashatók visszaemlékezések. Kincses Szeged címmel pénteken a település közművelődési intézményeiről vetélkedőt tartanak, szombaton pedig a Városi kulturális piac elnevezésű rendezvényen mutatkoznak be ezek a szervezetek és a helyi művészeti csoportok. Különleges programnak ígérkezik az EDF Galériában pénteken este Márton Árpád író, újságíró és művészbarátainak Szó-virágok, mondat-fák című rendezvénye is. Hagyomány, hogy a magyar kultúra napjához kapcsolódva adják át a hódmezővásárhelyi önkormányzat által 2008-ban alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron veheti át vasárnap este Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész.

A Németh László Városi Könyvtárban pénteken mutatják be Bene Zoltán Az érdemes nemes Rózsasándor kalandjai – Betyárpikareszk című könyvét, hétfőn az Emlékpontban pedig Radnóti Miklós dedikációival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, melyeket Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész gyűjtött össze a Könyvvel üzenek néked című kötetben. Egy héttel később az Emlékpont galériájában Dömötör Mihály fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás Requiem egy téglagyárért címmel. Szentesen óvodások nemzetközi vers- és prózamondó fesztivált péntektől az Művelődési és Ifjúsági Házban, szombaton délután pedig körsétára várják a látogatókat a Kurca-parti városban. Makón a József Attila Múzeumban pénteken Sonkodi Rita festőművész alkotásaiból Fertődtől a Loire-ig címmel nyílik tárlat. Csongrádon a városi galériában Stéhlik Lajos festőművész Arcképek a múltból című emlékkiállítása látható péntektől.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI