Egy germán harcos sírját találták meg a régészek Hódmezővásárhely közelében

Egy rendkívül nagy termetű, erős csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben Hódmezővásárhely közelében. Varga Sándor ásatásvezető régész pénteken a helyszínen elmondta, a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során egy szarmata település három részletét találták meg.

Germán harcos sírja Hódmezővásárhelynél
Varga Sándor ásatásvezető régész egy germán harcos sírját tisztítja 2017. március 24-én. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai a 47-es út hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszának régészeti feltárása során találták meg a germán férfi sírját egy 2-3. századi szarmata településhez tartozó temetőben. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A legérdekesebb egy nagy termetű germán harcos sírja, amely ugyan tájolását és a temetési rítus alapján illeszkedik a szarmata temetőbe, de jóval mélyebben található annál. Ebben a térségben ugyan éltek germánok, de jelenlegi ismereteink szerint csak később, a gepida királyság idején az 5. században. Arra későbbi kutatások deríthetnek fényt, miért temették el a germán férfit a szarmaták közé – tudatta a szakember. Varga Sándor közölte, noha a sírt korabeli rablók megbolygatták – több értékes, különleges tárgy is előkerült: egy ezüstből készül érme, ezüst övcsat, szíjvég, illetve egy szíjelosztó karika. Ez utóbbi ötvösmunka ebből a korszakból egyedülálló a Kárpát-medencében, hasonló tárgyak csak jóval északabbról a mai Lengyelország, Németország, illetve a Baltikum területéről kerültek elő. A sír tudományos fontosságát növeli az eredeti helyzetben megmaradt, közel 40 centiméter hosszú vaslándzsa, és a harcos pajzsának vasból készült maradványa is.

A régész elmondta, elsősorban a harcossal együtt eltemetett tárgyak alapján következtetnek a férfi származására, de az embertani jellemzők is erre utalnak. A férfi csontozata rendkívül vaskos, és termete is kiemelkedik a szarmaták közül. Bár pontos becslés csak az alaposabb embertani vizsgálatok alapján adható, a férfi testmagassága elérhette a két métert – közölte az ásatásvezető.

Forrás: MTI

 

Tömörkény Istvánra emlékeznek a szegedi múzeumban

Szakmai előadásokkal, kiállítással, műsorral és a nevét viselő díj átadásával emlékeznek a százötven éve született Tömörkény Istvánra pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban – tájékoztatta Hegedűs Anita, a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

„Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása (ritkasága) és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. [.] Világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz” – az utód, Móra Ferenc gondolata jól mutatja, mekkora hatással volt a szegedi múzeumra az egykori igazgató, Tömörkény István (1866-1917).

Főként íróként, újságíróként ismert: legendás alkotásain nemzedékek nőttek fel, kevesebben tudják, hogy Tömörkény István könyvtáros, néprajzkutató, természettudós és régész is volt, óriási szerepet játszott a szegedi múzeum fejlődésében, megerősödésében. Igazgatóként létrehozta a néprajzi és természettudományi tárat, és megnyitotta az érdeklődők előtt a múzeum épületét minden vásár- és ünnepnapon 10-13 óra között. Tömörkény István idén lenne 150 éves: a kerek évforduló alkalmából Tömörkény-napot rendez a szegedi Móra Ferenc Múzeum pénteken. Délelőtt néprajztudósok idézik fel munkásságát, és legnépszerűbb írásaiból hallhatók majd részleteket. Az emléknapon adják át a 2016-os Tömörkény-díjat, a múzeum szakmai elismerését, és délután nyílik az Aki a valóság párnáján álmodott. című Tömörkény-emlékkiállítást. A tárlaton bemutatják azokat a régészeti és néprajzi tárgyakat, melyeket ő gyűjtött-ásott, valamint kiállítják íróasztalát és róla készült fotókat, kéziratokat is.

Forrás: MTI