Bejegyzések

Beküldve:

A kosárfonás hagyományai

A VKB Nonprofit Kft. szerint a fonott holmik iránti igény nem tudott és nem tud elfoszlani, mert háztartási tárolóeszközként praktikumuk meghaladhatatlan: a természetes anyagú fonadék-falak optimális szellőzési és érintkezési paramétereket nyújtanak. Nemcsak a piaci karos kosarak, hanem még a ládaforma nagy kosarak is barátságosan fektetik a tojást, a vágott növényeket, dohmentesen tartják az ágyneműt, ruhát, amint a nagy fonott szakajtók a lisztet.

A kosárkészítés története igen régen vette kezdetét, hat-hétezer évvel ezelőtt, amikor még a fazekaskorong feltalálása is a jövő zenéje volt. Ennyire régi kosárfonókról elvileg nem is tudhatnánk, hiszen a faháncs, a nád, a fűzvessző romlandóbb anyag annál, hogy őskori kosarak az újkor, vagy akár a középkor emberének kezébe juthattak volna. Onnan tudunk mégis róluk, hogy fennmaradtak kezdetlegesen ősi agyagedények, amelyek rovátkás falai elárulják, hogy fonott tárgyak agyagtapasztásával formázták meg, és utána égették ki őket. A környező növényi anyagok iránti ősi érdeklődés mellett a fészkelő madarak figyelése is szerepet játszhatott a – még tökéletesedés előtti – kosárfonó technika felfedezésében. Fa- vagy perjeanyagú fonott használati tárgyakat azóta minden kontinensen, és szinte minden nép körében készítettek és készítenek, de nem mindenhol történt és történik ez ugyanolyan nagy változatosságban, ugyanakkora fejlesztőkedvvel és volumenben. A Lajtorja program mesterségekről szóló cikksorozatában a kézműipar olyan ágához érkeztünk, amelynek arculata hazánkban máig fokozottan összetett, az itteni fonottáru-gazdagság évszázadok óta exportőr országra vall. A mértéktartás, a funkcionális –  különös cifrázó hajlam nélkül alakított –  fonásmintázatok művészi hatású dekorativitása legendás jóízlést is képvisel a fonottáruk világpiacán.

Magyarázatként bizonyos helyzeti előnyökről is beszélni kell. Európában a salix viminalis (az eredeti „kosárfonó fűz”) elterjedésének ősközpontja a Tisza vidékén illetve a Körösöknél húzódik: ez a fűzféle növénygenetikailag éppen itt mutatja a legjobb tulajdonságait.  Amikor pedig a középkori és kora-újkori magyar kézműipari hagyományozódásnak ez az ága, innovatív vonásaival együtt – már egyértelmű kontinentális sikerességet mutatott, már nagyszabású célzatos befektetésekre is sor került.  A Körösöknél, de a Berettyónál is a 19. századi kiegyezés tájától több hullámban ártéri fűz-telepítéseket hajtottak végre, méghozzá jelentős választékot létesítve, hátha vesszőkerítésekhez, speciális kasokhoz más fűzfajták előnyei domborodnának ki. Így lett honos Magyarországon többek közt a nemesített salix rigida („amerikai fűz”) is.  Gyula városának kosárfonó céhe már sok alföldi mestert összefogott a századvég előtt – mezőberényieket,  békéscsabaiakat stb. is – , a századvégen pedig Békés településen Állami Királyi Kosárfonó Iskola állt fel, amely 1928-ban került Pestre. A vesszőfonás egyes, eddigre kialakult, elkülönböződő iskolairányai máig megőrződtek, mint például az erdélyi Siménfalván a húzogatásos technikájú kosárkészítés, de az ottani vesszőfonók már megszűkült kapacitással, kizárólag megrendelésre dolgoznak.

A VKB Nonprofit Kft. a cikksorozatát legközelebb az egyik hazai kosárfonás-technikai változat ismertetésével folytatja.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
ESZA Széchenyi2020

Beküldve:

A zsindelyezés mestersége 2.

A Lajtorja Program életrehívója, a VKB Nonprofit Kft. folytatja a zsindelymetszés technikájának ismertetéséről szóló cikkét.

Az erdei házak építéséhez átvitt, vagy alább szállított, az otthoni udvarra fuvarozott többméteres rönköt félméteres, tönkként felállítható részekre kell tagolni – régebben ezt kétkezes harcsafűrésszel csinálták, újabban gépfűrészt használnak. Egy-egy ilyen tönk, másnéven „csutak” vagy „kölöp” aztán 16 vagy ennél több „levelet” (zsindelyt) is kiadhat. Az egyes zsindelyek végül csak 45 cm hosszúak lesznek.

A tönköt keresztmetszete félvonalában fejszével és fakalapáccsal félbehasítják, a féltönköket két pár negyedtönkre, azokat nyolcadokra hasítják, majd –  már széken ülve, kisbaltával, a szálakra figyelve, a nyolcadtönköket is kettőbe. Kérgüket ekkor lehántják. A tizenhatodokat csiptetős padnál „kézi vonóval” (megfent gyalukéssel) megkezelik. Géppel nem jó ezt a munkát végezni, mert az egyes munkadarabok egyedi szálhajlásaira külön figyelemmel kell lenni, el ne metsződjenek. A „vonót” a fadarab hasadási hajlamával ellenkező irányba kell mozgatni, az esetleges ferdeségeket kiigazítva, az elvékonyodó oldalt (él) tovább vékonyítva, a vastagabb oldalt (fok) egyenes peremű, kb. 2 cm-es szélnek csinálva meg (a zsindelyek nyújtott háromszög keresztmetszetűek). Hátravan még a „fáncolás”: hornyot, bemélyülő vonalat, vágni a zsindely fokának hosszmentébe, a másik zsindely éle számára (összeillesztési árok). Régebben hornyolópadon, fanyél fölött kétfelé kiterjedő vasszerszámmal fáncoltak, ma körfűrész-pados megoldást alkalmaznak, a zsindelyt nem túl gyorsan végigtaszajtják a rögzített késen. A tetőgerendákra szegelendő, összeillesztgetendő zsindelyek egy részét még továbbformázzák dísznek: ezek a tetőtarajokra, tetőormokra kerülnek majd. A legtöbbje viszont készleti formába, kétszáz-darabos keresztrakásos oszlopokba rendeződik.

Érdemes gondolkodni VKB Nonprofit Kft. szerint a környezettudatos épülettervezőknek is ebben a tetőfedési formában, hiszen a természetes alapanyagok használata korunkban sokkal inkább előtérbe került. Nem beszélve arról, hogy a folyamatos karbantartás folyamatos megbízásokat is generál, amely nem utolsó szempont az építőipari szakemberek számára.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
ESZA Széchenyi2020

Beküldve:

A zsindelyezés mestersége

„Zörgetik a vasfedőt – Zsindelyezik a tetőt”: így zárul a gyerekkorunkban megismert rímpár-sorozat, Móra Ferenc Zengő ABC-je. Magyarországon a késő-középkor óta zsindelyeznek – vagyis fednek tetőt speciálisan készített falapokkal. Maga a kifejezés is akkor keletkezett, a latin „scandula” szó német közvetítődése nyomán; a közvetítő szó a „schindel” volt. Igaz, az Alföldön a szalmatetős építkezés évszázadok múltával sem szorult ki egészen, a zsindelytető 19. századi alföldi térhódítása viszonylagos maradt, majd lassan felváltotta a cseréptetőé. Maga a zsindelykészítés mindig a Kárpát-hegyvidéki régiók foglalatossága maradt, a történeti Hungária belsejébe tutajosok juttatták el a készleteket. Székelyföldön az ilyen készletek újrahalmozása, ha jóval kisebb mértékben történik is, máig nem szűnt meg. Az ottani hagyományos lakóházak, a székelykapuk, műemléki kő- és fatemplomok, egyéb építmények újrazsindelyezése folyamatos, ugyanakkor a mai Magyarország régióiba is juttatnak belőle a sokhelyt felállított székelykapukhoz és más, újonnan tervezett épületek olykori stílusigényeihez. A Lajtorja program régi mesterségekkel foglalkozó cikksorozatában most a székelyföldi zsindelymetszés technikáját mutatjuk be.

A zsindelyfedés meredekebb lejtésű tetőkre való: a lapos vagy majdnem lapos, nagyon enyhe lejtésű tetőknél a zsindely akár egyetlen őszön átázhat, míg egyébként negyedszázad esőitől sem ázik át, csak megvetemül addigra; húsz-huszonöt évenként szokták megújítani, kicserélni a zsindelyfedéseket. Azért nem ázik át, mert a kiválasztott faanyag erős gyantatartalmú, azonkívül viszonylag hamar fekete patinázódást nyer. Ezért nem is feltétlen mindig biztosítják a vízpergetését kencével (lenolajjal).  Ha a házban füstös kemencét használnak, az csak jót tesz a tetőnek, tovább-konzerválja. A faanyagért magasra kell menni, havas-közelbe, mert az alacsony hegyvidéken, ahol harangszót hallanak a fák, nem találni megfelelő gyantásságú és szívósságú fenyőket. (Nagyritkán bükk, tölgy is alkalmas lehet.) A magasan termő fehér gombolyagfenyőt előbb „megpróbálják” fejszével: megnézik, hogyan pattan szét a kérge-forgácsa, mert abból megállapítható, nincs-e belül a fában csavarodó szerkezet. A benső faszerkezetnek egyenes szálúnak kell lennie. A fatőtől fölfelé négy méterig gyantaerős a magas fa; az ágas szakaszhoz közelebbi, vagy már ágas törzset csakis másra lehet jó használni. Fiatal fából készült zsindely majd hamarabb feketedik.

A VKB Nonprofit Kft. cikke folytatódik a technikai fogások ismertetésével.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
ESZA Széchenyi2020

Beküldve:

Rákellenes világnap: február 4.

Mindenkinek van tennivalója a daganatos betegségek megelőzése érdekében…

Rákellenes világnap
Rákellenes világnap, február 4.

Be kell vinni a közbeszédbe a daganatos megbetegedések problémáját és felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkinek van tennivalója a megelőzés terén – mondta az egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán a rákellenes világnap alkalmából a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) által rendezett szűrőnapon kiemelte, a betegség nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is.

Fontos, hogy az emberek rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon, mert minél előbb felismerik a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindenfajta szűrés elérhető, sajnos azonban kevesen vesznek részt ezeken.     Közölte, a nők átszűrtsége emlő- és méhnyakrákra csak 30 százalék körüli, a következő hetekben azonban tíz új – emlőrákszűrésre is alkalmas – szűrőbusz áll majd munkába, amelyek segítségével a kis falvak lakó is lehetőséget kapnak a vizsgálatra. Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Ficsak alapítója elmondta, újbudai pedagógusoknak szervezték a szűrőnapot, mert úgy vélik, a tanároknak is példát kell mutatniuk a gyerekeknek a megelőzés terén.

Szeretnék felhívni a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos betegségek gyógyíthatók, ha időben felismerik őket – fűzte hozzá.  Felidézte, tavaly együttműködési megállapodást írt alá több civil szervezet a rákellenes küzdelem érdekében, hiszen a kormány mellett a civil szférának is nagy szerepe lehet a megelőzésben. A szándéknyilatkozathoz idén még többen csatlakoznak, és vállalják, hogy kommunikációs csatornáikon keresztül terjesztik a szűrővizsgálatok és a prevenció fontosságát – tette hozzá.

A rákellenes küzdelem világnapja február 4., ugyanis a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnap többek között arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye is.

Forrás: MTI

Beküldve:

A szociális gazdaságról 4.

A Lajtorja Program első, a gazdasági szférákról szóló cikksorozatában legutóbb eljutottunk annak a – nálunk még nem jelentkező – fejleménynek a méltatásáig, hogy a szociális gazdaság a maga rétegzett dinamikájából saját impulzusokat, önálló szellemi energiát tud átadni egy korábban is létezett feladatvégzésnek: munkanélküliek állásba juttatásának.

A piacról kiszorulóknak a domináns üzemű gazdaságba történő visszavezetése, vagyis a tranzitáló, (re)integrációs funkció már nem egyeduralkodó rendeltetés a szociális gazdaságban, de részfunkcióként érdekes módon jobb a hatékonysága, mint a korábbi szakaszban. Az egyéb szerepek teljesítési élénksége inspirálja ezt a rész-szerepet is. A szerep-együttes archaikus példákat idéző, szubsztantív jelleget, vagyis a társadalomba informálisan beágyazódó karaktert adnak a szociális gazdaságnak, amely közvetlen értelmű humán feladatokra szakszerűsödik. A domináns formális gazdaság –  eleddig az önálló életet élő profitmaximalizáló törekvés foglya – korábban könnyebben utasította el az együttműködést, mint ma, amikor már több országban jól látszik, hogy vádja a „harmadik szektorral” szemben nem áll meg. A domináns gazdaságtól történő káros értékelvonás vádjáról van szó, amelyet napjainkban már nem szokás hangoztatni, hiszen a viszonylag fejlettebb szociális gazdaságok mindegyike nemcsak biztos-tartós rentabilitásig jutott, hanem endogén módon hozzájárul a helyi fejlesztésekhez. Azonosítható értéktöbblet-forrást jelent. Azzal, hogy fejlesztési vektorként és rugalmas moderátorként működve befoltozza régiók, települések életvitelében a domináns gazdaság és az állam által hagyott szakadásokat, lyukakat, miközben álláskereső fiatalok közhasznú aktivitással szereznek munkagyakorlatot, a domináns gazdaság számára is javítja annak közegét, köz-körülményeit. A magánháztartási szolgáltatásokra, környezetgondozásra, a hulladék újrahasznosítására, hagyományőrzésre, középület-restaurálásra, idősellátásra specializálódott, nem bevétel-maximalizáló célfelépítésű  szövetkezetek (cooperatives)  és szociális vállalkozások (social enterprises) gondmentesen nélkülözni tudják a klasszikus bankhiteleket, hiszen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mutuals), egyesületek (associations), alapítványok (fundations) – részben egyháziak – rendszerében otthonosan mozogva gazdálkodnak.  És terjesztik szerveződési struktúráikon át a társadalmi kohéziót erősítő méltányos, információs tekintetben szimmetrikus szerződések gyakorlatát.

A szociális gazdaság egyre kevésbé tekinthető puszta eszköz-csomagnak, amely korrigálni igyekszik a domináns gazdaság externális társadalmi hatásait. Demonstrálni kezdte ugyanis, hogy a gazdasági szereplőket más is motiválja, illetve motiválná, mint amit a for-profit cégek –   vállalatelméletileg is –  kizárólagos ösztönzőknek tekintenek. Ezzel maga kezdte ösztönözni a domináns gazdaságot összetettebb érdekfogalom kialakítására, és meg is indult a vállalatelmélet ilyen irányú 21. századi módosulása.

 Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
ESZA Széchenyi2020

Beküldve:

Kultúrházak éjjel-nappal

Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.

A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.

Lesz például „művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.

A www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.

A Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.

Forrá: MTI

Beküldve:

Hódmezővásárhely kerámiaművészetéről és kerámiaiparáról nyílik kiállítás a Vigadóban

Hódmezővásárhely Európában is kivételes gazdagságot mutató kerámiaművészetéről és kerámiaiparáról nyílik kiállítás Budapesten, a Vigadóban pénteken – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Hódmezővásárhely térségéből az őskortól napjainkig minden korszakból nagyszámú és nagyon jó minőségű régészeti tárgy került elő. A város a neolitikus kerámiakultúra világhírű lelőhelye. A mázas kerámia a 17. században kezdett elterjedni. Az 1800-as évek végén 240 önálló fazekas dolgozott Vásárhelyen. 1912-ben a Művészek Agyagipari Majolika Telepét hozták létre a művészek. 1963-ban megalapították az Alföldi Porcelángyárat, Európa legnagyobb kerámiagyárát. A vállalatot 1989-ben három egységre bontva privatizálták, utódai a mai napig sikeresen működnek. A hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi cégekkel közösen 1997-ben hozta létre a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot, amely évente 14-16 művésznek biztosít lehetőséget arra, hogy öt-hat héten át a legmodernebb anyagokkal, technológiákkal dolgozhasson.

A március 18-ig látható tárlat időrendben mutatja be a hódmezővásárhelyi kerámiaművészet értékeit. Bemutatják a Tornyai János Múzeumban őrzött neolitikus kerámiatárgyak másolatait, számos népi kerámiát a 18-20 századból. Az érdeklődők megfigyelhetik a majolika mint a 20. század eleji kortárs iparművészeti kísérlet produktumait, és a húszéves kerámia szimpóziumon készült művek legjavát.

Forrás: MTI

Beküldve:

A szociális gazdaságról 3.

A magyarországi nonprofit cél – VKB Nonprofit Kft. célja is – rendszerint emberek kimozdítása a nyomorból, egyben társadalmi kirekedtségük feloldása, – ezzel hozzájárulás itthoni  tájakon a dehumanizációs veszélyeket is hordozó foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, jobb esetben pótlólagos hozzátétel a határozott enyhülés jeleihez, szélesítve és gyorsítva a térségi emelkedést. Mármost a piaci szféra szűkülő foglalkoztatási terének környezet- és közösségbarát kiegészítése szociális-gazdasági foglalkoztatással nemcsak nálunk alapfunkciója a nonprofit aktivitásnak, mint ahogyan a társadalmi kirekesztődés elleni fellépés fontosságát is mindenütt ki szokás emelni (lásd például az EU vonatkozó állásfoglalásait). Mégis, meglehetősen más képet nyújt az olyan alternatív szektor (a nyugati országok esete), amely felerészt megelőző kondíciójú, mint az a másholi megfelelője, amelyet egészében leköt a mélyről mentés feladata, miközben össztársadalmi közege nem élénken igenlő, jogszabályi otthonossága pedig még csak kezd kialakulni.

A „szociális” jelzőt itthon többnyire úgy értjük, hogy „a szegényekkel kapcsolatos”: a szóról leginkább a rászorultság, az adóbevételekből történő állami gondoskodás, illetve az államfüggetlen karitatív segítség jut eszünkbe. Svájcban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban és az uniós nyugat országaiban némiképp derültebb tartalmat tulajdonítanak ennek a jelzőnek. Evidenciaként beleértik az általános társassági jelentést, az egymás iránti figyelmes jóindulat jegyét. Ebben az értelemben minden olyan nonprofit tevékenység szociális, ami a hely népjóléti rendszerét, kommunális szokásvilágát élteti: egy települési vagy kerületi gyerekrajz-verseny megszervezése is, vagy akár érdekvédelmi csoportoké. Ezért számukra az ilyen és olyan fogyatékkal élők helyzetjavulásának innovatív szorgalmazása fogalmilag sem esik oly távol a szerencsésebbek társaséletének innovatív szorgalmazásától, mint a mi számunkra. A miénknél kibontakozottabb szociális gazdaságoknál a bevonódó megsegítettek jelentős hányada nem olyan személy, akinek az élete már teljes kilátástalanságba süppedt, hanem aki valamiért közvetlenebb veszélyeztetettségbe jutott az átlagnál.  Olyik esetben akár ragyogóan fizető, de kiégető állásból sem hiba kiugrani a nem domináns-piaci üzemű, hanem más módon értékképző élet javára; akadnak rá kontinentális és brit példák is.

Természetesen nagyon más eset, amikor Angliában egyes beroskadt gazdaságú, kókadt települések újraélesztéséről van szó, de éppen a sokféleségből, az országos szociális gazdaság sokrétű elevenségéből adódnak többlet-energiák, kreativitási pluszok a nehezebb feladatok megoldásához is.  Bizonyos fogalmi vita – alárendelt, „juttatásos”-e   vagy inkább kiegészítő, önállóan juttató szerepű-e a köztes szféra –   már lecsillapodott. A kirajzolódó konszenzus ismertetése már a szférát illető e századi főbb nemzetközi tapasztalatok témájához vezet: legközelebbi írásunkban ezeket mutatjuk be.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
ESZA Széchenyi2020

Beküldve:

Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI

Beküldve:

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. „Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. „Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI