Szerző: admin

Beküldve:

70 éves a szegedi bábszínház

Hetvenéves a szegedi Kövér Béla Bábszínház, az évfordulót több előadással és kiállítással is köszöntik vasárnap.

Kövér Béla Bábszínház, Szeged
Kövér Béla Bábszínház, Szeged

Kövér László igazgató emlékeztetett arra, hogy 1946. december 24-én mutatta be néhány lelkes középiskolás a János vitéz című bábdarabot Szegeden, és ezzel kezdetét vette a bábszínház története a Tisza-parti városban. Az évad során még négy darab került színre: Moliere A botcsinálta doktor, Arany János A bajusz és A Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyi című műve. Ezzel a szegedi az ország legrégebb óta folyamatosan működő bábszínháza. Az évente mintegy kétszáz előadást bemutató színház már a negyedik generáció számára nyújt szórakozást, tanulást a városban és a régióban – közölte az igazgató.

Az évfordulót három előadással köszöntik vasárnap. A Kamarateremben a legkisebbeknek szóló Göcögő című darabot játsszák, ezt a Nagyteremben Szabó Attila Sötétben nem látok aludni című meséje követi, délután pedig A három kismalacot láthatja a közönség. Ezen a napon kiállítás is várja az érdeklődőket, este pedig Gyuris György színháztörténész beszél a szegedi bábjátszás történetéről.

i > Kövér Béla Bábszínház

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Nőtt a Csongrád megyei vállalkozások árbevétele

A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2015-ben 2004,3 milliárd forint nettó árbevételt értek el, ami 2,2 százalékkal haladta meg az előző évit – derül ki a száz legnagyobb helyi céget bemutató kiadványból, amelyet pénteken mutattak be.

Az árbevétel 59 százalékát a TOP 100 vállalkozás érte el, ezeknek köszönhető az árbevétel növekmény. A megyei cégek nettó árbevételének közel háromnegyede három nemzetgazdasági ágból – kereskedelem, gépjárműjavítás, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás – származik. A nettó árbevétel egyötödét az export teszi ki, ami 2015-ben 415,8 milliárd forint volt, 6,5 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az export árbevétel több mint háromnegyede egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye, a növekedéséhez a legnagyobb részben a gumi-, műanyagtermék gyártása és az élelmiszer, ital, dohány gyártása járult hozzá.

Csongrád megye legnagyobb exportőrei ágynemű-garnitúrák, textíliák, gumi- és műanyagipari termékek, nyers és feldolgozott sertés- és baromfitermékek, tejtermékek, gabonafélék, szaniterek, gépek, villamosipari termékek kivitelét végzik, jellemzően Szerbia, Oroszország, a Közel- és Távol-Kelet országai felé. Az importforgalom jellemző árukörei: élelmiszer ízesítők, adalékanyagok, gumiipari alapanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, szaniteráruk. Az áruk származási helyei Szerbia, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok.

Csongrád megyében 2015-ben a legnagyobb, nettó 109,655 milliárd forintos árbevételt az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. érte el, a második 98,267 milliárd forinttal az EDF DÉMÁSZ Zrt., a harmadik 73,699 milliárd forinttal a PICK Szeged Zrt. – derül ki a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi főosztálya, valamint az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodája együttműködésében készült kiadványból.

Forrás: MTI

Beküldve:

Tömörkény Istvánra emlékeznek a szegedi múzeumban

Szakmai előadásokkal, kiállítással, műsorral és a nevét viselő díj átadásával emlékeznek a százötven éve született Tömörkény Istvánra pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban – tájékoztatta Hegedűs Anita, a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

“Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása (ritkasága) és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. [.] Világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz” – az utód, Móra Ferenc gondolata jól mutatja, mekkora hatással volt a szegedi múzeumra az egykori igazgató, Tömörkény István (1866-1917).

Főként íróként, újságíróként ismert: legendás alkotásain nemzedékek nőttek fel, kevesebben tudják, hogy Tömörkény István könyvtáros, néprajzkutató, természettudós és régész is volt, óriási szerepet játszott a szegedi múzeum fejlődésében, megerősödésében. Igazgatóként létrehozta a néprajzi és természettudományi tárat, és megnyitotta az érdeklődők előtt a múzeum épületét minden vásár- és ünnepnapon 10-13 óra között. Tömörkény István idén lenne 150 éves: a kerek évforduló alkalmából Tömörkény-napot rendez a szegedi Móra Ferenc Múzeum pénteken. Délelőtt néprajztudósok idézik fel munkásságát, és legnépszerűbb írásaiból hallhatók majd részleteket. Az emléknapon adják át a 2016-os Tömörkény-díjat, a múzeum szakmai elismerését, és délután nyílik az Aki a valóság párnáján álmodott. című Tömörkény-emlékkiállítást. A tárlaton bemutatják azokat a régészeti és néprajzi tárgyakat, melyeket ő gyűjtött-ásott, valamint kiállítják íróasztalát és róla készült fotókat, kéziratokat is.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Hálózatosodás az egészég területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Csongrádinfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)

Beküldve:

Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI

Beküldve:

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd címmel nyílik kiállítás a Móra-múzeumban

Moholy-Nagy László grafikáiból és a művész szegedi pályatársainak alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön a Móra Ferenc Múzeumban – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Hegedűs Anita kiemelte, hogy az egyik legismertebb magyar származású képzőművész, Moholy-Nagy László több szállal is kötődik Szegedhez. Az alkotó a városban járt középiskolába, majd a háború után, 1919 augusztusában újra visszatért. Ekkor ismerkedett meg Gergely Sándor képzőművésszel, akivel úgy döntöttek, hogy külföldön folytatják életüket. Az emigrációhoz azonban tőkére volt szükségük, ezért kiállítást rendeztek Gergely Sándor műtermében, hogy az eladott képekből finanszírozhassák útjukat.

Hattula Moholy-Nagy, Moholy-Nagy László
Hattula Moholy-Nagy, Moholy-Nagy László lánya, MTI Fotó: Rosta Tibor

Moholy-Nagy közeli barátságot ápolt Juhász Gyulával, így nem meglepő, hogy a tárlatot a költő nyitotta meg, az eseményt pedig a Délmagyarország hasábjain is “hirdette”: “Műteremkiállítás. A legmodernebb művészeti irány két fiatal, tehetséges képviselője mond búcsút Szegednek. Gergely Sándor szobrász és a rövid ideje itt tartózkodó Moholy-Nagy László készülnek külföldre. Távozásuk előtt Szegeden készült műveikből kiállítást rendeznek a Gizella tér 3. sz. alatt lévő műteremben.” Ez volt Moholy-Nagy első és egyúttal egyetlen, életében megrendezett magyarországi kiállítása.

A Móra Ferenc Múzeum Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd című tárlatán is megjelennek olyan alkotások, melyeket bemutattak az 1919-es kiállításon. Moholy-Nagy grafikái mellett Gergely Sándor, Csáky József és Bánszky Sándor műveit láthatja a közönség a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében.

A tárlat megnyitója előtt az egykori szobrászműterem épületén felavatják Moholy-Nagy László domborműves emléktábláját, Székó Gábor alkotását.

Forrás: MTI

Frissítve: 2016.11.24. 20:22

Beküldve:

Szegedi összefogással rendezik meg a 2017-es Dóm téri ajándékkoncertet

A Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Kortárs Balett együttműködésével rendezik meg a 2017-es Dóm téri ajándékkoncertet.

Herczeg Tamás, a fesztivál igazgatója a produkcióról tartott szerdai sajtótájékoztatón elmondta, az ajándékkoncertet 2003-ban rendezte meg először a szabadtéri játékok akkori igazgatójának, Székhelyi Józsefnek az ötlete alapján. Ekkor fogalmazódott meg elsőként, hogy a fesztivál közönségének ajándékként biztosítsa a vezetés a szimfonikus zenekari élményt. Már az első alkalommal a kezdeményezés részesévé vált a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A koncertet jövőre a város három meghatározó kulturális intézményének együttműködésével augusztus 24-én rendezik meg, ezzel zárul a fesztivál 2017-es évadja.
Lukácsházi Győző, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója szerint a kezdeményezés egyik célja, hogy gyarapítsák a klasszikus zene hallgatóinak táborát, hiszen kevés olyan alkalom van, amikor egyszerre négyezer ember előtt tud játszani az együttes.

A műsor első részében Kodály Zoltán művei csendülnek majd föl a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából. A közönség a Páva-variációkat és a Galántai táncokat hallhatja, a zenekart a jövőre 80. születésnapját ünneplő Pál Tamás vezényli majd.

Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője közölte, a jövőre alapításának harmincadik évfordulóját ünneplő együttes egyik legnépszerűbb produkcióját, a Carmina Buranát adja elő a Dóm téren. A Carl Orff darabjára készült koreográfiát a kortárs táncszínházi produkciók között nemzetközileg is szinte egyedülálló módon már 15 éve repertoáron tartják, világszerte sikert arattak vele. A színpad méreteihez alkalmazkodva egy kicsit átalakítják a darabot, és a társulat húszfős tánckarral egészül ki.

Forrás: MTI

Beküldve:

Akvarellek alapján készült üdvözlőlap-sorozat jelenik meg Hódmezővásárhelyről

Szabó Klára Petra képzőművész a várost és környékét egyedi nézőpontból megörökítő akvarelljei alapján készült üdvözlőlap-sorozat jelenik meg Hódmezővásárhelyről.

A 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíjával és számos más elismeréssel kitüntetett vásárhelyi képzőművész, Szabó Klára Petra kísérletező alkat és minden új munkájában, sorozatában a hagyományos kereteket feszegeti, tágítja. Rendszeres résztvevője külföldi rezidencia- és ösztöndíjprogramoknak. Számos külföldön szerzett inspirációját, ötletét itthon valósítja meg vagy teljesíti ki.

2014 nyarán kezdett bele képeslapméretű vizuális naplósorozata festésébe, mellyel az elmúlt évek külföldi és itthoni élményeit, látványait, érzeteit veszi számba. A sok utazás alatt felhalmozódott élményanyagot kezdte el “kifesteni magából”, melyek egyfajta ablakként, visszatekintésként definiálhatók. Mint az MTI-nek elmondta, ez a vizuális napló – eddig hetvendarabos kollekció készült – az itthon-otthon érzésének kettősségét hivatott ábrázolni: Vásárhely hiánya a távollét alatt, illetve a külföldi emlékek felidézése a szülővárosban.

A dél-koreai utazásokat felelevenítő akvarellekből már született egy képeslap-sorozat, amely a művész őszi, a Koreai Kulturális Központban nyílt önálló kiállítására jelent meg.

Szabó Klára Petra idén kezdett el dolgozni vásárhelyi képeslapjain, amelyeket először a külföldi barátainak szánt egyedi ajándékként. Olyan helyszíneket, épületeket, pillanatokat örökített meg, amelyek inspirálóan hatnak rá, vagy amelyeket büszkén mutat meg nemcsak a városba érkező látogatóknak, hanem a vásárhelyieknek is. Így az akvarellek hangulatát megidéző kreatív papírra nyomott képeslapokon szerepel a 125 éves árvízvédelmi fal, amelyet a helyiek “kűfal”-nak neveznek, a Bankpalota, a városháza tornya, de feltűnnek a Hódtó tízemeletesei éppúgy, mint egy kutya, amely már hosszú évek óta rendszeresen az egyik illatszerbolt előtt pihen meg.

Forrás: MTI