A kisvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérésének akadályai

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Előző cikkünkben már megismerkedtünk a körkörös gazdasági modellek akadályainak kategóriáival. Jelen cikkben kifejtésre kerülnek az alábbiak, a tőkehiány, a kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, az információhiány, továbbá az adminisztratív terhek.

A tőkehiány az egyik széles körben jelen lévő akadály. A szint az induló költségek, a közvetett (idő és emberi erőforrások) költségek és a várható megtérülési idő különösen fontos a kkv-k számára, mivel ezek általában sokkal érzékenyebbek, mint a nagyvállalatok bármelyike. Például egyes esetekben a termékszolgáltatási üzleti modellek (pl. Lízingszolgáltatások) magasabb előzetes költségeket igényelnek, mint az eladási tranzakciók üzleti modelljei, míg egyes termelők a termékszolgáltatásokat a termelési üzleti modellek fenyegetésének tekintik. A körforgásos üzleti modell megvalósítása szintén a termék életciklusának folyamatos nyomon követését és javítását igényli, ennélfogva a társaságnak jelentős mennyiségű erőforrást kell elkülönítenie az összes fél (azaz az alkalmazottak és az ügyfelek) elkötelezettségének fenntartása érdekében. Ezenkívül a külső finanszírozáshoz, például az EU és az állami támogatások révén, gyakran nehéz hozzáférést biztosítani, mivel a kkv-k személyzete és az irányítási korlátozások általában nem teszik lehetővé az ilyen lehetőségek gondos felmérését. A kereskedelmi bankok finanszírozását illetően a kkv-k gyakran nehézségekbe ütköznek a bankok által megkövetelt biztosítékok vagy garanciák megszerzésében. Végül, nem állnak rendelkezésre új finanszírozási módszerek az innovatív üzleti modellek előmozdítása érdekében.

A kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya széles körben elismert jelentős akadálya a környezetvédelmi beruházások megkezdésének. A konkrét, koherens és szigorú jogalkotási keret hiánya gyakran akadályozza a kkv-kat abban, hogy mérlegeljék a zöld megoldások működésbe történő beépítését. Például a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályoknak nincs koherens definíciójuk. Ezt erősíti a megfelelő piaci jel hiánya (alacsony nyersanyagárak), amely nem ösztönzi az erőforrások hatékony felhasználását vagy a körforgásos gazdaságba való áttérést. Az efféle externáliákat (környezeti költségeket), nevezetesen a közegészségügyre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, nem veszik figyelembe a termékek árában.

 Az innovációs politikák ritkán integrálják az új körkörös üzleti modell lehetőségeket, mivel fő hangsúlyuk a növekvő innovációra és a hatékonyságra épülnek. Ezenkívül a versenyjog akadályozza a vállalatok közötti együttműködést, és elriasztja a termékek körkörös kialakításának, fejlesztésének és a fordított infrastruktúrának a megértését. Egyrészt az üzleti folyamatokkal kapcsolatos ismeretek megosztása károsíthatja a vállalkozások versenyképességét, másrészt a termék értékláncokon belüli cégek közötti szoros együttműködés kartellképzésnek tekinthető. Végül arról számoltak be, hogy néhány országban a környezetvédelmi előírások végrehajtása még nem teljes mértékben hatékony, ami nem ösztönzi a vállalatokat arra, hogy melléktermékeikre keressenek potenciális vásárlókat. A vállalatok a hulladékgazdálkodást is olyan ágazatként azonosították, amely új üzleti lehetőségeket fedhetnek fel.

 A kutatás rávilágított arra is, hogy nincs információ a körforgásos gazdaság és a környezetvédelmi jogszabályok előnyeiről. A legtöbb vállalkozás soha nem hallott a „körforgásos gazdaság” kifejezésről, vagy nem értette annak jelentését. A körkörös gazdaságba történő sikeres áttérés csak kollektív erőfeszítésekkel érhető el, ehhez az ismeretek és az innováció cseréjére és terjesztésére van szükség az értéklánc különböző szereplői között. Gyakran előfordul azonban, hogy az információkat bizalmasan őrzik a vállalatok, vagy előfordul, hogy az embereknek nehezen tudják továbbadni szakértelmüket, ezáltal megakadályozva a körforgásos üzleti modellek szélesebb körű terjesztését és fejlesztését. Az új körkörös üzleti modellek korlátozott alkalmazása miatt a sikeres paradigmák múltbeli tapasztalatai, amelyek javítják a gyakorlati ismereteket, még nem állnak rendelkezésre széles körben, ami bizonytalanságot idéz elő a körkörös gyakorlatok bevezetésében. Az információcsere-rendszer hiánya további akadályt jelent a körkörös üzleti modellek hatékony bevezetése szempontjából. A titoktartás, a bizalom hiánya és a verseny kérdése (a versenyjoggal együtt, amint azt korábban tárgyaltuk) gátolja a tudás és a termékinformáció megosztását a vállalatok között, és akadályt jelent a társtermelés, az innováció és a termékek életciklusának hatékony kezelése terén.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Unió Európai Szociális Alap

Kisvállalkozásoknak a hirdetésekről

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–


A hagyományos marketing kampányoknak gyakran megvan az az előnye, hogy megmaradnak, mármint ikonokká válhatnak, és emberek millió ismerkedhetnek meg vele. Az első öt emlékezetes kampány a 20. századból:

  1. McDonalds: „Megérdemled a szünetet ma”
  2. Nike csak csináld”
  3. Marlboro „Marlboro Man”
  4. Coca-Cola: „A frissítő szünet”
  5. Volkswagen: „Gondolj kicsi”

A hagyományos marketingterv kidolgozásának stratégiái nagyban változnak, a felhasznált reklám formája és az üzleti tevékenység típusa szerint. Egyes vállalatokban, különösen a kisvállalkozásokban, a teljes személyzet hozzájárul a tervezéshez és a kivitelezéshez. A nagyobb vállalatoknak gyakran vannak marketing részlegei, amelyek a hagyományos marketinggel foglalkozó reklámkampányok készítésére törekszenek.

  • A televízió továbbra is a leghatékonyabb hirdetési forma, ami jellemzően a legnagyobb hirdetési bevétellel jár.
  • Az emberek 57% -a szerint a televíziós reklám a leghatékonyabb. A második legmagasabb az újsághirdetés, mindössze 15 százalék.
  • A rádióreklám több mint 17 milliárd dollár bevételt generált hirdetési bevételek során 2011-ben. Ezt a hirdetési formát szintén sokan figyelmen kívül hagyják, a hallgatók közel 70% -a tartja az állomást behangolva a reklámok során
  • A nyomtatott reklám évente igen magas bevételt generál hirdetésekből. Míg a nyomtatott média bevétele enyhén csökkent, amikor az online bevétel nő, a marketingnek ez a formája sok vállalkozás számára továbbra is hatékony

A terv kidolgozásának első lépése a nyomtatás, a műsorszórás, a közvetlen levél vagy a telemarketing kiválasztása. Ez a választás a költségvetéstől és a továbbított marketing üzenetétől függ. Például egy olyan üzlet, amely bejelenti az eladást, azonnali hatás stratégiákat fog használni, mint például a műsorszórás vagy a nyomtatás, míg az általános tudatosságot növelő kampányt elindító vállalkozás választhatja a közvetlen levelezés lehetőségét, amely hosszabb ideig a fogyasztók kezében marad.

A marketing anyagok fejlesztése a formától függően is változik. A közvetlen levél és a nyomtatott kampányok grafikai tervezést és reklám szövegírókat igényelnek. A telemarketinget illetően a hirdetők szkriptet írnak az értékesítési képviselők számára, amelyeket követniük kell. A rádióhirdetéseket előzetesen felvehetik, vagy írhatják és olvashatják élőben a rádióadásban. Végül, a televíziós reklámokat akár a marketing osztály is írhatja, akár házon belül készítheti, vagy gyártó cégeket bízhat meg elkészítésükkel.

A középvállalkozások és a nagyvállalatok többnyire a TV-reklámokat használnak. A televíziós reklámozás általában a marketing legdrágább formája, az árak az időrésektől és a műsor tartalmától függnek. Például egy 30 másodperces reklám a Super Bowl 2012 során körülbelül 3,5 millió dollár volt, másodpercenként több mint 100 000 dollár – és ez az összeg nem tartalmazza a gyártási költségeket.

A nagyobb cégek is gyakrabban használnak közvetlen levélpostákat, mivel a tervezési, nyomtatási és postai kiadások jelentős összegeket eredményezhetnek. A közép- és nagyvállalatok gyakran használják a hagyományos marketing minden formáját.

A vállalkozók és a kisvállalkozások, akiknek korlátozott marketingköltségeik vannak, leggyakrabban újságokban vagy hírlevelekben nyomtatott marketinget használnak a helyi ügyfelek számára történő reklámozásra. Sokan helyi rádióhirdetéseket is elhelyeznek, továbbá néhány közvetlen levélszolgáltatást és néhányuk korlátozott telemarketinget is alkalmaz.

Míg a hálózati televíziós reklámok általában a kisebb vállalatok költségvetési tartományán kívül esnek, a helyi kábelprogramozás könnyebben elérhetővé tette a televíziós reklámozást az ilyen típusú vállalkozások számára.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Európai Unió Európai Szociális Alap