A termékek promóciója

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A promóció egyfajta kommunikáció a vevő és az eladó között. Az eladó megpróbálja rávenni a vevőt, hogy promóciókon keresztül vásárolja meg termékeit vagy szolgáltatásait. Segít abban, hogy az emberek megismerjenek egy terméket, szolgáltatást vagy egy társaságot. Ez hozzájárul a vállalat közképének javításához is. Ez a marketing módszer, érdeklődést válthat ki a vásárlók iránt, és hűséges vevőket is generálhat.

Ez a piacszerkezet egyik alapvető eleme, amely magában foglalja a marketingmixet, melyek az ár, a termék, a promóció és a hely. Ez egyben a promóciós keverék, vagy a promóciós terv egyik eleme. Ezek a személyes eladáson át, a reklámok, az eladásösztönzés, a direkt marketing reklám és esemény marketinget, kiállításokat és vásárokat foglalja magában.

A promóció típusai a következők.

A reklámozás azt jelenti, hogy egy termék, szolgáltatás vagy egy társaság reklámozódik televízió, rádió vagy közösségi média segítségével. Segít a vállalat, termék vagy szolgáltatás ismertségének terjesztésében. A reklámokat különféle tömegtájékoztatási eszközökön keresztül kommunikálják ideértve a hagyományos médiumokat, például újságokat, folyóiratokat, televíziót, rádiót, kültéri reklámot vagy közvetlen levelet, és új médiumok, például keresési eredmények, blogok, közösségi média, webhelyek vagy szöveges üzenetek.

A közvetlen marketing egy olyan hirdetési forma, ahol a szervezetek közvetlenül kommunikálnak az ügyfelekkel különféle médiumokon keresztül, ideértve a mobiltelefonok szöveges üzenetküldését, e-maileket, weboldalakat, online hirdetéseket, adatbázis-marketinget, szórólapokat, katalógus-terjesztést, promóciós leveleket és célzott televíziós, újság- és magazin-hirdetéseket

Az eladásösztönzés a média és a nem média marketingkommunikációját egy előre meghatározott, korlátozott ideig felhasználja a fogyasztói kereslet növelésére, a piaci kereslet serkentésére vagy a termékek elérhetőségének javítására.

A személyes értékesítés olyan módszer, amikor a vállalatok ügynökeiket küldik el a fogyasztónak, hogy a termékeket személyesen értékesítsék. Itt a visszajelzés azonnali, és bizalmat építenek az ügyféllel is, ami nagyon fontos.

A közönségkapcsolat vagy a PR a gyakorlatban az információ terjesztésének kezelése az egyén vagy szervezet (például vállalkozás, kormányzati ügynökség vagy nonprofit szervezet) és a nyilvánosság között. A sikeres PR-kampány valóban jótékony hatással lehet a szervezet márkájára.

Végül összeválogattunk néhány promóciós marketing ötletet.

  • Hozzon létre egy versenyt. Az emberek szeretnek részt venni különféle lottón, ahol esélyük van valami értékes nyerésre ingyen.
  • Adjon ajándékokat márka identitásával. Sok ügyfélnek tetszik, amikor a vállalatok táskákat, tollakat és egyéb cuccokat adnak nekik. Amikor az emberek ezeket a dolgokat használják mindennapi életükben, folyamatosan népszerűsítik a márkádat.
  • Jutalom kártya. Adjon előfizetőinek engedményt vagy ingyenes cikket, miután meghatározott számú vásárlást hajtott végre.
  • Ingyenes szállítás. Ez egy hatékony kiváltó eszköz, amely felhívja a közönség figyelmét. Adjon ingyenes szállítást bizonyos termékekre vagy az év egy adott időpontjában, például ünnepnapokon.
  • Ajánljon fel frissítéseket és innovációs termékeket azoknak az embereknek, akik érdeklődést mutatnak az Ön vállalkozása iránt.
  • Keresztértékesítés. Javasoljon további termékeket, például fejhallgatót vagy telefontokot, ha valaki nemrégiben vásárolt okos telefont.
  • Küldjön vonzó hírleveleket. Használjon e-mail marketingszolgáltatást, hogy segítsen az embereknek emlékezni a vállalkozására. Küldjön izgalmas és releváns hírleveleket a közönség számára.
  • Videóval kapcsolatos beszámolók megjelenítése. Kérje meg ügyfeleit, hogy hagyjanak visszajelzést az Ön termékéről vagy szolgáltatásáról a közösségi oldalakon, például ingyenes kávéért cserébe.
  • Mutassa be termékét. Mutassa meg az embereknek, hogyan működik az Ön terméke, adjon lehetőséget az ügyfeleknek, hogy vásárlás előtt felhasználhassák.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

Hely, avagy a terjesztési stratégia a marketingben

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A marketing helynek számos neve van. A helyet csatornának, terjesztésnek vagy közvetítőnek is nevezik. Ez az a mechanizmus, amelyen keresztül az áruk és / vagy szolgáltatások a gyártótól / szolgáltatótól a felhasználóhoz jutnak.

Például, ha egy kiskereskedelmi üzlettel rendelkezik, akkor az értékesítési lánc önnel ér véget, és közvetlenül az ügyfeleknek szállít. Amennyiben a gyár tulajdonosa, akkor fennáll az a lehetőség, hogy a termékeit közvetlenül értékesíti, vagy pedig a kiskereskedőknek vagy a gyártóknak értékesíti, disztribúciós stratégia alapján.

A közvetlen értékesítés jó kiindulópont lehet, különösen akkor, ha a termékkínálat korlátozott, vagy csak szezonális termékeket árusít. A termékek közvetlen értékesítésének egyik előnye, hogy személyesebb piaci érzetet kelt, mivel közvetlenül kapcsolatba lép az ügyfelekkel, így könnyedén alkalmazkodhat a változásokhoz. Másik lehetőség, hogy ellenőrizze a termék árazását és az eladási módszereit. A terjesztési módszereket magukban foglalhatják, de nem korlátozódhatnak csupán ezekre. Feltéve, hogy közvetlenül szeretne eladni, rendelkeznie kell kiskereskedelmi felülettel, a célügyfelek számára. Elektronikusan vagy személyesen is eladhat, ugyanakkor, ha nem működik az Ön számára, akkor fontolóra kell vennie az eladást egy viszonteladón vagy közvetítőn keresztül.

Abban az esetben, ha szélesebb körű disztribúciót szeretne biztosítani a termékére, akkor eladhatja azt harmadik fél, akár kiskereskedő, akár nagykereskedő révén, aki ezt követően eladja a terméket vásárlóinak. Ez az elosztási stratégia csökkenti a disztribúciós rendszer működtetésének nyomását is. A viszonteladói értékesítés csökkenti a termékkészletekhez szükséges tárhelyet is. Elveszíti azonban az ügyfelekkel való személyes kapcsolatot és egyes esetekben akár a vállalati identitást is. Egyes viszonteladók kérhetik, hogy termékeit saját márkájuk alatt értékesítsék.

A közvetítők konkrétan meg is határozhatják az ellátási áramlást, mielőtt kezelhetik az Ön termékeit viszonteladás céljából. Azt szeretnék, ha a termék egész évben elérhető lenne. Ez sok stresszt okozhat a gyártósoron, különösen, ha csak szezonálisan gyárt. Hogyha elfogadja ezt, akkor mérlegelheti a közvetítőkön keresztül történő értékesítést disztribúciós stratégiájaként.

A piaci lefedettség arra utal, hogy milyen széles vagy változatos terméket szeretne forgalmazni. Ez vonatkozik akár közvetlen értékesítésre, akár közvetítőkön keresztülire is. Háromféle piaci lefedettség létezik, amelyeket érdemes elfogadni.

Az első az intenzív forgalmazás, mely biztosítja a termékének vagy szolgáltatásának a lehető legszélesebb körű terjesztését. Termékeit a lehető legtöbb helyszínen vagy piacon értékesíti, azonban gyakran csökkentenie kell árait. Ez az a módszer, amelyet a nagyvállalatok vagy a gyártók leggyakrabban használnak az ügyfelek elérésére országos vagy akár globális szinten is. Ezen elosztási stratégia alkalmazásával hatékonyan elosztott termékek példái a kényelmi termékek vagy a rendszeresen vásárolt dolgok, például édességek vagy rágógumi.

Lehet, hogy csak néhány kiválasztott vállalkozásnak vagy ügyfélnek szeretne eladni. Ezt szelektív forgalmazásnak nevezik, és az a magas színvonalú termékek értékesítésében általánosan alkalmazott stratégia, amelyet csak a kiváló minőségű termékekkel foglalkozó viszonteladók adnak el. A disztribúciós stratégia segítségével könnyebb megteremteni a fogyasztói kapcsolatokat az intenzív disztribúcióhoz képest.

Az exkluzív forgalmazás során a termék forgalmazását csak egy viszonteladóra korlátozza. A viszonteladónak kizárólagos joga van a termék vagy szolgáltatás eladására, és cserébe Ön is az egyetlen szállító. Ez hatékonyabban működik azokkal a speciális termékekkel, amelyeket Ön egyedi és különleges termékként hirdethet, mivel Ön az egyetlen szállító, és a közvetítő az egyetlen viszonteladó.

Egyéb figyelembe veendő tényezők az alábbiak. A termékértékesítés mennyisége és jellemzői befolyásolják, hogy milyen készleteket kell fenntartania, valamint azt is, hogy a termékeket hogyan kell szállítani. Dönthet úgy, hogy nagy mennyiségű szállítást küld országszerte, vagy kiskereskedelemben, egyének számára. Amennyiben gyártási tevékenységet folytat, akkor gondosan figyelnie kell a teljes költségeket, figyelembe véve a gyártáshoz szükséges összes tényezőt, például az anyagok beszerzését és a választott disztribúciós stratégiát.

Minden disztribúciós stratégiának megvannak a sajátosságai, előnyei és hátrányai. Válasszon egyet, amely a legjobban illik a termékére és vállalkozására.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

Termék dizájn és tervezési folyamata egy termék fejlesztésénél

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A termék dizájn egy új termék létrehozásának folyamata, amelyet egy vállalkozás értékesíteni fog az ügyfeleknek. Az ötletek hatékony és eredményes generálása és fejlesztése egy olyan folyamaton keresztül, amely új termékekhez vezet.

Az új termék tervezésének folyamatát, vagy a meglévő jellemzőinek frissítését, általában az általuk létrehozott termékkel foglalkozó emberek, tervezők vagy szakértők csoportja, vagy a termék egy meghatározott alkotóelemének szakemberei fejezik be. Ezek az emberek alapvetően meghatározzák a termék minden tulajdonságát. A folyamat magában foglalja a szükséges kitalálást, a lehetséges ötletek összegyűjtését, a prototípusok létrehozását, majd a termék előállítását. Ezen a ponton a terméktervezőknek továbbra is végre kell hajtaniuk az ötletet, valódi termékké kell alkotniuk, majd ki kell értékelniük annak sikerét és megvizsgálni, hogy szükség van-e fejlesztésre.

A terméktervezők mérlegelik és értékelik az ötleteket, és kézzelfogható termékekké alakítják őket. Feladatuk a művészet, a tudomány és a technológia egyesítése, hogy olyan jelenlegi vagy új termékek tulajdonságait hozzák létre, amelyeket mások használhatnak. Fejlődő szerepüket megkönnyítették a digitális eszközök, amelyek most nagyobb szabadságot adnak nekik az ötletek kommunikálására, megjelenítésére és elemzésére.

A tervezési folyamat egy iránymutatást követ, és három fő részből áll, az elemzés, a koncepció és a szintézis – egy folyamatos visszacsatolási körben. Az attribútumok és funkciók mindhárom szakaszban szerepet játszanak.

Az elemzés szakaszában a tervezők úgy döntenek, hogy vállalják a projektet és megoldást találnak a felmerülő problémára. Összevonják erőforrásaikat annak eldöntésében, hogyan lehet a feladatot a leghatékonyabban megoldani. A csapat minden tagja megkezdi annak kutatását, hogy a terméknek hogyan kell kinéznie a cél elérése érdekében.

Az elképzelés szakaszában meghatározzák az ügy kulcsfontosságú kérdéseit. A probléma feltételei célokká válnak, a helyzet korlátozása pedig azokra a paraméterekre koncentrálódik, amelyek között az új tervezést meg kell építeni. A koncepció szakaszában az új funkciókkal kapcsolatos ötleteket veszik figyelembe.

A szintézis fázisában a tervezők különböző megoldásokat találnak az ötleteknek, a tervezési problémáikra. Miután szűkítették ötleteiket néhány kiválasztott csoportra, felvázolhatják a termék elkészítésének tervét. A prototípusok felépítésre kerülnek, az előző lépésben körvonalazott terv megvalósul, és a termék valódi objektummá válik.

Az értékelési szakaszban a terméket tesztelik, majd onnan fejlesztik. Bár ez az utolsó szakasz, ez nem jelenti azt, hogy a folyamat véget ért. A kész prototípus valószínűleg nem működik olyan jól, mint ahogy remélték, ezért új ötleteket kell előállni.

Az elemzés, a koncepció és az szintézis folyamatán keresztül tervezték meg a termékeket, sajátos tulajdonságokkal kiegészítve annak érdekében, hogy a termék felhasználási értéke maximális legyen a végfelhasználó számára.

A különféle termékek különféle kifinomultságúak lesznek a funkciókkal kapcsolatban. Például a svájci hadsereg kés. Különböző modellek léteznek, különböző szerszámkombinációkkal a mindennapi használatra tervezett feladatokhoz. A legegyszerűbben eladott modell csak egyetlen pengét tartalmaz, a legbonyolultabb modell számos kiegészítő szerszámot tartalmaz, például: egy kisebb második pengét, csipeszt, fogpiszkálót, dugóhúzót, konzervnyitót, palacknyitót, hasított / laposfejű csavarhúzót, körömreszelőt, ollót, fűrészt, nagyítót, golyóstollat, stb.

 Az „óriás” svájci kést, 2006-ban hozták létre, mely magában foglalja a társaság minden eddiginél komplexebb eszközét. 87 szerszámmal és 141 különféle funkcióval bír. Habár kiterjedt funkciókkal rendelkezik, nem olyan hordozható, mint más kések.

A svájci kés fejlődését jó példának tekinthetjük abból a szempontból, hogy a termék folyamatos bővítése és új tulajdonságainak hozzáadása történt a termékhez. A kiegészítő szolgáltatások túlmutatnak a termék alapvető funkcióin, és így túl bonyolulttá válhatnak, elveszítik az egyszerű kinézetüket. Úgy tűnik, hogy az extra vagy szükségtelen funkciók a kezdeti célokat meghaladó mértékben kúsznak a rendszerbe.

A jellemző kúszás leggyakoribb oka az a vágy, hogy a fogyasztó számára hasznosabb vagy kívánatosabb terméket biztosítson az értékesítés vagy a forgalmazás növelése érdekében. Ha azonban a termék eléri azt a pontot, ahol mindent megtesz, amelyre tervezték, akkor a gyártónak lehetősége van arra, hogy szükségtelen funkciókat adjon hozzá, néha a hatékonyság árán, vagy ragaszkodjon a régi verzióhoz, a javulás észlelt hiányát szem előtt tartva. Noha a funkciók kúszása pozitív hatásokkal jár, költségek túllépéséhez és a termék törléséhez is vezethet, mivel a gyártók elfelejtik az eredeti célt.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

A marketing alapja a termék

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Általában egy terméket a „munka vagy erőfeszítés által előállított dolog”, vagy a „cselekedet vagy folyamat eredményei” határozzák meg. A „termék” szó a „termelni” igéből származik, a latin produce „vezetni vagy előhozni” szóból származik. 1575 óta a „termék” szó minden gyártott termékre utal.

A marketingben egy termék bármi, amelyet fel lehet ajánlani a piac számára, és amely kielégíthet egy igényt. A kiskereskedelemben a termékeket áruknak nevezzük. A gyártás során a termékeket nyersanyagként vásárolják, és késztermékként adják el. Az áruk általában a nyersanyagok, például fémek és mezőgazdasági termékek, de a kifejezés utalhat a nyílt piacon széles körben elérhető bárminemű dologra. A projektmenedzsment során a termékek a projekt céljainak formális meghatározásai.

Az áruk, szolgáltatások vagy ötletek közötti különbségek. Az áruk olyan fizikai termékek, amelyek szállíthatóak a vevőnek, és magukban foglalják a tulajdonjog átruházását az eladótól a vásárlóig. A szolgáltatás nem anyagi tevékenység, amely a szolgáltató által mérhető állapotváltozást eredményez a vevő számára. Az ötletek (szellemi tulajdon) az értelem bármely olyan teremtése, amelynek kereskedelmi értéke van, de csak ötletként adják el vagy értékesítik, nem pedig ebből eredő szolgáltatásként. Ide tartoznak a szerzői jog által védett ingatlanok, például irodalmi vagy művészeti alkotások, valamint az ötleti vagyonok, például a szabadalmak, az eredet megjelölések, az üzleti módszerek és az ipari folyamatok.

A termék anyagként vagy immateriálisan osztályozható. A kézzelfogható termék olyan fizikai tárgy, amelyet érintéssel lehet érzékelni, például egy épület, jármű vagy eszköz. A legtöbb áru kézzelfogható termék. Például a futball-labda kézzelfogható termék.

Az immateriális termék olyan termék, amelyet csak közvetett módon lehet felismerni, például egy biztosítási kötvény. Az immateriális adattermékeket tovább lehet osztályozni virtuális digitális termékekké, amelyek gyakorlatilag egy számítógépes operációs rendszeren helyezkednek el, és a felhasználók számára hozzáférhetők szokásos fájltípusokként, például JPG és MP3 formátumban. A virtuális digitális áruk további alkalmazás-feldolgozást vagy átalakító munkát igényelnek a programozók számára, így felhasználásuk engedélyhez és / vagy digitális átviteli joghoz köthető. Másrészt valódi digitális termékek létezhetnek egy adatprogram prezentációs elemeiben, a szokásos fájltípustól függetlenül. A valódi digitális termékeket általában 3D-s objektumoknak vagy prezentációs elemeknek tekintik, amelyek felhasználói ellenőrzés vagy virtuális átvitel tárgyát képezik ugyanazon a vizuális médiaprogram-platformon belül. A szolgáltatások vagy ötletek immateriálisak.

A termékcsalád a következő altípus, mely olyan termékcsoport, amely szorosan összekapcsolódik, akár azért, mert hasonló módon működnek, ugyanazon vevőcsoportok számára kerülnek értékesítésre, ugyanolyan típusú üzletekben forgalmazzák, vagy az adott ártartományba esnek. Számos vállalkozás olyan termékskálát kínál, amelyek egyediek lehetnek egyetlen szervezeten belül, vagy amelyek a vállalat iparágában közösek lehetnek. Előnyök és megoldások

Ami talán a legfontosabb értékesítési szempont, az a vásárlók elégedettsége és a fő haszon jelentése. A fő haszon az, amit a fogyasztók úgy éreznek, hogy megszereznek egy termék vásárlásakor.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

Árképzés a marketingben – Vállalkozásfejlesztés

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Az árképzés meghatározza azt az értéket, amelyet a termelő áruk és szolgáltatások cseréje során kap. Egyszerűen, az árazási módszert alkalmazzák a termelő ajánlatainak árának meghatározására, mind a termelő, mind a vevő szempontjából.

Minden üzlet elsődleges célja a profitszerzés, és ugyanez valósítható meg a cégek által alkalmazott árképzési módszerekkel.

A termék vagy szolgáltatás árának meghatározásakor a következő szempontokat kell szem előtt tartani. A termék vagy szolgáltatás jellege, továbbá a hasonló termék vagy szolgáltatás ára a piacon. A célközönség, azaz akik számára a terméket gyártják (magas, közepes vagy alacsonyabb osztályba tartoznak). A gyártási költségeket, nevezetesen munkaerőköltség, nyersanyagköltség, gépköltség, tranzitköltség stb. Végül a külső tényezők, például gazdaság, kormányzati politikák, jogi kérdések stb.

Az egyszer kitűzött cél megadja az utat az üzleti élethez, azaz hogy milyen irányba halad. Az alábbiakban az árképzési célok tisztázzák a célokat.

A túlélés, ugyanis bármely cég legfontosabb árképzési célja az optimális ár meghatározása, amely segíti a terméknek vagy szolgáltatásnak a piaci életben maradását. Minden cég szembesül a veszéllyel, hogy kizárták a piacról, mivel az erős verseny, egy érett piacon vagy változást az ügyfél ízlése és preferenciái, stb. A túlélésnek rövid távú célkitűzésnek kell lennie, mihelyt a vállalkozás megkapja a piacot, és törekednie kell a kiegészítő nyereségre. A piacra lépő új vállalkozások ezt a fajta árképzési célt fogadják el.

A jelenlegi nyereség maximalizálása. Sok cég megpróbálja a jelenlegi nyereségét maximalizálni azáltal, hogy megbecsüli az áruk és szolgáltatások keresletét és kínálatát a piacon. Az árazást a termék vevői igényeinek és az igény kielégítésére rendelkezésre álló helyettesítőknek megfelelően végzik. Minél magasabb a kereslet, annál magasabb az ár. Az áruk és szolgáltatások szezonális kínálata és igénye a legjobb példa erre.

Hatalmas piaci részesedés megragadása. Sok cég alacsony árakat számít fel kínálatáért, hogy megszerezze a nagyobb piaci részesedést. Az árat alacsony szinten tartásának oka az, hogy a skálagazdaságból származó megnövekedett árbevétel következik be. A magasabb értékesítési volumen hosszú távon alacsonyabb termelési költségeket és megnövekedett nyereséget eredményez. Ezt az árképzési módszert általában akkor alkalmazzák, ha erős a verseny és az ügyfelek ár érzékenyek.

A következő árképzési cél a piaci korlátozás. A piac leépítése azt jelenti, hogy magas árat számítanak fel az innovatív és modern technológiát alkalmazó cégek által kínált termékekre és szolgáltatásokra. Az árakat viszonylag magasan tartják a modern technológia miatt felmerült magas termelési költségek miatt. A mobiltelefonok, az elektronikus modulok a legjobb példák a túlzott árképzésre, amelyeket nagyon magas költségekkel indítanak, és idővel olcsóbbak.

Végül sok cég áruk és szolgáltatások árait az ügyfelek által észlelt minőségnek megfelelően tartja fenn. Általánosságban elmondható, hogy a luxuscikkek magas színvonalú, ízléses képet alkotnak azoknak az ügyfeleknek a gondolataiban, akiknek hajlandóak magas árakat fizetni. Az olyan luxusautók, mint a BMW, a Mercedes, a Jaguar stb., kiváló minőséget és jó állapotú képet alkotnak az ügyfelek körében.

Így minden cég végső célja a nyereség, ezért egy termék árát úgy kell meghatározni, hogy szem előtt tartsa a gyártás során felmerülő költségeket, valamint az általa kínált előnyöket, amelyekért az emberek hajlandóak többet fizetni.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

A marketing fogalma – a vállalkozásfejlesztés alapja

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A marketing olyan tevékenységekre utal, amelyeket egy vállalat, egy termék vagy szolgáltatás vételének vagy eladásának előmozdítása érdekében hajt végre. A marketing magában foglalja a termékek reklámozását, értékesítését és kiszállítását a fogyasztók vagy más vállalkozások számára. Egyes marketing tevékenységeket leányvállalatok végeznek egy vállalat nevében.

A szakemberek, akik egy vállalat marketing- és promóciós részlegeiben dolgoznak, a reklámozás révén arra törekszenek, hogy a legfontosabb potenciális közönség figyelmét felhívják. A promóciók meghatározott közönségnek szólnak, és magukban foglalhatják hírességek jóváhagyásait, fülbemászó mondatokat vagy szlogeneket, emlékezetes csomagolási vagy grafikai terveket és az általános médialehetőségeket.

A marketing, mint tudományág minden olyan tevékenységet magában foglal, amelyet a vállalat vállal, hogy új ügyfélre tegyen szert és vele kapcsolatot tartson fenn. A munka része a hálózatépítés a potenciális vagy korábbi ügyfelekkel is, ideértve a köszönő e-mailek írását, a golfozást egy leendő ügyféllel, a hívások és e-mailek gyors megválaszolását, valamint az ügyfelekkel való kávézást vagy étkezést.

A marketing legalapvetőbb célja, hogy egy vállalat termékeit és szolgáltatásait egyeztesse azokkal az ügyfelekkel, akik hozzáférést akarnak kapni ezekhez a termékekhez. A termék vevőhöz való illesztése végül biztosítja a jövedelmezőséget.

Fontos: A marketing minden olyan tevékenységet jelent, amelyet egy vállalat egy szolgáltatás vételének vagy eladásának előmozdítása érdekében végez.

A termék, az ár, a hely és a promóció a marketing négy pillére. A 4P más néven a marketingmix, együttesen alkotja azt az alapvető keveréket, amelyre a vállalkozásnak szüksége van egy termék vagy szolgáltatás forgalmazásához. Neil Borden az 1950-es években népszerűsítette a marketing ötlet és a 4P koncepcióját, melyek a termék, az ár, a hely és a promóció.

A termék olyan elemre vagy elemekre utal, amelyeket az üzleti tervek az ügyfelek számára kínálnak. A terméknek arra kell törekednie, hogy kielégítsen hiányt a piacon, vagy lehetővé tegye a már elérhető termék nagyobb mennyiségének fogyasztói elérését. Mielőtt megfelelő kampányt készíthetnének, a marketingszakembereknek meg kell érteniük, hogy melyik terméket értékesítik, hogyan különböztetik meg a versenytársaitól, hogy a terméket párosítani lehet-e egy másodlagos termékkel vagy termékcsaláddal is, és vannak-e helyettesítő termékek a piacon.

Az ár arra utal, hogy a vállalat mennyiért fogja eladni a terméket. Az ár meghatározásakor a vállalatoknak figyelembe kell venniük az egységköltséget, a marketing költségeket és az értékesítési költségeket. A vállalatoknak figyelembe kell venniük a versenytárs termékek árát a piacon, és azt, hogy a javasolt árpont elegendő-e ahhoz, hogy ésszerű alternatívát képviseljen a fogyasztók számára.

A hely a termék eloszlására utal. A legfontosabb megfontolások között szerepel, hogy a vállalat fizikai üzlethelyiségen, online vagy mindkét disztribúciós csatornán keresztül fogja-e eladni a terméket. Mikor a boltokban értékesítik, milyen termékmegjelenítést kapnak? Amikor online értékesítik, milyen típusú digitális termékmegjelenítést kap?

A promóció, a negyedik P az integrált marketing kommunikációs kampányra utal. A promóció különféle tevékenységeket foglal magában, például reklámozást, eladást, értékesítési promóciókat, közönségkapcsolatot, közvetlen marketinget, szponzorálást. A promóciók attól függnek, hogy a termék életciklusának melyik szakaszában van a termék. A forgalmazók megértik, hogy a fogyasztók a termék árát és forgalmazását a minőségével társítják, és ezt figyelembe veszik az általános marketingstratégia kidolgozásakor.

2017-től az internetes felhasználók kb. 40% -a havonta több cikket vásárol online. A szakértők arra számítanak, hogy az online értékesítésben az elkövetkező években hatalmas ugrás következik be.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap