Másodszorra várják a nevezéseket a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválra

Január 28-ig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra – tájékoztatta a szervező Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-t.

Zsigmond Vilmos Filmfesztivál

A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja. Az eddig nevezett alkotások száma az öt kategóriában – nagyjátékfilm, kisjátékfilm, kísérleti- és dokumentumfilm, animáció – már meghaladja a kétszázat. A legtöbb alkotás kisjátékfilm, de a nagyjátékfilmek száma is meghaladja a tavalyit, és szerepelnek köztük a mozikban sikerrel játszott produkciók is. A világ minden tájáról érkeztek nevezések, legtöbb Magyarországról, Németországból és az Egyesült Államokból, valamint igazi különlegességnek ígérkezik egy bhutani-magyar koprodukcióban készült film.

A versenyprogramot operatőrökből, rendezőkből, filmes szakemberekből álló bizottság állítja össze. A május 9-én kezdődő fesztiválon a legjobb alkotásokat Szabó Gábor – az egyetlen, Zsigmond Vilmos rendezte film (Tékozló apa, 1991) operatőre – vezette zsűri választja ki. A filmek értékelésében még Enyedi Ildikó rendező, Erdély Mátyás operatőr, James Chressanthis amerikai operatőr, rendező, író, producer, valamint Muhi András filmproducer, az Inforg Stúdió alapító tagja vesz részt.

A közlemény szerint a nevezés – eredetileg január 21-én záruló – határidejét azért hosszabbították meg egy héttel, mert technikai okok miatt néhány napig nem volt elérhető a verseny honlapja.

A jelentkezés itt: Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál

Forrás: MTI

Megnyitották a Mátyás király-emlékévet Szegeden

Ünnepi szentmisével vette kezdetét a Mátyás király-emlékév pénteken Szegeden. A Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök által celebrált szentmisét követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: 560 évvel ezelőtt, 1458. január 12-én egyeztek meg a korabeli Magyar Királyság legjelentősebb főúri családjai, hogy nem idegen dinasztiából hívnak új királyt az ország élére, hanem a Hunyadi János fiát, Mátyást választják meg uralkodónak.

Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot, nevéhez számos monda, legenda és mese fűződik – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte: az emlékév fontos célkitűzése a gyermekek bevonása az ünneplésbe például tanulmányi versenyek indításával. Emellett különös hangsúlyt fektetnek programok szervezésére a Mátyás király életéhez szorosan kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, Budapesten és Székesfehérváron.

Potápi Árpád János rámutatott: Mátyás király alakja alkalmas a magyarok mellett Közép-Európa más népeinek a megszólítására is. Mátyás történelmi nagysága abban áll, hogy felismerte, csak egyedül a magyarok nem képesek megállítani az oszmán terjeszkedést, ehhez közép-európai összefogásra van szükség. Ezt az egységet próbálta összekovácsolni úgy, hogy a vezető szerepet a magyaroknak szánta – hangsúlyozta az államtitkár.

Január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bált, ételkostólót és forgatagot rendeznek a Várkert Bazárban; február 23-án a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében az erdélyi városban ünneplik Mátyás születésének 575. évfordulóját; március 29-én Székesfehérváron koronázási misét tartanak – emelte ki az emlékév programjairól szólva Potápi Árpád János. Hozzátette: Mátyás halálának évfordulójáról áprilisban Bécsben emlékeznek meg, májusban pedig Prágában ünneplik meg, hogy Mátyást cseh királynak is megválasztották. Szintén Mátyás király lesz a központi témája augusztusban Erdély legnagyobb kulturális rendezvényének, a Kolozsvári Magyar Napoknak is.

Forrás:MTI

 

Május végén adják át a Dömötör-díjakat Szegeden

Tizenkilencedik alkalommal adják át Dömötör-díjakat, a szegedi színházi szakma elismeréseit hagyományos gálaműsor keretében május 20-án – közölte Sztáry Erika, az elismerést gondozó kuratórium tagja az MTI-vel. A civil kezdeményezésre 1999-ben létrejött díj 2006 nyarán bekerült Szeged városának hivatalos kitüntetései közé.

A díj tizenkét kategóriája a teljes szegedi színházi életet lefedi. Nyolc kategóriában – a legjobb női és férfi színészi alakítás, a legjobb operaénekes és opera-énekesnő, táncos, rendező, díszlet- és jelmeztervező – a nézők választhatnak három-három jelölt közül, akikre a művészi ajánlások alapján a kuratórium tett javaslatot. A legjobb háttérmunkás címet a szegedi társulat tagjai, dolgozói titkos szavazással ítélik oda. Az életműdíjas személyéről és az évad művészi teljesítményéért járó elismerésről a díj kuratóriuma dönt. Néhány éve hozták létre a Gyermek Dömötör-díjat, melyet Csongrád megye óvódásai, iskolásai ítélnek oda.

Maga az elismerés Bánvölgyi László szobrászművész Szent Demetert ábrázoló alkotása. Az életműdíjas egy márványtalapzaton álló, bronzból készült szobrot kap, mely a 303-ban elhunyt vértanút ábrázolja, jobb kezében lándzsával, baljában a róla elnevezett toronnyal, Szeged legrégebbi műemlékével. A többi díjazott az alak dombormű-változatát veheti majd át. A díjátadó gálát – amelynek mottója Színház az egész család – Toronykőy Attila rendezi. A műsorban a szegediek kedvenc művészei mellett nem feltétlenül szakmabeli rokonai is fellépnek majd.

Forrás: MTI

 

Újabb öt éven át Herczeg Tamás vezetheti a Szegedi Szabadtéri Játékokat

Újabb öt éven át Herczeg Tamás vezetheti a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-t – döntött ellenszavazat és tartózkodás nélkül pénteki ülésén a Tisza-parti város közgyűlése. A fesztivált 2012 óta irányító Herczeg Tamás jelenlegi megbízatása szeptember 15-én jár le.

A színházi szakember egyedüliként jelentkezett a vezetői posztra, kinevezését a pályázatot értékelő szakmai bizottság is egyhangúlag támogatta. A város önkormányzata a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-vel 2018 végéig fenntartói megállapodást kötött. Ez alapján a fesztivál műsorán minden évadban a Dóm téren egy saját és három koprodukciós bemutató, illetve vendégjáték szerepel, a legalább húsz előadáson 40 ezer fizető nézővel, és 170 millió forintos jegybevétellel. A társaság működteti a tíz éve felújított Reök-palotában a Regionális Összművészeti Központot is.

Forrás: MTI

Harminchárom alkotás szerepel a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál versenyprogramján

Harminchárom alkotás szerepel a tavaly elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztivál versenyprogramján, a találkozó május 10-én kezdődik Szegeden – tájékoztatták a szervezők hétfőn az MTI-t. A közlemény szerint az első ízben megszervezett, az operatőri munkát a középpontba állító fesztiválra háromszáznál több nevezés érkezett a világ öt kontinenséről, ezek közül az előzsűri öt kategóriában összesen 33 filmet válogatott be a versenyre.

A magyar és közép-európai alkotások mellett több skandináv, a Baltikum országaiból érkezett, valamint amerikai, ausztrál, indiai művet láthat majd a közönség. A vetítések a Belvárosi Mozi Zsigmond Vilmosról elnevezett nagytermében zajlanak majd, ahol a világhírű operatőr élete különböző szakaszaiban többször is megfordult. Kamaszkorában nézőként járt oda, neves alkotóként pedig több nemzetközi forgatócsoportot is elhozott “az ő mozijába”. A fesztiválon a Zsigmond Vilmosról elnevezett fődíj mellett kiosztják Szeged város elismerését, a Báron György által vezetett kritikus zsűri szavazatai alapján a Filmkritikusok díját, valamint a nézők véleményét tükröző közönség-díjat is.

A négynapos fesztivál alatt kísérő programokon is részt vehetnek az érdeklődők, amelyeken Zsigmond Vilmos pályáját elevenítik fel. A Magyar Hollywood Társaság szervezésében – többek között Rófusz Ferenc közreműködésével – kerekasztal-beszélgetésben idézik meg a szegedi születésű művész alakját. Látható lesz a mester két korai remekműve: A sugarlandi hajtóvadászat és A folyó, valamint két Zsigmond Vilmosról készült portréfilm is. A közönségtalálkozókon az alkotókkal folytatott beszélgetések mellett szó esik a magyar filmoktatás helyzetéről, Nigel Walters operatőr, a zsűri brit tagja pedig workshopot tart az érdeklődőknek.

Forrás: MTI

Költészet napi programok

Változatos programokkal köszöntik a költészet napját Szegeden: felcsendülnek József Attila és Juhász Gyula versei, az érdeklődők megismerkedhetnek kortárs szerzők műveinek helyszíneivel és videoüzenetet is küldhetnek kedvenc alkotójuknak. A költészet napja alkalmából szombaton délelőtt a Somogyi-könyvtártól helyi szerzők könyveinek színtereire kalauzolják el az érdeklődőket. A városnéző sétán három kortárs szegedi szépíró – Darvasi László, Grecsó Krisztián és Szilasi László – irodalmi alakjait követhetik az résztvevők.

Hétfőn – az Egyetemi Tavasz részeként – elindul a vers délben sorozat, amelyen minden hétköznap egy egyetemi hallgató, oktató, dolgozó vagy szegedi lakos elmondhatja, felolvashatja, előadhatja egyik kedves költeményét az egyetem központi épülete előtt, a Szent-Györgyi-szobornál. A költészet napján, kedden kora délután a Dugonics téren József Attila szobránál a költő műveit hallgathatják meg az arra járók Tóth Péter Lóránt “versvándor” tolmácsolásában. A 112 perces előadásba a közönség is bekapcsolódhat kedvenc versével. Néhány órával később Juhász Gyula szobrától indulva Szeged költőjével ünnepelhetnek a versbarátok. A résztvevők tíz helyszínt ejtenek útba, melyet megörökített műveiben a költő, az adott helyen pedig elő is adják a verseket.

A Regionális Összművészeti Központ a vállalkozó szelleműektől kedvenc költőjüknek szóló rövid videoüzeneteket vár. Ezekből alkotják majd meg Szeged közös költészet napi üzenetét a központ közösségi oldalán. A programok zárásaként este a Katolikus ház dísztermében Tóth Péter Lóránt áll színpadra. Pódiumestjén vasútÁL(l)OMás címmel József Attila verseiből és prózáiból hangzik el válogatás.

Forrás: MTI

Semmi Konferencia: a Kiscsillag dalai lemezen és színházi turnén

Új formában láthatja a közönség a Kiscsillag zenekar és Földes Eszter színművész tavaly bemutatott zenés darabját, a Semmi Konferenciát. A koncertszínházból kamaradarabbá formált produkció, amelynek dalai a napokban megjelentek lemezen, vidéki turnéra indult.

“Az egy évvel ezelőtt az Erkel Színházban bemutatott Semmi Konferencia műfaja korábban ismeretlen terep volt a Kiscsillag zenekarnak és Eszternek is, aki rendezte. A koncertszínházi darabot tavaly mindössze ötször adtuk elő, a folytatást abban a formában a közreműködő szereplőkkel időpont-egyeztetési problémák akadályozták meg. De közben elkezdtünk gondolkodni, miként lehetne kicsiben is megcsinálni. A véletlen hozta úgy, hogy Eszter a rendezés mellett beugróként a három főbb szerep eljátszását is elvállalta” – mondta Lovasi András, a Kiscsillag vezetője, a Semmi Konferencia kitalálója, társírója, zeneszerzője az MTI-nek.  A darabban Péter, a kisfiú kitalálja, hogy kellene egy konferenciát tartani a semmiről, mert édesanyja, Zsuzsa mindig azt mondja, nincs semmi baj, holott csak ül a konyhában és néz maga elé. A kisfiú legjobb barátja Jónás, egy hajléktalan, aki vele együtt szervezi meg a Semmi Konferenciát. A tavaly színpadra állított változatban Lovasi András játszotta a kisfiút, Péterfy Bori az édesanyját, Leskovics Gábor (Lecsó), a Kiscsillag gitáros-énekese pedig a hajléktalant; a közreműködők között volt Falusi Mariann, Pásztor Anna, Varga Livius, Likó Marcell és Busa Pista is.

Már a kamaradarab-koncepció jegyében decemberben Scherer Pétert kérték fel, játssza el valamennyi szerepet a Semmi Konferenciában, de színházi elfoglaltságai miatt vissza kellett lépnie, így Földes Eszter, Lovasi András felesége lépett be a képbe. Az új előadást a darab dalaiból készülő lemez megjelenéséhez időzítették, a produkció során a Kiscsillag végig a színpadon van és élőben zenél. Az előadás utolsó fél órájában a konferencia Földes Eszterrel egy nadrágból elővarázsolt bábelőadás formájában jelenik meg, animációval és élőképes vetítéssel kiegészítve. A dolgot tovább árnyalja, hogy a Kiscsillag március 29-én szerdán a MOM Kulturális Központban lemezbemutató koncertet tart, amelyben a tavalyi szereplők valamennyien színpadra lépnek. “Ezt azért tudjuk megcsinálni, mert több hónappal előre egyeztettük az időpontot a közreműködőkkel. A lemezanyagot 2014 óta írtuk, és örülök, hogy a bemutatóra újra össze tudtuk trombitálni az eredeti csapatot”.

A Semmi Konferencia története sok szempontból a 2012-ben kezdődött a Kiscsillag színházi koncertsorozata, az Idáig tudom a történetet folytatása. A történet alapja egy tíz évvel ezelőtt született Kiscsillag-dalban, a Menetszélben már megfogalmazódott. Az előadás során elhangzó dalok között egy-két régebbi is akad – még egy Kispál és a Borz-számra is van utalás -, 80 százalék azonban vadonatúj, a lemezre pedig kizárólag friss számok kerültek. “A darabban több olyan dal is van, ami már a tavaly áprilisi Erkel színházi bemutató után készült, a lemezre is felkerült a Nincs igazság, amit szeptemberben írtam. A bemutató óta csatlakozott a Kiscsillaghoz Szesztay Dávid, aki billentyűs hangszereken és gitáron játszik és énekel is. A dalok túlnyomó részét én írtam, de nagy szerepe volt a munkában Lecsó mellett Erős Marcinak, a basszusgitárosnak is, aki velem együtt volt a producer” – mondta Lovasi András. A zenekar ötödik tagja Bajkai Ferenc dobos.

A Semmi Konferencia Dalos Színház április 6-án Szegeden, 7-én Szombathelyen, 26-án Békéscsabán, 29-én pedig Nyíregyházán látható; a békéscsabai előadás ismét sokszereplős.

Az idén 50 éves Lovasi András az MTI-nek elmondta, hogy a Lovasi 50-koncerten júniusban a Fishing On Orfű fesztiválon és novemberben a Sportarénában is egyfajta supergrouppal fog fellépni, amely leginkább a Kiscsillag és a Kispál és a Borz, illetve a Csík Zenekar tagjaiból áll, de szerepet kap a Varga Ferenc vonóstrió, Pál István Szalonna, Farkas Róbert (Budapest Bár) és egy vonósnégyes is. “Az Arénában énekes vendégeim is lesznek. Egyelőre 55 dalt válogattunk össze Lévai Balázzsal, a koncert rendezőjével, ezt fogjuk tovább szűkíteni”.

A 2005 óta létező Kiscsillagnak eddig öt stúdióalbuma jelent meg: a Greatest Hits Vol. 1 2006-ban, a az Örökre szívembe zártalak 2009-ben, a Néniket a bácsiknak! 2011-ben, a Szeles 2014-ben.

Forrás: MTI

Állásbörzét rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen

Rekordszámú, csaknem hetven kiállító vesz részt a Szegedi Tudományegyetem szerdai állásbörzéjén, amely a régió legnagyobb ilyen rendezvénye – tájékoztatta a felsőoktatási közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az SZTE Tanulmányi és Információs központjában az egyetem hallgatói, diplomásai és a már szakmai tapasztalattal rendelkező érdeklődők közvetlenül találkozhatnak az ország legnagyobb cégei, a régió vállalkozásai, a munkaerő-közvetítők és tanácsadók képviselőivel. Hagyományosan a rendezvényen adják át az SZTE Alma Mater presztízsdíjat, melyet olyan az intézménnyel szoros szakmai és tudományos kapcsolatot ápoló munkáltató kap, amely kiemelt foglalkoztatója a Szegeden végzett hallgatóknak.

Az állásbörzén a továbbtanulni vágyók az SZTE Mesterképzések standjánál tájékozódhatnak lehetőségeikről, a kísérőprogramok között ismét szerepel a sminktanácsadással egybekötött CV-fotózás és a pályatervezést segítő grafológiai tanácsadás is. Az esemény előtt – hétfőn és kedden – a hallgatók egyéni tanácsadásokon vehetnek részt, ahol segítséget kapnak a pályatervezésben, gyakornoki hely keresésben, önéletrajzuk, stíluskommunikációjuk tökéletesítésében. Az állásbörze napján pedig különböző előadások készítik fel a résztvevőket az interjún való sikeres szereplésre, a munkáltatók elvárásainak reális feltérképezésére, legyen szó állásajánlat vagy akár gyakornoki hely megpályázásáról.

Forrás: MTI

Mucha alkotásaiból nyílik kiállítás a Reök-palotában

Mucha kiállítás Szegeden
Mucha kiállítás

Nátyi Róbert művészettörténész az Alfons Mucha grafikai munkáiból rendezett kiállítás sajtótájékoztatóján a szegedi Reök-palotában 2017. március 23-án. A szecesszió meghatározó alkotójának 64 grafikáját és fotóját bemutató kiállítás március 24-én nyílik. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Pál Tamás karmester kapja a Szegedért Alapítvány fődíját

Pál Tamás karmester kapja idén a Szegedért Alapítvány fődíját, a várost romba döntő 1879-es árvíz évfordulójának előestéjén rendezett szombati gálaműsoron – tájékoztatta Bódi György a civil szervezet titkára az MTI-t.

Az alapítvány társadalmi-állampolgári kuratóriuma a Debreczeni Pálról elnevezett elismerését Bátyai Edina kulturális menedzsernek ítélte oda. A tudományos kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját Krisztin Tibor matematikus, a művészeti kuratórium Gregor József-díját pedig Popovics Lőrinc szobrászművész veheti át a gálaműsoron.

Pál Tamás, a fődíjas Lapis András szobrászművész Szeged Múzsája című kisplasztikáját kapja, a karcsú, kalapos nőalakkal 2006 óta a szegediek nap mint nap találkozhatnak, hiszen köztéri szoborként a Glattfelder Gyula teret díszíti. A szakkuratóriumok díjazottjai a szobrászművész plakettjét vehetik át. A Szegedi Nemzeti Színházban rendezendő gálaesten Snétberger Ferenc gitárművész és tanítványai adnak koncertet.

A Szegedért Alapítvány ötlete 1988 októberében született, Debreczeni Pálnak, a DOMET Ecsetgyár igazgatójának nevéhez fűződik. A szervezetet azért hozták létre, hogy kifejezze elismerését a város hazai és nemzetközi hírnevét gazdagítóknak. Az alapítvány ezenfelül több mint két évtizede pályázati támogatásokkal járul hozzá a tudományos kutatásokhoz, művészeti tevékenységekhez, tanulmányutakhoz, kongresszusok szervezéséhez, a városhoz kötődő kiadványok megjelentetéséhez és más, értékeket hordozó kezdeményezések megvalósításához.

Forrás: MTI