A mai légkondicionálás előzményei – újkori találmányok

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelynek tematikai középpontjában napjaink klímaberendezései állnak, miközben a teljesebb kép érdekében kitérőket is teszünk. Így fő témánkra csak a légkondicionálás történeti előzményeinek áttekintését követően térünk rá. A mai monoblokk jellegű és osztott hőszivattyú-készülékekig, a hőcserélős HMV-tartályokig, klíma-dekorcsatornákig, az all-in- one (összesített) illetve mobil Aux- és Midea-klímaberendezésekig hosszú találmányi út vezetett.

Az eddigiekben az otthoni terek, illetve munka- és kulturális terek levegőjének nyáridei, hűtési célú tudatos befolyásolásának ókori módozatait ismertettük. Az ablakokba függesztett vizes gyékények, párolgó víztartályok (mely utóbbiak hatékonyságát Kínában rabszolgák-hajtotta nagyventillátorok is fokozták), a  római kifejlesztésű fali vízáramlások, a perzsa épületekbe ágyazódó széltornyok használata a középkor folyamán sem ment egészében feledésbe, ám jelentős újítási hullámot ez az ezeréves korszak nem hozott.

A 17. században I. Jakab angol király udvarában egy holland mérnök-feltalálónak, Cornelis Drebbelnek sikerült titkon nagyobb mennyiségű jeget tároznia télről, amelyet aztán a Westminster székesegyház magasabb szintjeire vitetett és ott – megintcsak titkon – sóval felolvasztott, hogy a leszálló hideg ámulatot keltsen a királyban és kíséretében. Ez az ötlet azonban még nem volt speciálisan újkori jellegű. A 18. századi Amerikában Benjamin Franklin és kortársa, az óvilági Cambridge kémiatudósa, John Hadley az alkohol és az éter párolgását és ennek gyors hűtő hatását vizsgálták. Közös kísérletükhöz higanyhőmérőt és fújtatót használtak, termelve némi jeget.

A 19. század húszas évei elején Angliában Michael Faraday – később az elektrokémia megalapozója – ammónia-összenyomással és -cseppfolyósítással rátalált az áramtalan, hangtalan abszorpciós hűtőkészülékek működési alapelvére. Egyáltalán a hűtés történetében – még nem a nagy légterek hőkondicionálásának történetében – ez jelentette az újkori fordulatot. A Franklin-féle és a Faraday-i műszaki gondolatok szintetizálásával a floridai John Gorrie doktor 1842-ben kompresszoros (gáz-sűrítéses) jégkészítő gépezetet szerkesztett. Az ausztrál James Harrison 1855-ös szabadalma, egy nagyméretű kompresszoros és kondenzátoros jégtermelő készülék – hűtőgázt keringető tekercseivel – már napi három tonna jeget tudott előállítani. Csak gyáripari célokra természetesen, mert a nagybani mechanikus jégelőállításhoz roppant termetes gép kellett, a felhasznált gázfélékkel pedig nagyon gondosan kellett bánni: mérgezőek és gyúlékonyak voltak.

Az elő-modern időszak után a 20. századelő hozta meg a modern légkondicionálás, az elektromos klímaberendezések korának kezdetét. A modern klímatechnológia atyjának Willis H. Carrier-t szokás tartani, aki 1902-ben, New Yorkban egy nyomdaüzemben megszüntette a papírkárosító párás forróságot azzal, hogy a tetőszellőztetés eredménytelenségét megelégelve elektromos ventillációt alkalmazott egy vízvezetékes, permetezőkkel ellátott gőzkeringető tekercsrendszer működtetésénél. Egyszerre ért el párátlanító, légtérhűtő, és légtisztító hatást.

Kapcsolódó témák:
S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
Klíma 
címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.

Légkondicionálás az ókorban

Cikksorozatunk előző, bevezető írásában már jeleztük, hogy témánk elsősorban a jelen korszerű légkondicionáló technológiáinak, konstrukcióinak ismertetése. Olyan műszaki rendszereket és rendszer-tartozékokat mutatunk be, mint a mai monoblokk jellegű és osztott hőszivattyú-készülékek, a hőcserélős HMV-tartályok, klíma-dekorcsatornák, az all-in- one (összesített) illetve mobil Aux- és Midea-klímaberendezések. Néhány írás erejéig azonban foglalkozunk az előzményekkel is, és nem csupán a közelebbi múltat illetően, mert még az ókori klímakonstrukciók sem mind muzeális érdekességek csupán.

A 21. századi Iránban az új építésű házak közt is akad számos olyan, amely az i. e. 4. századi perzsák épülethűtési leleményeit alkalmazza, mégpedig elismerésre méltó eredménnyel. Ezek természetesen elektromosság-mentes megoldások. Például az Iráni-fennsík nyarainak forró levegőjében sok ház ahelyett, hogy meglapulna (kicsiny ablakvágatokkal) inkább nagy felületekkel felmagasodik, díszes oromzattal, tornyos fedéllel büszkélkedik. Ha azonban jobban szemügyre vesszük ezeket a magaslati díszeket, sejthetővé válik, hogy egyikük-másikuk valamiféle funkcionális rendszer része, mely komplexum mélyen az épületbe ágyazódik. Egyes tornyok ornamentikus-ritmikus tagoltsága, szaggatott, zsalu-szerű nyitottsága nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem optimális formát képez bizonyos szellőkürtő-működés számára. Ami kívülről is látszik, az a szélfogó torony eszes kiképzése. Akárhonnét támad szellő, a torony valamelyik oldala mindig szembenső vele. Az épp szembenső oldalon beáradó forró lég egy része a másik oldalon kilép a toronytérből: huzatos a torony. A huzat a forró lég egy részét alászállásra bírja, egy, a torony aljában helyezkedő vízmedencéhez, ahol az odaáramlott lég a víz színe fölött lehűl. Innen falnyílásokon át a hűs levegő belengi a ház lakó- és tevékenységi helyiségeit.

Ötezer éve az egyiptomi fáraó palotájának luxushűtése még összehasonlíthatatlanul nehézkesebb volt: rabszolgák ezreinek mindennapi munkájával történt. Alkonyattájt megbontották a palotafalakat, és a kiemelt soktonnás tömböket kötelekkel és görgőkkel kivitték az éjjel meghidegülő sivatagba, majd reggel emelőszerkezetek segítségével visszaépítették a falakat.

Később ez a gyakorlat már nem dívott az egyiptomi birodalomban: a fáraói rezidenciában is áttértek annak a módszernek a nagyobb szabású változatára, amelyet a palotán kívüli építményekben szerényebb felszereléssel mindig is alkalmaztak, a zárt terekbe állított víztartályokat, illetve vizes ablakfüggönyöket használó, párologtatásos technikára. A vízigényes hűtés a déleurópai antikvitásnak is tartós szokása lett, egyrészt a falak locsolása formájában, másrészt a Római Impérium kiterjedt csatornázó építkezéseivel összefüggésben: a városokba érkező magas aquaductusokból a hideg víz jelentős része házfali vezetékekbe jutott.

Cikksorozatunk következő darabjában már úgy folytatjuk történeti áttekintésünket, hogy ennek során már a modern kor néhány felfedezéséről, találmányáról is szó lesz.

Kapcsolódó témák:
S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
Klíma 
címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.

Klíma kontra klíma: természet és technika

A klímaberendezések típusainak ismerete, a működésük és használati tudnivalóik bizony számos kérdést vetnek fel. E kérdések megválaszolására új cikksorozatot indítunk, melyet a klíma- és klímaismeret, a klímaváltozások problémai és a klímakérdések köré csoportosítunk.

A részletek megvilágítása érdekében kitérünk az ide kapcsolódó egyéb témákra is, például sor kerül anyagismereti magyarázatokra. Elsősorban napjaink korszerű légkondicionáló technológiáiról lesz szó, ám bevezető cikkeinkben kicsit vissza is tekintünk az ilyen technológiák történeti múltjára.

A „klíma” szó ógörög eredetű, és eredetileg csakis az évszaki jellegű időjárás-változatokra, valamint a különböző éghajlatok sajátlagos időjárási viszonyaira vonatkozott. Ez a két rokonítható szójelentés ugyan máig érvényben van, maga a szó azonban a reneszánsztól fogva számos átvitt értelmet is kapott. Általában muszáj valamilyen jelzővel társítani („kulturális klíma”, „politikai klíma” stb.; ahogyan a „magatartás” szó is üres így pusztán önmagában), de akad egy olyan átvitt jelentése, amely jelző nélkül is megáll. Ez az az eset, amikor a „klíma” szóval a légkörnyezetet mesterségesen befolyásoló műszaki eszközt vagy eszközegyüttest jelöljük.  Amit ma tárgyias-praktikus értelemben „klímának” nevezünk, az gyakorlatilag szűkkörű fizikai hatás elérésére szolgál: az otthoni vagy közösségi épített terek légviszonyait szabályozza (tehát például nem kergeti el egy országrésznyi terület egéről a felhőket, és nem is gyűjti össze azokat az esőre váró szántóföldek fölött).  Ha nem is kizárólagosan, de elsősorban a kánikula ellenében használatos. A kánikula olyan fajta hőség, amely az eredeti értelemben klimatikus, úgyhogy az olvasztókohók szándékolt hőségétől eltérően egész tájegyütteseket megül, sőt, akár több kontinensnyi területre kiterjedhet. A kánikulát a klímaberendezések sokasága sem számolja fel, csupán földi ellenbuborékokat létesít benne.

Az emberi ősidőknek voltak olyan szakaszai, amikor a legtöbb földi régió lakói inkább a hideg ellen kellett védekezzenek, és jöttek olyan szakaszai, amikor   sokhelyütt túlsúlyra jutott a meleg elleni védekezés, még ha az egyes éveken belül adódott bántó fokú hideg is, meleg is. A barlang a szélvédett tűzgyújtás kultikus helye volt, de egyszersmind – egy-egy időjárási fordulaton túl – a legbiztosabb hűvös árnyék helye is volt.

Az ókori környezethűtési – vagy épp fűtési – technikák az őskorban még csupán igen kezdetlegesen előlegeződtek. Így itt nem érdemes taglalnunk ezeket a halovány előképeket: legközelebbi írásunkban rögtön rátérünk az i. e. 3000-től az   i. sz. 5. század végéig terjedő korszak határozottabb találmányi formát öltő olyan módszereire, megoldásaira, amelyek némelyike még városnegyedekre kihatóan is enyhíteni tudta a légkör kellemetlenségeit. Innen persze még  hosszú út vezetett a közelmúlt és a jelen monoblokk jellegű és osztott hőszivattyú-készülékeiig, a hőcserélős HMV-tartályokig, klíma-dekorcsatornákig, az all-in-one (összesített), illetve mobil Aux- és Midea-klímaberendezések karrierjéig.

Kapcsolódó témák:
S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
Klíma
címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.

 

Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál
Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 

A Távol-Kelet hálószobái – az ágy tájolása a fengsuj szerint

Ön fiatal vagy idős? Például ezért sem mindegy, hogy alváskor a feje melyik égtáj felé mutat.

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk egzotikus blokkjában nem foglalkozunk a lakhely-központú keleti hagyománykultúrák mindegyikével, csak a nyugaton is számottevő kedveltséget szerzett „iskolákkal”. Így nem lépünk tovább a japán futon-ágy eredeti használatának és a kínai fengsuj szerinti ágyelhelyezésnek a témájánál, mégis, ha a fengsujnál tartunk, vétek lenne meg sem említeni a szanszkrit nyelvű Védák korából származó vasztu-kultúrát, illetve a japán kertrendezésnek nem sinto-alapú, hanem zen-buddhista mesterhagyományát.

               A hálószobai térharmónia eredeti fengsuj-mesterei mágneses iránytűvel, emellett a szextáns (égitest-szögmérő) kezdetleges előzményét jelentő készülékkel – gnómonnal – , valamint réz ácsmércével jártak-keltek és számolgattak, kombináltak. A különböző irányokból a helyiségbe érkező természetáramok, a csí-k viszonyait elemezték; hogyan kerülhetnek majd ezek a csí-k a legteljesebb harmóniába az ágyat használandó személy emberi csí-jével, azaz lélegzetével. Voltak azonban már régen is olyan általánosabb szabályok, amelyeket ősi elemzések oly visszatérően, bőven igazoltak, hogy ellenőrző újraelemzésük éppoly feleslegessé vált, mint a klasszikus sakkmegnyitások  első szakaszbeli menetéé (a feleknek x lépés erejéig nem kell gondolkozniuk, csak emlékezetből reprodukálniuk a rég kikísérletezett optimum-húzásokat).  Nézzünk most néhány ilyen szabályt a mögöttük meghúzódó analitikus bölcsességek kifejtése nélkül.

               A hálószoba és a fürdőszoba ne legyen szomszédos. Az ágy és az ajtó ne álljon egymással szemben: az ajtó ne nyíljon épp az alvó talpa felé („ravatalozói pozíció”). Fekvéskor a fejünk falközelben legyen, eképp az ágy legyen majdnem, de nem teljesen körbejárható. Ne lebegjen a szobaközépen, de ne is legyen kuckószerűen beragadva falak-polcok közé. Az ablak alatt se legyen. Ne aludjunk gerendák alatt, például alkalmazzunk felfüggesztett vászont. Jó, ha a szobába korán besüt a nap, de ha az ágyra süt, az már nem olyan jó (részleges elfüggönyzés, elredőnyözés).  A fejrésznél jó akár kétoldalt is éjjeliszekrény, de a szobatér legnagyobb része szabad legyen a hálóban. Hangsúlyos tükör, táblaállvány (ma: televízió), családi kép a hálóban ne legyen; virág, növény a sarokban, vagy az ablak alatt esetleg, de semmiképp ne tartsunk kaktuszt, illetve más tüskés vagy kardlevelű növényt ebben a térben.  Ha a falaknál szögletes bútorok terhelik a helyiséget, tegyünk rájuk puha sarokvédőket.

Ha fekvéskor a fejünk északra néz, az álmatlanság esélye lecsökken, a nyugodt álomé megnő. Ha dél felé mutató fejjel alszunk, az álmunk színesebb, mozgalmasabb lehet, de hosszabb távon ebben a helyzetben túl-energizálódunk az alvások alkalmával, felriadások érkeznek, fáradtak lesznek az ébredéseink.     Ha a fej alváskor keletre/északkeletre mutat, a nyugalom fejlesztő jegyű energiatartalmakkal társul: gyerekeknek, tizenéveseknek és fiatal felnőtteknek fokozottan kedvező tájolás. Ha a fej nyugatra mutat, a nagyon mély, elsüppedt  álom lehetősége nő meg, időseknek már túlsággal is, ők jobb, ha északra vagy északnyugatra mutató fejjel alszanak. Ha a fej délkeleti irányba mutat, az álom élénk, de a regeneráció mégis jó lehet. Ha délnyugatra mutató fejjel alszunk, nyugodt energiaáramlás ér, de olyan fajta, ami nyomasztóvá válhat, instabilizálhatja a rendszeresen így alvó személy életét.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

A Távol-Kelet hálószobái – a japán hagyomány

A Távol-Kelet hálószobái – bevezetés a kínai hagyományba

(X)
ERFA logo EU

A Távol-Kelet hálószobái – bevezetés a kínai hagyományba

A fengsuj hagyomány a lakhelyet környező terepformák, és csillagi viszonyaik kölcsönhatásait elemezve támpontokat ad a lakhely kialakításának minden részletéhez.

Anfineo HungaryFolytatjuk az alvóhelyek egészségvédő beállításának módjairól szóló áttekintésünket az Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk keretében. Ezúttal a kínai fengsuj (angolos átírásban feng shui) kultikus hagyományából ismertetjük az alvásra, fekvésre vonatkozó tudnivalókat, ehhez azonban előbb jeleznünk kell egyet-mást az egész hagyományról, amelybe a felsorolandó előírások illeszkednek.  (Ironikus módon ugyan az atlanti világban az átlagkeresetűek számára sokhelyt kevesebb nehézségbe ütközik a fengsuj előírások jelentős részének követése, mint a jelenkori, új szinten zsúfolódó sanghaji vagy   hongkongi, szingapuri sokaság számára.)

           Az ó-indiai és az ó-kínai vallásos szemlélet közössége és bizonyos ellentétessége egyaránt szembeötlő. Európai nézetben különösen kitűnik, hogy mindkét keleti gondolkodásmód mennyire történetfölötti eszmeiségű, mennyire nem határozza meg egyiket sem olyan gondolat vagy törekvési hajlam, miszerint az emberi világ történetileg valamiféle isteni cél felé haladna, vagyis be kéne teljesítenie valamit. Nem: a világ örök, változhatatlan rendje időtlen időktől adva van (perodikus megszakadásokkal-újrakezdésekkel), és a vallásközösségek tagjai ezt a kész világtörvényt (a dhármát, vagy a kínai univerzizmusban a taót) kell minél inkább szem előtt tartsák, hogy életük ne értéktelenedjen el. Nagy különbség viszont az indiai és a kínai szemlélet között, hogy míg a dhármához történő igazodás főleg az egyes személyek jelen életen túli karmatikus minőségéért fontos (az indokínai stb. buddhistáknál a nagyszerű Semmibe, a Nirvánába történő beleoldódás a csúcsállapot) , addig a taónak még a passzívabb misztikus ágához tartozók is észrevesznek társadalmi-közösségi javulást vagy romlást, kritizálni hajlanak az államot,  számontartják az égkultusz földi eredményességét. A konfuciánus ág hívei számára pedig már egyenest a földi jelenségvilág kiegyensúlyozása, egyengetése, a taótól ihletett harmonizációs szellemű kezelése a fontos, és megjelenik némi életélvezési hajlam.

           A fengsuj hagyomány a lakhely-fixálás és lakhely-kialakítás olyan analitikus módszerét jelenti, amely taoista alapokra szerveződött. Elveibe éppúgy átvetül a kínai vallásból az anyai jin és a férfias Jang principium sajátos megkülönböztetése (az élettelen szférában is adott kettősség, amelynek két oldala izomorfan tartalmazza a másik oldalt is)  és összjátékuk tételezése, mint az Ég és a Föld és a köztes Ember-tényező törvényszerűségeinek teljes vallásos felhalmozású vizsgálati muníciója. A három főerőnek alárendelt öt őserő állapotváltakoztató elemeiről szóló tanítás szintén visszaköszön a fengsujban. A lég nem az őserőkhöz sorolódik, mert az Éghez számítja a kínai vallás. A fő energiák: az Égi Csí, a Földi Csí, és az Emberi Csí, miközben növényi és állati csí is hat. A szél utaztatja és szétszórja a csí-ket, ezek azonban a vizek partján megállnak, gyűjthetőkké válnak. A szél és a víz együttes neve: feng suj: a szél és a víz így, egyazon kifejezésben összeérve egyszerre jelenti a szél hozadékát, a szórt hozadék begyűjtését, és a gyűjtöttnek, illetve a megállító víznek a széltől történő megóvását.  A fengsuj ágy-összefüggésű észrevételeit következő írásunkban igyekszünk összegezni.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

A Távol-Kelet hálószobái – a japán hagyomány

(X)
ERFA logo EU

A Távol-Kelet hálószobái – a japán hagyomány

Az ágy-elhelyezés keleti fortélyai Japánban könnyedebbek, mint a szigorúbban kötött ó-kínai hagyományban.

SmartForm Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban legutóbb, amikor preventív egészségi szempontok szerint írtunk az ágyak, ágyrészek választhatóságáról,  az ágy-elhelyezésre alig tértünk ki; most hosszabban lesz szó erről is.

           A tradicionális japán lakóházakban – amelyek a fokozott természeti katasztrófaveszély miatt (földrengés, tüzek, tengerrengésből adódó és folyami áradások), könnyűszerkezetes, könnyen újjáépíthető, favázas, kartont alkalmazó, gipszvakolatos objektumok – a belső terek határai mobilan variatívak.

Mivel a főfalakon sincs nagy teher, a tolófalak (vertikális panelek) mozgatásával akár hatalmas helyiség is kialakítható ugyanabban a házban, amelyet az imént még sok kis helyiségre oszló lakterületként jártunk be. Kő-, vagy betontömbök ezeknek az épületeknek az esetében csak az alsó padlózatot tartó, megemelt alj-gerendázat, illetve a vázoszlopok támasztékaiként játszanak szerepet. A nem- vízcsapos helyiségekben a padlót padlógyékény (szalmaalapú, sásréteges  tatami) fedi, nagy szelvényekben; ezeken mezítláb vagy zokniban járnak (a cipők, saruk a házelőszobában maradnak). A hálóul kijelölt helyiség napközben másféle funkcióval, akár megszűkítve-megbővítve is használható, a tatami más rendbe csúsztatgatásával, hiszen az ágyak nappal eleve nincsenek szem előtt. Faliszekrényben állnak ugyanis, lévén, hogy a futon-ágynak nincs keményszerkezetes váza. A futon háromrészes: a derékalj gyapot- vagy gyapjútömésű selyem, a hozzákapcsolható paplanrész hasonló töltésű, a párnarész kicsi, viszonylag kemény.  Este a futont a tatamira helyezik (télen dupla derékalj kerül alulra, és fűtőelem is kerül bele). Európai típusú ágy hagyományos  japán házba nem vihető, mert tönkreteszi a tatamit. Mivel a helyiség nincs megrakva bútorokkal, lámpákkal, így „európai kérdések”, mint például, hogy mekkora legyen az ágy körbejárhatósági sávja (többnyire inkább ágy-félkörről beszélhetünk), nem merülnek fel.  A futon-ágy fejrészétől kissé feljebb el szoktak helyezni egy hosszú, hasáb alakú keménypárna-félét, amely nyújtott karral elérhető, és amelyre este kislámpa állítható. A futon lehelyezésekor gondot viselnek arra, hogy ébredéskor a rálátótérben a szemnek kedves (vagy serkentő módon szép) hatáselemek legyenek: egy oldalt bevetülő napfény-sáv, egy tolófal vagy tolóajtó különleges díszfestése, vagy a ház szögletes falfülkéje, benne fali tekercskép és virágváza, ikebana-elrendezésű csokorral stb.  Bár a hagyományos japán beltéri színkultúra alapelve a nyugalmas harmóniaelv, a finom eltérésekkel történő, mértékletes játszódás, itt-ott mégis szeretnek ellentétet hangsúlyozó

díszeket elhelyezni, mint amilyen egy csillogó fekete, hajlatos kerámiatál, benne szögletes, fehér, matt felületű kövecskékkel.

           Az alkalmazott geofizikai kutatásokkal foglalkozó német Hans-Joachim Kümpel az évezredvégen feltalálta és kifejlesztette „a földrengésbiztos ágyat”, amely bizonyos mélyrezgést érzékelve pár másodperc alatt fémketreccel és felfúvódó légzsákokkal veszi körül az ágyban fekvőket, vagy az ágyon elhelyezett dokumentumokat, holmikat.  Az ilyen képességű ágy egyelőre igen drága, mégis Görögországnak, Törökországnak és Iránnak valamivel erősebb a találmány iránti érdeklődése, mint a náluknál jómódúbb Japáné. El vannak maradva ugyanis Japán mögött a földrengésbiztos építkezés elterjedtségében.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

(X)
ERFA logo EU

Az egészséges ágy

Amint a konfekciós öltönyökkel, úgy vagyunk a gyártáskor átlagosított ágymodellekkel is.

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk nemrég indított blokkját az egészségileg helyes, de nem gyógyjellegű pihenési ágyhasználat témakörében. Eltérően előző két írásunktól, most inkább az ágyminőség tárgyias jegyei felől, és nem a használói testtartások áttekintése felől közelítjük meg ugyanazt a témakört. Az eddigiekben ugyan már szóltunk „túl puha” és „túl kemény” ágyakról, de éppen a megfelelő állagú ágyak jellemzőit, testünkre tett hatásukat nem mutattuk be.

                 Az „egészséges ágy” természetesen egészségbarát ágyat, egészségvédelmileg jól használható ágyat jelent: az ágy nem önmaga számára, hanem használója számára kell, hogy egészséges legyen.  Ennél a szimpla megállapításnál máris beleütközünk bizonyos bonyodalomba: nincs általánosan optimális ágy, vagyis a legegészségesebb ágymodell nem minden egészséges ember számára ugyanaz, hát még, ha a testalkatokon kívül figyelembe vesszük azt is, hogy számosan vannak köztünk derékfájósabbak, és/vagy vérnyomás-problémásak stb.  Az ágy-alapszerkezet, a tartóelem-specialitások  és a használó személy kölcsön-affinitása sem mellékes, de legnagyobb jelentősége az ágybetétnek van, ha ideértjük ennek viszonyát is a tartóelemekhez. Az ergonomikus matracok belső tagolása a különböző ergonomikus testzónákhoz igazodik (tehát a matrac nem mindenütt egyazon tömöttségi vagy lágysági fokon támasztja alá a testet, hanem sávonként kiszámított eltérésekkel), miközben a fekvő személy teste egyik szakaszon sem sejdít rá (hála az eltalált alkotórész-arányoknak)  a matracot tartó – esetleg flexibilis – szerkezetre, No de akadnak olyan kurta lábú, és ehhez képest aránytalanul megnyúlt felsőtestű, vagy épp hosszúlábú-karú, és ehhez képest meglepően tömör, zömök  felsőtestű emberek, akiknek elnyújtózási esetében a matracbelső átlagolt ergonomikus tagolása csak zavart okoz. Megintcsak alkati alapon –  vagy nem gyorsan múló különleges állapoti alapon (patologikum nélkül) –  előfordul, hogy valaki testének hőháztartása, illetve párolgása nem jelentéktelen mértékben eltér az átlagostól. Ilyen esetben a PUR-habos derékalj-párnázatok igen kellemetleneknek bizonyulnak: sem hővezető képességük, sem légáteresztésük, sem vízgőz-áteresztésük nem megfelelő ahhoz, hogy az alvó ne riadjon fel csurom izzadtságban. A jól szellőzés és szellőztethetőség követelménye a legmobilabb ágyrészekre, az ágyneműre is vonatkozik.

                 Egy biztos:   a  jól   kiválasztott  ágy    kiegyensúlyozottan      felveszi

használójának –  vagy, ha az ágy többszemélyes, használóinak – a teljes súlyát és

testvonalait. A testvonalak felvétele persze az alvás tartamára értendő. A fekvőfelületre történő test-benyomódások sem mély süppedéssé nem szabad váljanak, sem a határozatlanságig csekély mértékűek nem szabad maradjanak: a test bemélyedő részét ölelnie kell a bemélyedő ágyfelületnek, miközben a benyomódás körül a benyomódással egyenes arányban, rugalmasan kell megnövekedjék a megtámasztó ellenerő.

                 Bár a 70 cm-es fekvőfelület-magasság számít medicinálisan a legjobbnak, nagyon népszerű a 40-45 cm-es ágymagasság.  Ha emellett döntöttünk, az éjjeliszekrény, amelyre kinyúlkálunk, ennél a vertikális intervallumnál  ne legyen magasabb, vagy alacsonyabb. Az alvás helyszínéül szolgáló helyiség levegője minden alkalommal,  az ágybetétek állapota pedig évente alaposan ellenőrzendő.  Ha az ágyfej a falhoz illeszkedik, belső főfalat válasszunk, ne a télen hideg házfronti főfalat.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Az egészséges fekvés – alapvetés

Az egészséges fekvés – kiegészítő részletek

(X)
ERFA logo EU

Az egészséges fekvés – kiegészítő részletek

Sokan nem figyelnek a  párnahasználat szabályaira, és ezzel nem keveset veszítenek.

SmartForm Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunkban legutóbb az alváskori hanyatt- és oldalfekvés összefüggésében írtunk a fekvőfelület, az ágybetét kiválasztásának legfontosabb szempontjairól. A fekvéskori testtartásokkal kapcsolatos, tudni érdemes dolgok köre természetesen jóval bővebb az általunk eddig érintetteknél.

            Hasonfekvésnél például a gerinchelyzeti optimum kedvéért tanácsos kispárnát helyezni a hasunk alá. Ilyenkor a fejpárna szükségtelen, sőt, bántóan fokozhatja a deréktáj homorulatát. Ha alváskor szeretjük homlokunkat-arcunkat karunkkal megtámasztani, a fejpárna alkalmazása hasonfekvésnél már különösen rossz.

            Ha valaki szokásszerűen oldalfekvésben tölti alvóidejének legnagyobb részét, jó tudnia, hogy oldalfekvésnél is segítheti a jó álmot a nem-fejtájéki vánkoshasználat.   Párna, vagy összehajtott takaró elhelyezése a behajlított  térdízületek közé és a csípőízület alá, stabilizálja a medencét, miközben fejpárnát is jó lehet használnunk, még akkor is, ha olykor feji kartámasszal alszunk. Ehhez ugyan a magas, nagyméretű vánkosok kerülendők, de ez általában is igaz. A kisméretű, könnyebben mozgatható és formázható párnák nyakszirthez-simulása (hanyattfekvésben) hamarabb és megfelelőbben elérhető. Mégis, a magas vérnyomásúaknak jobb viszonylag magas párnát használniuk, míg az alacsony vérnyomásúaknak az átlagnál is laposabb párna kell. Normális vérnyomásnál oldalfekvésben a nyak és a váll közti háromszöget a párna biztosan ki kell töltse.

             Amint a kényelmes fotelek huzamos használatakor a teljesen egészséges ember is jól teszi, ha időnként fölteszi egy zsámolyra, vagy egy másik székre egyik vagy másik lábát (keringési segítség a vénás visszafolyásra gondolva), illetve izeg-mozog olykor, hogy porckorong-terhelődései erre-arra módosuljanak, variálódjanak,  úgy a nem alváskori, csak ébren pihenő ágyra-fekvés jó alkalmat jelent a gerinc teljes kilazítására. A gerincterhelés lehető legnagyobb lecsökkentését lépcsőszerű pózzal érjük el: hanyattvetjük magunkat, nyakunk alá mondjuk hengerpárna kerül, lábunkat ha nem is felhúzzuk, de enyhén hajlítva saroktámasztjuk, karunkat kicsit behajlítva előretesszük. Ha a térd valamivel magasabban áll a medencénél,  akkor simul el a legjobban a lumbalis lordosis (az ágyéki görbület).

            Gerincünk számára az ágyból felkeléskor a következő eljárás a

legkedvezőbb: hirtelen kiugrás helyett lassú kigurulás az ágyszélre, ott könyök- illetve kartámasszal ülő helyzetbe egyenesedni (térd derészögben, lábfej már a földön) és nyugodtan felállni. A gerinc eddigre előalkalmazkodott az álló helyzethez.

              Következő írásukban az egészséges fekvés részletezését más hangsúllyal folytatjuk: elsősorban már nem testrészeink, hanem olyan ágyak alakzatát, paramétereit fogjuk magyarázni, amelyek a rendszeres jó alvás lehetőségének optimumát biztosítják, továbbá egyéb körülményekről is szólunk ugyanazon lehetőségek dolgában.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

Az egészséges fekvés – alapvetés

(X)
ERFA logo EU

Az egészséges fekvés – alapvetés

Alváskori gerinctartásunkat, helyzetváltoztatásainkat ne a fekhely egyenetlenségei, vagy szélsőséges állag-sajátságai vezéreljék

Anfineo HungaryAz Anfineo 2020 Kft. „Smartform” termékéhez kapcsolódó cikksorozatunk előző, bútorhistóriai blokkjában az egészségügyi szempontokat csak esetlegesen, elvétve érintettük, a továbbiakban viszont éppen ezeket emeljük előtérbe. Ha az egészségi szempontokat az általunk használt bútorokra vonatkoztatjuk, az így összegyűjthető ismeretek éppúgy kétfelé csoportosulnak, mint amikor épp járművekről, netán lábbeli-viseletekről, vagy ételekről van szó: egyrészt betegségmegelőző (egészségfenntartó), másrészt pedig gyógyászati ismeretekről beszélhetünk. Bár a két egészségügyi tematika közt nincs falszerű  elválasztottság (hiszen ágyak, székek gyógyászati kialakításának preventív védő-funkciót is tulajdoníthatunk, ha nem is a  figyelembe vett betegséget,  hanem annak lehetséges szövődményeződését, elfajulását illetően), de nagyon széles átfedés sincs köztük.  Ahogyan nem jótékony dolog akár csak negyed-dioptriás szemüveget viselnie annak, akinek kitűnően működik a szeme, vagy nem ajánlatos sokat tartózkodni rokkantaknak való kerekesszékben annak, aki egyáltalában nem mozgáskorlátozott, úgy a teljességgel normális emberi testhez szabott, fokozottan ergonomikus fekvő- és ülőalkalmatosságok nem biztos, hogy előnyösebbek a testi fogyatékkal élő ember számára bármely „kevésbé intelligens” bútornál; adott esetben még hátrányosabb is lehet az előbbi. Mostani írásunkban a gyógyeszközökre nem szoruló, egészséges emberi test fekvő – ébren pihenő és alváskori – helyzetét illetően teszünk néhány egészségtani megállapítást, anélkül, hogy máris kiemelnénk és átfogalmaznánk  azt, ami   ismertetésünkben nem csupán az ép testű emberekre vonatkozik. Később, amikor a gyógyászati ágyakkal foglalkozunk majd, még visszatérünk az itt elmondottakra.

              Nem jó, ha a fekvő személy gerince a személy szándékától függetlenül – a fekvőfelület formája és állaga miatt –  egyes szakaszain továbbgörbül a normális tartáshoz képest. (Más az az eset, amikor valaki merőben a saját helyzetvariálási kedve szerint oldalvást összekucorodik, időlegesen gerincet görbít az ágyban.) A túl puha fekhely „önhatalmúlag” megsüllyeszti, túlsüllyeszti a nehezebb testpontokat, így például  hanyattfekvésnél a medence-csontozati részt: ha sokszor alszunk így, egyrészt az ágy süppedéses egyenetlenségeket fog mutatni, másrészt hátgerincünk deformálódni kezd, és egyre kényelmetlenebbé, egyre nehezebben korrigálhatóvá válik az a tartás, amire az elején ügyet sem vetettünk. Pedig a fekvő testalak kismértékű besüllyedése fontos volna, mert túl kemény ágy esetén (vagy ha a fekvőfelület úgy egyenetlen, hogy kemény kidudorodásai vannak),  a comb, a medencecsont és a hát besüllyedése elégtelen, alakszerűtlen lesz, illetve az oldalfekvés elzsibbasztja a vállat és a kart, ami nyakfájdalomhoz is vezet. Gyakori helyzetmódosításokra kényszerülve az álmunk nyugtalan lesz, kevéssé pihentető.  Jelentékeny különbség van a viszonylag kemény-lapos (de nem rugalmatlan) és a túl kemény fekvőfelület közt. A viszonylag kemény, de rugalmas fekhely a nagyobb darab, nagyobb testsúlyú emberek számára gerincbarát. A viszonylag puha fekhely inkább a vékonyabb, illetve inasan, szálkásan izmos testű emberek számára javallott.

Az Anfineo 2020 Kft. egy olyan bútort kínál az idős vagy fizikailag hátrányos emberek részére, amely képes a körükben jelentkező szedens életmódból eredő hátrányok enyhítésére. Segítségével a tartós mozdulatlan testhelyzetből fakadó szövődmények elkerülhetővé vállhatnak. Az eszköz egy a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó weboldal: Anfineo

(X)
ERFA logo EU